Az 1994-es ruandai népirtás során százezreket öltek meg, a tömeggyilkosságokat főleg két hutu milícia követte el. A konfliktus április 6-án kezdődött és a nyár közepéig tartott, ez idő alatt
a becslések szerint legalább 500 000 tuszi és több százezer mérsékelt hutu halt meg.
Rajtuk kívül rengeteg külföldi is életét vesztette, köztük tíz ENSZ-békefenntartó - írja a 888.hu.
Egyikük testvére, Martine Debatty most előállt, ugyanis
mélységesen megdöbbent azon, hogy Brüsszel menedékjogot akar adni annak az embernek, akinek oroszlánrésze volt bátyja halálában.
Alain Debatty a népirtás idején Ruandában volt békefenntartó az ENSZ zászlaja alatt. Kilenc társával együtt végezték ki a harcok kirobbanásakor.
Haláláért többek között közvetlenül felelős Bernard Ntuyahaga is, aki őrnagy volt a népirtás alatt.
A belga 7sur7 szerint a brüsszeli vezetés azt tervezi, hogy menedékjogot ad a volt katonai vezetőnek.
A felvetésnek természetesen óriási visszhangja lett, hiszen miért is adnának menedékjogot egy háborús bűnösnek.
Nem szabad Belgiumnak befogadnia Ntuyahagát. Az egyik legundorítóbb dolog lenne, ha ez megtörténne
– mondta Martine Debatty.
Ntuyahagát 2007-ben 20 év börtönre ítélték, amiért közvetlen részt vett a gyilkosságokban, azonban idén év elején szabadon engedték abból a belga börtönből, ahol büntetését töltötte.
A jelentések szerint a tíz brutálisan meggyilkolt ENSZ-békefenntartó hozzátartozóit nem tájékoztatták arról, hogy a gyilkos katonát kiengedték a rácsok mögül.
Annak az embernek örökre börtönben lenne a helye. Tíz belga katonát ölt meg. Reméljük, visszaküldik Ruandába és itt is bíróság elé kell állnia
– mondta a ruandai népirtás tuszi áldozatainak a szóvivője.
A belga bíróság korábbi ítéletében ismertette, hogy a
Ntuyahaga vezette szakasz elrabolta a tíz belga állampolgárságú ENSZ-békefenntartót, egy katonai támaszpontra szállították őket, ahol később kegyetlenül végeztek velük.
Ezen kívül bebizonyosodott róla, hogy később számos civil haláláért is ő felelős, válogatás nélkül gyilkolt.