Úgy tűnik, hogy Merkel és Macron a június 28-án kezdődő EU-s csúcsig közös álláspontra akar jutni a migráció kérdésköréről - közölte a Deutsche Welle (DW) nevű külföldi német közszolgálati hírcsatorna.
Merkel ugyanis ultimátumot kapott Horst Seehofer német belügyminisztertől, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnökétől, hogy
a csúcson hozzon tető alá valamiféle közös EU-s megoldási módot, ellenkező esetben Seehofer életbe lépteti a szigorúbb migránsügyi politikáját.
Macron a megbeszélés utáni közös sajtótájékoztatón kifejtette, hogy az Európai Uniónak egységesen kell fellépnie az illegális migráció ellen, és egyszerre kell "pragmatikusnak, hatékonynak és humánusnak" lennie.
Véleménye alapján az utóbbi hónapok munkáját folytatva
még inkább intenzívebbé kell tenni az együttműködést az EU felé igyekvő menedékkérők származási országaival és a tranzitországokkal.
Az együttműködést az EU és az afrikai államok között elsősorban azért szorgalmazzák, hogy
az illegális migrációt legalizálják, és ezáltal Európába irányuló törvényes bevándorlási csatornákat hozzanak létre.
Merkel és Macron tehát még mindig nem tettek le azokról a terveikről, hogy afrikai migránsokat engedjenek be.
A Deutsche Welle szerint a kétoldalú tárgyalás napirendi pontjai között szerepelt a fekete kontinens számára a Marshall-segélyhez hasonló pénzügyi támogatás felajánlása, de erről nem beszélt egyik fél sem.
A támogatás egyébként önmagában nem oldaná meg az elvándorlás kérdését,
ahogy azt a több évtizede zajló, kudarccal végződő nyugati segélyezési projektek is mutatják.
A közös európai migrációs és menekültügyi rendszer alakításával kapcsolatban a francia elnök szűkszavúan a következőket mondta: Németország és Franciaország kölcsönösen biztosítja egymást, hogy
a lehető leggyorsabban visszajuttatják a területükre lépő, de az EU-ban máshol már nyilvántartásba vett migránsokat abba az országba, amelyben megtörtént a regisztráció,
vagyis ahol le kell folytatni a menedékjogi eljárást.
Ennek értelmében
Magyarországra is visszaküldhetik azt a legalább 400 ezer illegális bevándorlót, akik 2015-ben a hazánkon keresztül jutottak el Németországba.
Merkel és Macron
a határellenőrzést az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) kezébe adná,
ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy elvonnák ezt a hatáskört is a tagállamoktól, így lényegében egyik ország sem dönthetne önállóan ebben a rendkívül fontos kérdésben.
Merkel megjegyezte, hogy a migráció témájában az EU június végi csúcstalálkozójára készített zárónyilatkozat tervezetét még meg sem vitatták az EU-hoz delegált tagállami nagykövetek.
Azonban már most ki lehet jelenteni, hogy a kezdeményezés "fontos".
Ugyanis az illegális migráció visszaszorításáért mindenképpen ki kell dolgozni megoldásokat, hogy az EU a Nemzetközi Migrációs Szervezettel (IOM) és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával (UNHCR) együttműködve segítsen azoknak a migránsoknak, akik esélytelenül próbálnak menedékjogot szerezni az EU-ban - tette hozzá.
Arról, hogy milyen jellegű segítségnyújtásról lenne szó, nem beszélt.
A német kancellár és a francia elnök találkozójának a bevándorlás kérdésében az egyértelműen pozitív hozadéka az, hogy
támogatják az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk által ismertetett javaslatot az Unió határain kívül felállítandó migránstáborokról.
Tusk terve alapján ezekben a táborokban bírálnák el a migránsok menedékjogi kérelmeit.
