Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Egyre nagyobb a politikai káosz Romániában, amit jól szimbolizál az, ami Mihai Tudose lemondott miniszterelnök körül történt. A kívülálló számára úgy tűnik, hogy Tudose akasztós nyilatkozata kapóra jött a kormányzó szocdemeknek, hogy megváljanak a kormányfőtől, azonban a helyzet ennél lényegesen bonyolultabb. Most megpróbáljuk bemutatni, hogy tulajdonképpen, mi is történik Romániában.
A hivatalos indoklás szerint Tudose azért távozik, mivel a 2016. decemberi parlamenti választásokon győztes Szociáldemokrata Párt (PSD) végrehajtó bizottsága megvonta tőle politikai támogatását. A végrehajtó bizottságban
60-an szavaztak Tudose leváltásra, amit csak négyen elleneztek, és négyen tartózkodtak.
Távozáskor Tudose azt mondta: fegyelmezett tagja a PSD-nek: a párt bízta meg, az is váltja le, nem akar pártszakadást. Erre túl nagy esély nem lett volna, mivel meglehetősen nagy többség sorakozott föl a kormányfő leváltására.
Elődjéhez, a tavaly júniusban leváltott Sorin Grindeanuhoz hasonlóan Tudose a párt elnökével, Liviu Dragneával került konfliktusba. A romániai politikai válság lényege, hogy a legutóbbi választáson győztes pártelnök nem lehet miniszterelnök, mivel priusza van. Éppen ezért eddig engedelmes személyeket keresett a kormányfői szerepre, akiket azonban eltávolított a hatalomból, amikor nyíltan szembeszálltak akaratával.
Dragnea és Tudose között az első nyílt konfrontációt az okozta, hogy a múlt héten egy pedofil rendőr körüli botrány miatt a kormányfő lemondásra szólította fel a pártelnök egyik legközelebbi bizalmasát, Carmen Dan belügyminisztert.
A Dragnea és Tudose közti feszültség azonban régebbi keletű:
a kormányfő egyik legfőbb "bűne" az volt, hogy nem vállalta az igazságügyi reformot. A csomagot ugyanis sürgősségi kormányrendelettel szerette volna elfogadtatni a szociáldemokrata párt, de a kormányfő nem akarta magára vállalni a felelősséget, és ragaszkodott a parlamenti eljáráshoz.
Dragnea a lemondás után azt mondta, azt rója fel Mihai Tudosének, hogy az év elején nem vonta meg a 2017-es mérlegét és nem ismertette 2018 kormányzati prioritásait, ehelyett olyan kijelentéseket tett nyilvánosság előtt, amelyeket előbb a párton belül kellett volna megvitatni. Arra a kérdésre: van-e valamilyen garancia arra, hogy fél év múlva a PSD nem akarja harmadik kormányát is leváltani a pártelnök beismerte: "nem volt szerencsés keze" Grindeanu és Tudose esetében, ezért úgy döntött, hogy ő maga már nem tesz javaslatot a következő kormányfőjelöltre.
Klaus Johannis államfő bár korábban arról beszélt, hogy még egy szocdem miniszterelnök bukása után egyáltalán nem biztos, hogy a PSD soraiból jelöl majd új kormányfőt. Azonban a még nagyobb politikai válság kialakulása elhárult azzal, hogy az eddigi védelmi minisztert Mihai Fifort nevezte ki ideiglenes miniszterelnöknek.
A jobboldali elnök kifejezte aggodalmát amiatt, hogy nem sokkal egy évvel a választások után immár a PSD második kormánya is megbukott.
Jelezte: a negatív gazdasági következmények megelőzése érdekében nem fogja hátráltatni egy új kormány kinevezését, ezért szerdára kormányalakítási egyeztetésekre hívta a parlamenti pártokat. Johannis egyébként sem sokat tehet, mivel a PSD-nek és a vele közösen kormányzó liberálisoknak (ALDE) stabil többsége van a parlamentben.
