Így bukhatja el a kancellárságát Merkel

German Chancellor Angela Merkel and the Slovenian Prime Minister (not in picture) give a joint press conference on October 12, 2018 at the Chancellery in Berlin. (Photo by John MACDOUGALL / AFP)

Bizonyossá vált, hogy Angela Merkel német kancellár hivatali ideje legkésőbb 2021-ben, 16 év után véget ér, így az időtartam nem dönti meg az egyesítés kancellárja, Helmut Kohl rekordját. Azonban egyáltalán nem lehet kizárni, hogy Merkelnek a CDU decemberi kongresszusa után távoznia kell a kancellári székből, ha olyan jelölt kerül a párt élére, aki jelentősen mást képvisel, mint a mostani vezető. Merkel bukásában alapvető szerepet játszott, hogy mindenféle kontroll nélkül engedte be az országba 2015-ben az illegális gazdasági bevándorlókat. 

Angela Merkel 2005 novembere óta Németország kancellárja. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa

már a negyedik ciklusát tölti a szövetségi kormány élén – egyúttal az utolsót is,

pártja drámai népszerűségvesztése miatt, amit főként a 2015-ös menekültválság és a bevándorlásellenes pártok megerősödése okozott. A kancellár a hétvégi hesseni tartományi választás után jelentette be, hogy nem indul el a CDU elnöki posztjáért. Azóta mindenki azt találgatja, ki lehet a bevándorláspárti kancellár utódja a pártelnöki székben.

Angela Merkel a CDU számára jelentős visszaesést hozó hesseni választás után közölte, hogy nem indul a pártelnöki székért Forrás: AFP/John Macdougall

AKK hasonlít a legjobban Merkelre

A német sajtó egybehangzóan állítja, hogy a gyakran csak AKK-ként emlegetett Annegret Kramp-Karrenbauer lehet a befutó a CDU elnöki posztjáért. Bár Angela Merkel hétfőn elhatárolódott potenciális utódjának megnevezésétől, sajtóforrások szerint a kancellár leginkább a „mini-Merkel" párton belüli hatalomra kerülésében lehet érdekelt. Nem hiába: Kramp-Karrenbauert Merkel nyomására választották idén februárban CDU-főtitkárrá, és a kancellár már akkor az 56 éves politikus csodálójaként állította be magát - írta a Magyar Idők.

„A modern és a konzervatív nézetek együttesen jellemzik a világát.

A menekültválság idején például támogatta a kancellár nyitott kapuk menekültpolitikáját,

de a menedékkérők szigorú ellenőrzéséért, az érkezett migránsok korának pontos megállapításáért és a jogszerűtlenül Németországban tartózkodók mielőbbi kitoloncolásáért is lobbizott" – írta róla a Handelsblatt című gazdasági lap, azt hangoztatva: a politikus asszony végső soron képes lehet rá, hogy visszaédesgesse a CDU Merkel által elidegenített szárnyát.

Annegret Kramp-Karrenbauer tűnik egyelőre a legbiztosabb befutónak a CDU élére Forrás: AFP/Bernd Von Jutrczenka

Aki kezdetektől ellenezte a migrációt

Ha Annegret Kramp-Karrenbauert a „mini-Merkel" jelző illeti, Jens Spahn okkal kapta meg az „anti-Merkel" becenevet. A konzervatív politikus Németország legfiatalabbjaként, mindössze 22 évesen lett parlamenti képviselő, a negyedik Merkel-kormányban pedig – még mindig csak 37 évesen – az egészségügyi tárca irányítását bízták rá.

Utóbbi miatt címlapokra is került Németországban: a kancellár minden bizonnyal stratégiai lépésként, a CDU szakadását megelőzve nevezte ki miniszternek egyik legfőbb kritikusát.

Spahn már a Wilkommenskultur kezdetén bírálta a menedékkérők felső keret nélküli befogadását,

később pedig nyilvánosan is a merkeli menekültpolitikát okolta a CDU gyengélkedéséért. Ezenkívül támogatója a teljes burkatilalomnak, és korábban a kettős állampolgárság ügyében is szembeszállt Merkellel.

Jens Spahn nem híve az illegális migrációnak Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Wolfgang Kumm

Kiegyenlítetlen számla

Friedrich Merz hivatalosan kedd délután jelentkezett be a CDU elnöki székéért, arra hivatkozva, hogy a pártnak új lendületre, megújulásra és tapasztalt vezető személyiségekre van szüksége. A 63 éves politikus már csak amiatt is kiváló elnökaspiráns lehet, mert kiegyenlítetlen számlája van Merkellel: 2002-ben ugyanis amiatt kellett távoznia a CDU/CSU közös parlamenti frakciójának az éléről, mert pártelnökként Merkel az ő posztját is magáénak akarta.

