A Szíriával foglalkozó független ENSZ-vizsgálóbizottság ezekkel együtt
39 vegyi fegyverekkel elkövetett támadást dokumentált 2013 óta, amelyek közül 33 esetet a kormányerőknek tulajdonítanak,
míg a további hat akció felelőseit nem sikerült azonosítani - mondta el az ENSZ egyik tisztviselője a Reuters hírügynökségnek.
A klórgáz fegyverként történő használata a Szíria által jóváhagyott Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény, valamint a nemzetközi humanitárius jog értelmében is tilos - mutatnak rá a legfrissebb jelentés szerzői.
A jelentés a Damaszkusztól keletre található Kelet-Gúta Dúma lakónegyede ellen januárban és februárban végrehajtott katonai akciókról így ír:
A kormányerők válogatás nélkül támadtak célpontokat Kelet-Gúta áprilisi visszafoglalása érdekében. Civilek által sűrűn lakott területek ellen intéztek támadásokat, a többi között pedig vegyi fegyvereket is bevetettek.
A szerzők kiemelik: a támadásokban nők és gyermekek is megsérültek, őket légzési nehézségek miatt oxigénnel kellett ellátni.
Szíria miatt az elmúlt időszakban kiéleződtek az ellentétek Oroszország és a Nyugat között. Moszkva azt állítja, hogy terroristák brit segédlettel vegyi támadást készítenek elő Idlíbben, hogy ürügyet szolgáltassanak egy Szíria elleni újabb rakétatámadásra.
A Fehér Ház a múlt héten közleményt adott ki, amelyben ismételten figyelmeztette a damaszkuszi kormányt: amennyiben Bassár el-Aszad elnök úgy dönt, hogy újból vegyi fegyvereket vet be,
az Egyesült Államok és szövetségesei gyors és megfelelő választ adnak.
Vaszilij Nyebenzja orosz ENSZ-nagykövet az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) keddi rendkívüli ülésén azonban azt hangoztatta: a nyugati államok vádaskodásai ellenére Bassár el-Aszad kormánya nem készül tiltott fegyvereket bevetni a többségében lázadók által uralt Idlíbben.
Az Egyesült Államok 2017 áprilisában, majd 2018 áprilisában is csapást mért Szíriára, miután a kormányerők vegyi fegyvereket vetettek be a polgárháborús harcokban.