A strasbourgi plenáris ülésén 473:151 arányban elfogadott dokumentumban felszólították a román hatóságokat, hogy biztosítsák a fékek és ellensúlyok rendszerének megőrzését, illetve
lépjenek fel a hivatali korrupció büntethetőségét megszüntető bármilyen intézkedés ellen.
A képviselők rámutattak, hogy bizonyos új jogszabályok kedvezőtlenül befolyásolhatnák az igazságszolgáltatás függetlenségét, hatékonyságát és minőségét, ahogyan aggasztóak a büntető törvénykönyv (Btk.) és a büntetőeljárási törvénykönyv (Betk.) tervezett - jelentős részben alkotmányellenesnek talált - változtatásai is, amelyek
gyengíthetnék a korrupció, az erőszakos bűncselekmények és a szervezett bűnözés elleni fellépést.
Az állásfoglalásban ezért az Európai Bizottság, a Velencei Bizottság és az Európa Tanács korrupcióellenes csoportja (GRECO) által kiadott ajánlások maradéktalan végrehajtását sürgették.
A dokumentumban arra is figyelmeztettek, hogy
a civil szervezetekre vonatkozó új szabályozások potenciálisan alkalmasak a civil társadalom megfélemlítésére, és ellentétesek lehetnek a gyülekezési szabadsághoz és a magánélethez való joggal,
de problémásak a sajtó korlátozására javasolt egyes új törvények is.
Végezetül elítélték a rendőrség erőszakos, illetve aránytalan fellépését az augusztusi bukaresti tiltakozások során, és átlátható, pártatlan vizsgálatot követeltek az ügyben, valamint
a titkosszolgálatok parlamenti ellenőrzésének megerősítését javasolták.
Az EP emellett felszólította az Európai Bizottságot, hogy készítsen évente jelentést a korrupcióellenes fellépésről és a demokrácia, a jogállamiság tiszteletben tartásáról minden tagállam vonatkozásában.
Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke pár hete kijelentette, hogy a brüsszeli testület egyre növekvő aggodalommal követi a romániai fejleményeket, ugyanis visszalépés figyelhető meg a reformfolyamatban.
A Transindex.ro információi alapján Sógor Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) EP-képviselője tartózkodott, míg a szintén RMDSZ-es Winkler Gyula nem volt jelen a szavazáson.
A fideszes EP-képviselők – Tőkés László kivételével – elutasították az állásfoglalást.
Tőkés tartózkodott a szavazástól.
A magyarországi ellenzéki pártokba tartozó képviselők elfogadták a dokumentumot.
Viorica Dancila román kormányfő újságírók azon kérdésére, hogy miként befolyásolhatja a román uniós elnökség kimenetelét az Európai Parlament Romániát elmarasztaló határozata és az Európai Bizottság szintén kritikus hangvételű, legújabb igazságügyi jelentése, Dancila azt mondta:
ne kössék össze az uniós elnökség kérdését az igazságügyi monitoringgal (az úgynevezett Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmussal - CVM), vagy az EP <
A miniszterelnök szerint a román uniós elnökség sikerességét annak alapján kell megítélni, hogyan tudja kezelni azokat a vitás kérdéseket - a brexitet, a brit kilépés utáni Európa megtervezését, az unió több éves költségvetési keretét, a kohéziós politikát, vagy agrártámogatást - amelyek az unió napirendjén szerepelnek.
Az uniós szerződésben foglalt legsúlyosabb szankciót kéri Románia ellen Elmar Brok, az Európai Néppárt német képviselője.
A tekintélyes német politikus – akinek fontos szerepe volt Románia uniós csatlakozási tárgyalásaiban – azt kéri, hogy
indítsák el a hetes cikkely szerinti eljárást
- írja a Maszol.ro a Welt am Sonntag információira hivatkozva.
Az EP-ben 1980 óta aktív kereszténydemokrata képviselő a mérvadó német lapban arra kérte a szociáldemokratákat, hogy vegyék komolyan az eljárást elindításának lehetőségét.
Előrelépésnek számíta, ha Románia életbe léptetné a jogállam védelmével és korrupcióellenességgel kapcsolatos javaslatainkat
– tudatta Brok.