Az ukrán diplomácia vezetője leszögezte, hogy Kijev "udvariasan, de nagyon keményen és következetesen" fog cselekedni Magyarországgal szemben.
Klimkin - mint elmondta - kifejtette érveit Szijjártó Péternek arról, hogy szerinte a magyar fél megsértette a konzuli kapcsolatokról szóló bécsi egyezményt. Ismételten hangsúlyozta azt az álláspontját, miszerint senki sem rejtheti el a hatóságok elől azt a tényt, hogy új jogokra és kötelezettségekre tett szert.
Javasoltam Magyarország külügyminiszterének, hogy hívja haza ezt a konzult, ha pedig ez nem történik meg ezen a héten, jegyzéket küldünk a magyar félnek még ezen a héten a kiutasításáról
– közölte fenyegetőzve a külügyér.
Az ukrán külügyminiszter ugyanakkor a legfontosabb dolognak azt nevezte, hogy Oroszország Kárpátalja és egész Ukrajna destabilizálására fogja kihasználni a helyzetet, ahogyan tette ezt korábban is.
Egyébként az oroszországi Kurszkban született és Moszkvában tanult külügyér kijelentését semmilyen konkrét bizonyítékkal nem támasztotta alá.
Csupán emlékeztetett a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) székháza elleni támadásokra, hozzátéve, hogy a gyújtogatásokat az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szervezte meg.
Arról viszont egyáltalán nem beszélt, hogy
ukrán nacionalisták is számtalan alkalommal provokálták a helyi magyar közösséget,
Ungváron rendszeren megrongálják Petőfi Sándor szobrát, Vereckén a Honfoglalás emlékművét, nemrég pedig a galíciai Lemberg (ma Lviv) városában szélsőséges csoportosulások különös kegyetlenséggel meggyilkoltak egy magyar anyanyelvű roma fiút, és a társait pedig megsebesítették.
Ezt követően ukrán szélsőségesek egy magyarok által használt imaházat és egy magyar ajkú roma család lakását is felgyújtották Kárpátalján.
Szijjártó Péter múlt szerdán az ENSZ közgyűlésén elmondott beszédében tudatta, hogy amíg Ukrajnát a jelenlegi elnök, Petro Porosenko vezeti, az ukrán állam által vezetett és inspirált, a magyarokkal szembeni hangulatkeltésre alapuló politika nem is fog megváltozni, mert az államfő azt gondolja:
ez lehet az egyik eszköz arra, hogy némi társadalmi támogatottságot szerezzen, jelenlegi támogatottsága ugyanis nagyon alacsony.
Szerinte ebben a kérdésben a jövő évi választások hozhatnak változást.
2019 márciusában Ukrajnában ugyanis elnök- és parlamenti választásokat tartanak.
Egy múlt kedden ismertetett felmérés szerint Porosenko bizonyult a legnépszerűtlenebbnek az ukrán politikusok közül.
Petro Porosenko támogatottsága mindössze 6,8 százalékos.
Az elnökválasztást várhatóan Julija Timosenko volt miniszterelnök nyeri majd meg.