Angela Merkel rendkívül szorult helyzetét Macron is enyhítené egy javaslattal, amelynek értelmében
Franciaország hajlandó kétoldalú megállapodást kötni Németországgal mindazon illegális bevándorlók visszafogadásáról,
akiket Franciaországban regisztráltak, de továbbutaztak Németországba.
A mesebergi találkozón véglegesítették a június végi EU-csúcsra készített közös, német-francia javaslatokat.
A Mesebergi Nyilatkozat címmel elfogadott dokumentumban
sürgették egy átfogó migrációs napirend kidolgozását,
amely három pilléren nyugszik.
Távlati célként Németország és Franciaország javasolja, hogy
a Frontex alapjára építsenek fel egy valódi európai határvédelmi rendőrséget,
és alakítsanak ki egy európai menekültügyi hivatalt, amely harmonizálja a tagállamok menedékjogi gyakorlatát és illetékes a menedékjogi eljárások lefolytatására a külső határon.
A közös európai migrációs és menekültügyi rendszer kialakítása azt jelentené, hogy az EU-s szerződéseknek ellentmondva - hatásköröket vonnának el a tagállamoktól,
ami egyértelműen a nemzeti szuverenitás csorbításával lenne egyenlő, hiszen
nem mi dönthetnénk el, hogy kivel éljünk együtt, hanem Brüsszel.
Ezáltal könnyen meg lehetne valósítani a kötelező betelepítési kvóta tervét, amelyet majd azokra az államokra is ráerőszakolnának, amelyek már többször kifejezték, hogy nem akarnak bevándorló országgá válni.
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke hétfőn Twitter-üzenőfalán kifejezte, hogy menyire nem ért egyet Angela Merkel német kancellár nézőpontjával a bevándorlás kérdésében.
Trump nyíltan közölte:
nem akar Amerika olyan helyzetbe kerülni, amilyen helyzetbe Európa került a bevándorlók miatt.
Arra is kitért, hogy szerinte
a migráció miatt a német nép a vezetői ellen fordult.
A világ első számú vezetője úgy vélekedett, hogy a migránskérdés megrázkódtatja a már amúgy is erőtlen berlini kormánykoalíciót.
Donald Trump kihangsúlyozta, hogy
a migránsok miatt Németországban 10 százalékkal nőtt a bűnözés, de ezt a német hatóságok megpróbálják eltitkolni.
Szerinte nagy hibát követtek el mindenütt Európában azzal, hogy emberek millióit engedték be, akik erőteljesen és erőszakosan megváltoztatják a kultúránkat.
Macron és Merkel
önálló euróövezeti költségvetés felállítását és az állandó euróövezeti válságkezelő rendszer (ESM) továbbfejlesztését javasolták.
A költségvetés tagállami befizetésekből, EU-s forrásokból és önálló, például a pénzügyi tranzakciók megadóztatása révén keletkező bevételekből gazdálkodna, működését egy külön szervezet irányítaná.
A francia elnök szerint
a tervezet részleteiről már jövő héten megkezdődhet a konzultáció az érintett 19 ország között. Az új rendszert 2021-től vezetnék be.
Merkel az eddigi külpolitikai döntéshozatalon is változtatni akar.
Véleménye alapján
szakítani kell azzal, hogy az EU minden külpolitikai ügyben egyhangúlag határoz.
Ez valószínűleg azt jelentené, hogy uniós szinten a nagy államok diktatúrája még jobban érvényesülne.
Berlin és Párizs továbbá egyetért abban, hogy csökkenteni kell az Európai Bizottság létszámát, és
az európai parlamenti választásokon 2024-től be kell vezetni a "transznacionális" választási lista intézményét.
Ennek értelmében nem csak olyan képviselők lennének az Európai Parlamentben, akiket nemzetállami listákon választottak meg.
Ezek a javaslatok egyértelműen elmozdulást jelentenek egy föderáció kialakítása felé,
ami alapja lehetne az Európai Egyesült Államok víziójának.