Ratko Mladic ügyében tárgyaló bírákat mentettek fel elfogultság veszélye miatt
![elfoghatták Ratko Mladic szerb háborús bűnös](https://cdn.origo.hu/2023/12/YLHfDpja1GGHeTJD-JYljqZDWAbtqgJ3zvSW1J0t3uU/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2VkOTc3NDZiMzZmZTQ2NjU4MGQxYzllNDE5YTkwMjIy.webp)
Információk szerint Andretti elfogadta a védőügyvédek érveit, amelyek szerint a három tapasztalt bíró Mladichoz kapcsolódó,
más boszniai szerb háborús vezetők korábbi ügyeiben való részvétele miatt fennáll a veszélye pártatlanságuk hiányának.
Az elnöklő bíró a három felmentett nevét nem említette, ahogy a helyükre kinevezni kívánt bírókat sem nevezte meg. Az ügy részleteit ismerő források szerint a felmentett bírók között van az amerikai Theodor Meron, ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusának elnöke.
A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék tavaly novemberben hirdetett ítéletet a boszniai horvátok hat egykori vezetője, köztük Ratko Mladic ellen muszlimok terhére elkövetett etnikai tisztogatás ügyében.
A bíróság Mladicot életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte népirtás, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt.
1995 júniusában Ratko Mladic vezetésével a Szerb Köztárasági Hadsereg előre kitervelten és módszeresen mészárolt le mintegy 8700 bosnyákot, főleg férfiakat és fiúkat. A cél a Boszniában élő, mintegy negyvenezres muszlim közösség kiirtása volt. A délszláv háborús bűnöket kivizsgáló örvényszék több ítéletében népirtásnak minősítette a boszniai szerb erők gyilkosságsorozatát.
A srebrenicai mészárlás a boszniai háború legvéresebb tragédiája volt.
A "Balkán mészárosának" is nevezett egykori parancsnok márciusban nyújtott be fellebbezést a tavaly novemberi ítélet ellen.