Az orosz külügyminisztérium bekérette az ukrán ügyvivőt a kercsi incidens miatt

ukrán harckészültség
A Kercsi incidensben az oroszok által megszállt és lefoglalt három ukrán hadihajó a Fekete-tengert és az Azovi-tengert összekötő Kercsi-szoros közelében 2018. november 26-án.
Vágólapra másolva!
Bekérette az orosz diplomáciai tárca Ukrajna moszkvai ideiglenes ügyvivőjét a Kercsi-szoros térségében tanúsított „agresszív és provokatív ukrán lépések" miatt - közölte Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Rosszija 24 hírtelevíziónak. Közben Petro Porosenko ukrán elnök bejelentette, hogy a hadiállapot szerdán – azaz november 28-án -, közép-európai idő szerint reggel nyolc órakor lép életbe Ukrajna egész területén.
Vágólapra másolva!

Zaharova sürgette, hogy Kijev „a súlyos következmények elkerülése érdekében" haladéktalanul hozzon intézkedéseket az ukrán fővárosban működő orosz nagykövetség biztonságának szavatolása érdekékében.

Arra szólította fel az ukrán kormányra befolyással bíró nyugati országokat, hogy

tartsák vissza Kijevet a „provokációktól".

Marija Zaharova Forrás: AFP/Sputnik/Vladimir Pesnya

A szóvivő ezt arra reagálva jelentette ki, hogy

Jelentések érkeztek más ukrajnai orosz külképviseletek körüli zavargásokról is.

A határőrizetért is felelős orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint vasárnap az ukrán hadiflotta három járműve megsértette Oroszország területi vizeit, és a visszafordulásra való felszólításokat figyelmen kívül hagyva a Kercsi-szoros felé haladt, amelyen az áthajózást az orosz fél engedélyhez köti.

A több órán át tartó incidens során orosz részről tüzet nyitottak, aminek következtében három ukrán tengerész megsebesült.

Az ukrán hajókat Kercs kikötőjébe vontatták.

Az FSZB közölte: megcáfolhatatlan bizonyítékai vannak arra, hogy

Ukrajna előre eltervezett „provokációt" hajtott végre.

Az ügy miatt a két fél kérésére hétfőn ülést tart majd az ENSZ Biztonsági Tanácsa.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán idő előtt távozott egy UNESCO-témájú moszkvai tanácskozásról, arra hivatkozva, hogy a külpolitika több irányában „meglehetősen feszült helyzet" alakult ki.

Lavrov szerint a hadiállapot bevezetésére irányuló ukrajnai kezdeményezés azt jelenti, hogy

nem fogják a kitűzött időben megtartani a jövő márciusra kitűzött ukrán elnökválasztást.

Leonyid Szluckij, az orosz parlament külügyi bizottságának elnöke újságíróknak nyilatkozva ugyanígy vélekedett, szerinte is az incidens oka az lehetett, hogy

Petro Porosenko Forrás: MTI/EPA/Pool/Elnöki sajtószolgálat/Mihajlo Markiv

Ugyanakkor kijelentette: biztos benne, hogy rendezni lehet a helyzetet.

Hasonlóképpen foglalt állást Facebook-bejegyzésében Konsztantyin Koszacsov, a felsőház külügyi bizottságának elnöke, aki szerint

Kijevnek a hadiállapot bevezetéséhez volt szüksége az incidensre, amely egyúttal Porosenko elnökválasztási kampányának nyitányát is jelenti.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egyébként november 16-án arra figyelmeztetett, hogy Oroszország intézkedéseket hozhat az orosz tengerhajózás, az orosz jogi és magánszemélyek védelmében az Azovi-tengeren.

Nem konkretizálta, hogy melyek lehetnek ezek az Ukrajnával szemben meghozandó lépések, de kijelentette, hogy

Az Azovi-tenger a Fekete-tenger északi öble, amellyel a Krím félsziget és Tamany-félsziget közötti Kercsi-szoros köti össze.

A tenger északi és északnyugati partja Ukrajnához, keleti és nyugati partja Oroszországhoz tartozik.

