A tanulmány a Szociális és Kulturális Intézet által készített felmérésen alapul, amit a helyi muszlimok körében végeztek el.
Ennek eredményét a de Volkskrant című holland lap közölte részletesebben.
Willem Huijnk, az intézet vezetője szerint főleg
a marokkói migráns hátterű iszlám közösség körében nő jelentős mértékben a vallásosak és ezzel párhuzamosan a radikálisok aránya.
Az utóbbi időszakban viszont a helyi törökök is elkezdtek egyre vallásosabbá válni.
Ennek tudható be, hogy egyre többet járnak mecsetekbe, a nőket pedig arra kényszerítik, viseljenek fejkendőt vagy fátyolt.
A felmérés alapján a Hollandiában élő
marokkói muszlimok 78%-a naponta ötször imádkozik, míg a törökök körében ez az arány 33%.
A mecseteket hetente legalább egyszer mindkét nemzetiségi csoportból nagyjából 40% látogatja.
Míg ezelőtt 10 évvel a marokkóiak 64%-a viselt fátyolt vagy fejkendőt, mára ez az arány 78%-ra nőtt,
tehát megegyezik a naponta ötször imádkozókéval.
A törökök nőknél a hagyományos muszlim öltözet tekintetében nincs jelentős növekedés, 49%-uk takarja el az arcát, ha nyilvános helyen tartózkodik.
A marokkói származású muszlimok 80%-a a saría szabályainak megfelelően csak halal tisztaságú ételeket fogyaszt,
így sertéshúst nem esznek.
A szekularizáció egyértelműen visszaszorult mindkét közösség körében.
Szekulárisnak csupán a marokkóiak 2%-a vallja magát, erősen vallásosnak pedig 84%.
A törökök 7%-a szekuláris, míg 45%-a erősen vallásos.
A társadalmi integráció tekintetében a felmérés egyértelmű kudarcra világít rá,
etnikumtól függetlenül a helyi iszlám vallásúak 60%-a elutasítja a hollandokkal való együttélést.
50%-uk nem érzi saját hazájának Hollandiát.
A németalföldi államban élő marokkóiak 94%-a, a törököknek pedig a 86%-a vallja magát muszlimnak.
Az iszlám vallásúak aránya Hollandiában 6%.