Az Anadolu beszámolója szerint a pernek összesen 122 vádlottja volt. A pénteki döntések értelmében három egykori katonatisztet - egy repülőszázadost és két főhadnagyot - szintén az alkotmányos rend megdöntésének kísérlete miatt súlyosbított életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtottak. A három tiszt szándékos emberölési kísérletért további 45 év, a repülőszázados szándékos testi sértésért pedig ezeken felül még 19 év 6 hónap börtönbüntetést kapott. Három korábbi közlegényt felmentett a bíróság.
A 116 egykori tisztjelöltet eredetileg ugyancsak súlyosbított életfogytiglani börtönre ítélték, de a bíróság a tárgyalásokon tanúsított megbánás és jó magaviselet fényében enyhített a büntetésükön.
A török vezetés az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok terrorszervezetnek nyilvánított nemzetközi hálózatát teszi felelőssé a hatalomátvételi incidensért. A hivatalos álláspont szerint a mozgalom tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az állami és a magánszférába, így a haderőbe és a katonatiszti iskolákba is. Gülen mindezt tagadja.
Törökországban az elmúlt 22 hónap alatt több mint 159 ezer embert őrizetbe vettek, legalább 48 ezret pedig előzetes letartóztatásba is helyeztek azzal a gyanúval, hogy közük lehet a Gülen-mozgalomhoz és azon keresztül az összeesküvéshez. Mindazonáltal a rendszeres tisztogatások nem közvetlenül csak a katonai puccskísérlet résztvevőit sújtják, hanem a hálózat feltételezett tagjait és támogatóit is.
Az Anadolu legutóbbi - március eleji - összesítése alapján a 2016. július 15. után indult perekben eddig több mint 586 emberre szabtak ki vagy súlyosbított vagy "hagyományos" életfogytiglani szabadságvesztést.
Ankara a halálbüntetést 2004-ben az európai uniós csatlakozás vágyával törölte ki a török alkotmányból. Helyére a "súlyosbított életfogytiglani" szabadságvesztést vezették be, amely egy sor korlátozás révén tovább nehezíti az elítélt mindennapjait.