A Krím 2014-ben történt orosz annektálása óta a határvonal pontos helye - különösen a Kercsi-szorosban - vita tárgyát képezi a két ország között.

Moszkva és Kijev között az elmúlt hónapokban kiéleződött a feszültség a fekete-tengeri és az azovi-tengeri hajózás és halászat körül.

Az ukrán határőrizet november közepén közölte, hogy 15, a Krím meglátogatása miatt feltartóztatott hajót horgonyoztat Berdjanszk és Mariupol kikötőjében, és további 940 „törvénysértő" hajó mozgását figyeli.

Grigorij Karaszin orosz külügyminiszter-helyettes múlt héten, a Kommerszant című napilapnak nyilatkozva kijelentette:

Ezt azzal indokolta, hogy a krími tatárok medzsliszének egyes képviselői, valamint ukrán nacionalisták és egyes kijevi politikusok az orosz szárazföldet a Krímmel összekötő, 19 kilométeres kercsi híd elleni terrorcselekményekre szólítottak fel.

Kína óva int a feszültség fokozásától, a viszály párbeszéd útján történő rendezésére szólít fel

Ken Suan külügyi szóvivő nyilatkozott a Kercsi-szorosban történt incidenssel kapcsolatban a TASZSZ orosz hírügynökségnek.

Közölte:

Rendkívüli ülést tart a NATO-Ukrajna Bizottság nagyköveti szinten

Az észak-atlanti katonai szövetség tájékoztatása szerint a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg és az ukrán elnök telefonon egyeztetett az Azovi-tengeren és a Kercsi-szorosnál vasárnap történt incidensről.

Jens Stoltenberg Forrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet

A főtitkár kijelentette, hogy

a NATO teljes mértékben támogatja Ukrajna területi egységét és önállóságát, beleértve a nemzetközi jog szerinti területi hajózási jogát felségvizein.

A NATO és az Európai Unió (EU) vasárnap

önmérsékletre intette Oroszországot és Ukrajnát.

Oana Lungescu, az észak-atlanti szövetség szóvivője nyilatkozatában hangsúlyozta, Oroszországnak biztosítania kell az ukrán kikötők akadálytalan megközelítését „a nemzetközi jognak megfelelően".

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az egyik közösségi oldalra feltöltött üzenetében elítélte az előző nap „elkövetett orosz erőszakot az Azovi-tengeren", és közölte, hogy az orosz hatóságoknak tartózkodniuk kell a további provokációktól.

Berlin önmérsékletet és párbeszédet sürget

Steffen Seibert, a német kormány szóvivője hangsúlyozta, hogy

vissza kell szolgáltatnia Ukrajnának az elfoglalt hajókat és biztosítania kell a tengerszoros szabad átjárhatóságát.

Azzal kapcsolatban, hogy az incidens a Krím félszigetet az oroszországi Krasznodar régióval összekötő híd térségében történt, aláhúzta, hogy a német kormány nemcsak az ukrajnai Krím elcsatolását tartja ellentétesnek a nemzetközi joggal, hanem a félszigetet Oroszországgal összekötő híd felépítését is.

Hozzátette, hogy az incidens súlyos kérdéseket vet fel, mindenekelőtt azt, hogy

indokolt volt-e a katonai erő alkalmazása Oroszország részéről.

Kiemelte: a feleknek mielőbb meg kell kezdeniük a történtek közös „feldolgozását".

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a német kormány mindkét féllel folyamatosan kapcsolatban van.

Porosenko szerda reggeltől vezeti be a hadiállapotot

Az elnök hangsúlyozta, hogy a hadiállapot - amely az ukrán jogrendben a rendkívüli állapot egy formája, nem jelent tényleges háborús állapotot - bevezetésére vonatkozó rendelet nem irányoz elő a polgárok jogaival és szabadságjogaival kapcsolatos semmilyen korlátozást, és a választásokat is megtartják a tervezett időpontban.

Porosenko javasolta (a parlamentnek), hogy

a hadiállapot 30 napig legyen érvényben.

Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács - amelynek határozata alapján az elnök eljárt - előtte 60 napos időtartamot javasolt.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!