Macron a teljes csőd szélén

Christian Jacob, a Köztársaság párt (Nicolas Sarkozy pártja) Nemzetgyűlési elnöke (lényegét tekintve a konzervatív párt frakcióvezetője) terjedelmes interjút adott a világ egyik legismertebb konzervatív napilapjának, a Le Figarónak. A képviselő nem fukarkodik a Macron és kormányával szembeni jogos kritikával, megállapításai alapján egyértelmű, hogy mind a francia közélet, mind a francia gazdaság súlyos válságban van.

Emmanuel Macron őszi visszatérését követően azonnal nekirohant a falnak, amit jelen esetben a realitások jelentenek. Kettős kudarccal kell szembe néznie.

Először is, politikai fronton veszített.

8 napon belül megszervezte a Nemzetgyűlés elnökének elmozdítását azért, hogy komoly nehézségek árán egy nagyon közeli emberét, Richard Ferrandot választassa meg helyette.

Ferrand fiatal korában a szocialista elnök, Mitterand csodálójaként lépett a szocialista pártba, majd Valls, bukott szocialista miniszterelnök az akkor épp gazdasági miniszterként működő Macron mellé rendelte pártkatonaként.

A Ferrand–választást követően Francois Bayrou, centrista politikus, Macron egykori igazságügy-minisztere jelentette ki,

hogy Macron teljesen elvesztette a kormányzás fonalát,

majd következett saját képviselői csoportjában a kudarc: Gilles Le Gendre megválasztása, akit csak másodszorra sikerült megválasztatnia. Aztán még szeptember elején egy rádióinterjúban mondott le környezetvédelmi minisztere, Nicolas Hulot, hogy még azon a héten váratlanul lemondjon Laura Fressel, sportminiszter is. Előbbi azt mondta, hogy nem akart többet magának hazudni, utóbbi viszont a lemondásba menekült, mert kiderült, hogy adócsaló. Ők ketten voltak a kormány legnépszerűbb miniszterei.

A napokban pedig az egyik legfontosabb miniszteri tárca vezetője, az egykori szocialista lyoni polgármester,

Collomb belügyminiszter jelentette be, hogy 8 hónap múlva lemond.

Ez is azt mutatja, hogy Macron azt se tudja, mi történik saját kormányában. Ezek mind olyan jelek, amelyek Macron folyamatos gyengülésére utalnak, különösen a belügyminiszteri bejelentés, amely komoly politikustól teljesen szokatlanul, 8 hónappal vetíti előre lemondását, súlyos bizonytalanságot keltve az apparátusban.

Nehezen látható tehát, hogy egyáltalán Gérard Collomb hogyan tud tovább funkcionálni?"

Teszi fel a jogos kérdést Jacob.

Ami a gazdaságpolitikát illeti: ha lehet, még nagyobb kudarc

A munkanélküliség ugyanazon a szinten van, mint Holland idejében. A növekedés harmadannyi, mint a tavalyi év hasonló időszakára vetítve, a nyugdíjasok és a középosztály pénzügyi sanyargatása tovább folytatódik.

Gazdaságilag tehát ez az év „nulla", politikailag pedig visszarendeződés zajlik.

A Köztársasági párt parlamenti vezetője szerint a Republikánusok egy másik projektet javasoltak a franciáknak, ezekért harcolnak majd az elkövetkező időszakban. A Párt vezetője, Laurent Wauquiez megértette, és kezelni tudja azokat a társadalmi töréseket, amelyeket Macron elnöksége okozott. Már dolgoznak a költségvetési törvényen, a vásárlóerő javításán, a terrorizmus elleni harc is kiemelt szerepet kap programjukban.

Jacob szerint Wauquiez óriási legitimitással bír, közös céljuk a republikánusoknak, hogy egy a franciák számára elfogadható európai víziót vázoljanak fel és hajtsanak végre,

amely leginkább a migránsválságról, a terrorizmus elleni harcról és a francia gazdasági érdekek védelméről szólna Kína vagy az USA ellen.

Valami olyasmire van szüksége a franciáknak, amit Nicolas Sarkozy elnök is csinált a 2008-as válság idején.

Macron erre alkalmatlan, gyenge, izolált, és képtelen egy projektet összefogni.

Az, hogy a mozgalma elindul az európai parlamenti választásokon, és esetleg megválasztanak párat közülük, nos ezek a képviselők a totális elszigeteltségbe kerülnek, hiszen kizárt, hogy mind a 27 tagállamban lesz egy olyan mozgalom, mint az En marche!, nem tudni tehát, hogy kikkel lépnek szövetségre és egyáltalán mit keresnek majd az európai parlamentben.