Időközben kiderült, hogy Viorica Dancila európai parlamenti képviselőt jelölik a szocdemek miniszterelnöknek. A mérnök végzettségű, 54 éves Dancila 2015 óta vezeti a szociáldemokraták nőszervezetét, 2009 óta tagja az EP-nek. 2008-2010 között abban a dél-romániai Teleorman megyében volt önkormányzati képviselő, amelynek megyei tanácsát Liviu Dragnea mostani pártelnök vezette. Kinevezése esetén Dancila lehet Románia első női miniszterelnöke.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke egyébként nem feltételezi, hogy Tudose a magyar autonómiatörekvésekkel kapcsolatos múlt heti botrányos kijelentése miatt mondott le miniszterelnöki mandátumáról, Kelemen Hunor szerint azonban így ez a sértés sem maradt következmények nélkül. Kelemen Hunor nem akarta kommentálni a PSD döntését, a kormányfő lemondását viszont természetesnek tartotta, miután pártja megvonta tőle a politikai támogatást. Kifejtette: a PSD-ben több belső konfliktus is felütötte a fejét,
többet veszekedtek, mint amennyit kormányoztak, ezért várható volt egy ilyen végkifejlet.
A felelősség ebben a pillanatban a többségi koalíciót terheli, amelynek szem előtt kéne tartania, hogy meglehetősen nehéz időszakot élünk gazdasági szempontból, a költségvetést megszavazták, de sok a kérdőjel, jövő évben pedig Románia az EU elnöki tisztségét tölti be, amire teljesen felkészületlen - vélekedett az RMDSZ elnöke, aki szerint nem valószínű, hogy előrehozott választásokra kerülne sor. Kelemen Hunor nyilatkozata világosan mutatja, hogy milyen helyzetben is van most Románia. Bár a felszínen úgy tűnik, hogy az ország gazdasága rendben van (legutóbb 8,8 százalékos bővülést mutattak az adatok), eközben súlyos strukturális gondok vannak.
Mindezekről a gondokról a Bloomberg hírügynökség legfrissebb cikke is beszámolt. Az Európai Unió egyébként már figyelmeztette Bukarestet, nem tudja majd tartani a költségvetési deficitet, ha ilyen iramban költekezik.
Mindezzel párhuzamosan felpörgött a hitelfelvétel, miközben az emelkedő infláció miatt a jegybank óvatosan hozzákezdett a kamatok emeléséhez.
Mindez pedig egy ördögi körhöz vezethet, mivel egyre többen nem tudják majd törleszteni a megemelkedő kamatok miatt a hiteleiket, ez pedig a Bloomberg szerint sok család számára pénzügyi katasztrófát jelent majd.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy már tavaly is szembe kellett néznie a PSD-ALDE koalíciónak a teljesíthetetlen választási ígéreteivel és az ebből fakadó társadalmi elégedetlenséggel. Bár a korábbi intézkedések nyomán 2017-ben a romániai reálbérek mintegy tíz százalékkal nőttek, ősszel már a szakszervezetek is tüntetni kezdtek, mert a kormány csak úgy tudta az újabb 25 százalékos közalkalmazotti béremelésről szóló ígéretet tartani, hogy a járulékbefizetési kötelezettséget a munkavállalókra hárította, így
a 2018-tól életbe lépő bruttó béremelés nem eredményez már többletjövedelmet,
jó, ha az alkalmazottak nettó bére nem csökken.
A kormánykoalíciónak pedig meg kell őriznie a népszerűségét legalább 2019 végéig, mivel akkor választ új elnököt Románia. A PSD értelemszerűen szeretné megszerezni a posztot, de ha nem sikerül a mostani növekvő életszínvonalat fenntartani, akkor meglehetősen nehéz dolguk lesz a választáson. A gazdasági adatok azt mutatják, hogy jelentősebb megszorítás nélkül nem tudja Románia megőrizni az egyensúlyát. Mindezek pedig előre kódolják a jövőbeli politikai konfliktusokat.