Merz 2009-ben a parlamenti mandátumáról is lemondott, és egy időre hátrahagyta a politikát,

hogy az üzleti életben érjen el sikereket: jelenleg a világ legnagyobb vagyonkezelője, az amerikai BlackRock németországi felügyelőbizottságát vezeti, illetve jogászként és pénzügyi szakértőként a Köln–Bonn repülőtér felügyelőbizottságát irányítja.

Friedrich Merz az üzleti életből térhet vissza a politikába Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Bernd Von Jutrczenka

Rejtély

Részben egyébként máris visszatért a politikába: Armin Laschet, Észak-Rajna–Vesztfália miniszterelnöke – akit egyes források szintén Merkel potenciális utódaként emlegetnek – tavaly a tartomány brexitügyi biztosának nevezte ki.

Merz potenciális jelöltsége a bevándorláspolitikai vita szempontjából is meghatározó lehet,

az egykori politikus ugyanis a Leitkulturról (domináns vagy vezető kultúráról) szóló vitában – Merkellel ellentétben – a konzervatív ágat képviseli, írta a Handelsblatt, hozzátéve: rejtély, hogy amennyiben Merz lesz a CDU elnöke, Merkel hogyan tud majd együtt dolgozni vele.

Armin Laschet konzervatívabb vonalat visz Merkelhez képest Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Federico Gambarini

A kancellári széktől is búcsúzhat Merkel

Ha a CDU a jelenleg legesélyesebbnek látszó, Merkel irányvonalával nagyjából egyetértő Annegret Kramp-Karrenbauert választja pártelnöknek, akkor a hatalomátadás simán mehet, és akkor jó esély van rá, hogy Merkel ki is tölti a 2021-ig hátralévő időt. Ha így lesz, akkor összesen 16 évet tölt kormányon, annyit, mint az őt felfedező és felemelő Helmut Kohl, akit az a történelmi megtiszteltetés ért, hogy a német egyesítést levezénylő kancellár lehetett - írta a Növekedés.hu.

Vannak azonban más jelentkezők is a pártelnökségre: Jens Spahn egészségügyi miniszter és Friedrich Merz, a CSU-CDU pártszövetség korábbi parlamenti frakcióvezetője. Ők Merkel ellenfeleinek számítanak a párton belül, így

ha a decemberi vezetőválasztáson ők kerülnek ki győztesen, akkor nem valószínű, hogy Merkel tovább maradna a kancellári poszton.

Ha jövőre lemondana, teljes hivatali ideje 14 év lenne, akárcsak egykor az NSZK első kancellárjának, Konrad Adenauernek. Ez is igen szép időtartam, Merkel mindenképpen emelt fővel távozhat.

A migránsok beengedésével mindent elrontott Merkel Forrás: AFP/Francois Lo Presti

Ezzel mindent elrontott

A hétvégén tartott hesseni tartományi választás elhozhatja egy korszak végét. Merkel kancellár bejelentette lemondását a pártja éléről, illetve azt is, hogy nem indul a következő választáson semmilyen politikai pozícióért. Pócza István, a Századvég Alapítvány vezető elemzője elmondta:

leginkább a CDU érdeke, hogy Merkel most egy kicsit hátralépjen.

Kiemelte: Merkel két dolgot szeretne. Egyrészt felépíteni a saját örökségét, hogy úgy emlékezzenek rá, mint Helmut Kohl kancellárra. Másrészt pedig, hogy maga jelölhesse ki a saját utódját.

Én úgy gondolom, hogy nem önszántából szorul ki a pártvezetésből. Így egyik céljára sem fog tudni akkora hatást gyakorolni, mint ahogy azt korábban elképzelte – fogalmazott. Jelen helyzetben azt mondhatjuk, hogy a német politikát nehéz elképzelni Angela Merkel nélkül, de

ha vissza fogunk nézni erre az időszakra, akkor mindenki arra fog emlékezni, hogy beengedte Európába a bevándorlókat

- emelte ki. Hozzátette: ezt a döntését nem fogják a történelemkönyvek legjobb lapjain emlegetni, annak ellenére, hogy számtalan jó döntése is volt. Ezzel tulajdonképpen mindent elrontott - tette hozzá.