A 230 oldalas, 650 törvénycikkből álló, a központi és helyi közigazgatás működését, a köztisztviselők jogállását, a közvagyon kezelését és közszolgáltatások megszervezését egységes keretbe foglaló közigazgatási kódexet a szociálliberális kormánytöbbség és az RMDSZ szavazataival a parlament júliusi rendkívüli ülésszakában fogadta el a bukaresti képviselőház.
A jogszabály ellen a német származású, de ennek ellenére mégis kisebbségellenes Klaus Iohannis államfő, illetve a jobbközép ellenzék emelt alkotmányossági óvást.
Egyebek mellett az önkormányzati elöljáróknak előirányzott speciális nyugdíjakat kifogásolták, ugyanakkor
a 17 éve hatályos és az újonnan bevezetendő kisebbségi nyelvhasználati jogokat is támadták.
A kódex a közterületek többnyelvű feliratozásában, a hatóságokkal folytatott anyanyelvű kommunikációban és a kisebbségi jogok megengedő értelmezésében is a magyar közösség számára fontos pontosításokat tartalmaz.
A taláros testület szerint sérült a kétkamarás parlament alkotmányos elve, vagyis a képviselőház olyan fontos változtatásokat épített a jogszabályba, amelyeket a tervezetről korábban szavazó szenátusnak nem volt alkalma megvitatni - tudatta az Agerpres hírügynökség.
Az alkotmánybíróság többszöri halasztás után hozta meg döntését.
A testület mai határozatát ismertető első beszámolókból
nem derült ki, hogy a taláros testület helyt adott-e a magyarság jogait elvitató óvásoknak is,
vagy csak procedurális hibák miatt minősítette alkotmánysértőnek a jogszabályt.
Az új közigazgatási kódexbe foglalt kisebbségvédelmi előírások egyelőre nem léphetnek hatályba.
A tervezet visszatér a parlamentbe, amely várhatóan - az alkotmánybíróság később megjelenő indoklásának függvényében - fogja kiigazítani a jogszabályt.
Az RMDSZ Cseke Attila szenátusi frakcióvezető által reagált arra, hogy a taláros testület a jobbközép ellenzék és Klaus Iohannis államfő óvásának helyt adva, procedurális okok miatt alkotmánysértőnek minősítette a parlament nyári rendkívüli ülésszakán megszavazott, a kisebbségi anyanyelvhasználatról is rendelkező új közigazgatási törvénykönyvet.
Miután az alkotmánybíróság közzéteszi hivatalos indoklását, egy javított törvénytervezetet kell a parlament elé terjeszteni, azt ugyanis minden politikai alakulat belátja, hogy szükség van egy új közigazgatási törvénykönyvre
- mutatott rá Cseke.
Hozzátette: az új közigazgatási kódex egy sokkal modernebb közigazgatási rendszert alapoz meg, amely az RMDSZ javaslatai alapján garanciát jelentene a meglévő anyanyelvhasználati jogokra, és kibővítené azokat, konkrét decentralizációs folyamatokat szabályoz, a helyi autonómia elveit érvényesíti, az alkotmányos előírásokkal összhangban korlátozza a prefektus hatáskörét és - megengedő pontosítással - leszögezi, hogy
önkormányzati döntéssel ott is lehet alkalmazni a kisebbségi jogokat, ahol a kisebbség aránya nem éri el a húsz százalékot.
"Elértük, hogy ezután magyarul is ki kell írni az utcák, terek, parkok nevét is ott, ahol a magyarság számaránya meghaladja a húsz százalékot. Kiterjesztettük az anyanyelvhasználatot a prefektusi intézményére, a közszállítási vállalatokra, víz- és hőszolgáltatókra. Javaslatunkra anyanyelvű formanyomtatványok segítenék az ügyintézést ezután az önkormányzatokban, tisztáztuk, hogy a megszerzett anyanyelvhasználati jogok ott sem csorbulnak, ahol időközben 20 százalék alá esett a magyar közösség aránya" - közölte az RMDSZ frakcióvezetője.