Újabb bizonyíték látott napvilágot a svédországi no-go zónákról. Egy svéd televíziós műsorban két mentőorvos számolt be arról, hogy a bevándorlók által nagy számban lakott negyedekben megtámadták őket. Beszámoltak arról is, hogy
az egykor virágzó negyedek leromlása az elmúlt évtizedekben gyorsult fel.
Amikor először próbáltak a problémáról beszélni, akkor egyszerűen kinevették őket.
A két férfi arról is beszélt, hogy egyszer úgy támadtak rájuk, hogy egy fals hívást indítottak egy no-go zónából. Amikor megérkeztek, a migránsok rájuk támadtak. Mindezek előre megtervezett akciók, mivel a támadók arra is felkészülnek, hogy a menekülő utakat elzárják. A mentőorvosok arról is beszámoltak, hogy a támadások megszaporodása miatt egyre többen hagyják el a pályát.
Mint arról korábban beszámoltunk, a nyugat-európai elit folyamatosan tagadta és nevetségesnek nevezte azokat az állításokat, miszerint a nagyvárosokban no-go zónák jöttek volna létre a bevándorlók nagy száma miatt. Angela Merkel azonban egy beszédében elismerte, hogy valóban léteznek olyan területek, ahol a hatóságok nem urai a helyzetnek.
Egyértelműen elismerte, hogy
a hatóságok nem tudják az összes város összes negyedében érvényesíteni az államhatalmat.
Berlin, Köln, Dortmund, Kaiserslautern vagy Mönchengladbach egyaránt otthont ad olyan lakónegyednek, ahol alternatív társadalmak alakultak ki migránsokból, akik saját törvényeik szerint élnek, és az állami szervek már nem tudnak beleavatkozni az eseményekbe.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök már 2016 áprilisában arról beszélt, ha baloldali kormány kormányozna most, akkor több százezer menekült lenne már itt, és három év múlva azt sem tudnánk, Londonban, Párizsban vagy Budapesten vagyunk éppen. A nyugati és hazai balliberális média óriási sipákolásban tört ki ezután a nyilatkozat után. Szintén 2016-ban jelentette meg a kormány azt a kiadványt, amiben bemutatta a nyugat-európai no-gó zónákat. Akkor Nagy-Britannia, Németország, Svédország és Franciaország nagykövetsége tiltakozott.
Szintén beszámoltunk arról, hogy a „különösen veszélyeztetett” területek száma hihetetlen mértékben megnőtt az egyik leggazdagabb európai országban, Svédországban a migránsválság óta. 2015 és 2017 között 15-ről 23-ra nőtt,
a svéd rendőrség szerint e területeken 5000 bűnöző személy és 200 bűnözői hálózat működik –
derült ki a Migrációkutató Intézett elemzéséből, ami a balliberális propagandaoldalak által korábban tagadott nyugat-európai zónákat vizsgálta.
Franciaországban már 1996-ban mintegy 750 fokozott figyelmet követelő városrészt tartottak számon – olvasható az elemzésben. A kutatók szerint léteznek olyan területek, ahol az állampolgárok többsége nem élhet, vagy oda nem léphet be, illetve ahol nem érvényesek a többségi társadalom normái. Van olyan Párizs melletti előváros, ahol késő este például a tűzoltók sem mernek kimenni, ha hívják őket.
Svédországban a svédek pár évtizeden belül kisebbségbe szorulnak, ha a jelenlegi demográfiai tendenciák folytatódnak - derült ki abból a dokumentumfilmből, ami az illegális bevándorlók integrációs kudarcaival foglalkozik. Svédországban a média a bevándorlás legfőbb problémáit elhallgatja, a helyzet a kommunista éra időszakához hasonló. A svédországi nagyvárosokban egyre több no-go zóna alakul ki, a bűnözés óriási méreteket öltött, a rendőrség pedig nem ura a helyzetnek.