Így foglalja el a Soros-birodalom a Balkánt

Miközben zajlanak a szürke hétköznapok az Európai Unióban, és összecsapnak a bevándorláspárti és bevándorlásellenes erők, addig a Soros család szép csöndben a Balkánon keresi az új lehetőségeket. Azaz kutatják a pénzügyi befektetéseket és alakítják a terepet a nyílt társadalom – azaz a káosz – elméletének továbbterjesztésére. Erre utal, hogy a Soros-birodalom trónörököse, Alexander Soros az elmúlt években bejárta Szerbiát, Albániát, Koszovót, Macedóniát – ezek közül sok országot többször is – de a New York Timesban apjával közösen jegyzett cikkben is írtak a balkáni országokban rejlő gazdasági és egyéb lehetőségekről.

Az álfilantróp milliárdos fia, Alexander Soros, az utóbbi hónapokban körbeturnézta a balkáni országokat, amelyről Instragam-oldalán gondosan, minden alkalommal beszámolt.

Macedóniában már mindent az uralmuk alá hajtottak

Az új macedón elnök, Zoran Zaev sokkal jobban fekszik Soroséknál Forrás: Instagram

A hazai és külföldi balliberális elit azt igyekszik megetetni a közvéleménnyel, hogy a Nikola Gruevszkivel szembeni eljárás tiszta és törvényes volt, és szó sincs arról, hogy az erősen bevándorlás-ellenes miniszterelnököt azért kellett „kivonni a forgalomból” Macedóniában, mivel teljesen szembement a balkáni országban jelentős teret nyert spekuláns, Soros György érdekeivel.

Alex Soros azonban csúnyán lebuktatta a birodalmat. Hiszen a kis „trónörökös” idén májusban Macedóniában járt, ahol Gruevszki utódjával, a már Sorosék szájízének sokkal jobban megfelelő vezetővel, Zorán Zaevvel találkozott.

Aki természetesen szívélyesen fogadta a trónörököst. Alex Instragam-oldalán meg is jegyzi az új kormányfőről, hogy milyen sokat tett a macedón multikulti terjesztéséért, felvirágoztatásáért.

Érdemes újra megjegyezzük: Gruevszki történetének kiindulópontja 2016 decembere, amikor előre hozott parlamenti választást tartottak Macedóniában. Itt Gruevszki pártja, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokrata Pártja (VMRO-DPMNA) nyert, ők szerezték a legtöbb mandátumot. Többséget azonban nem tudtak szerezni. Ezután beindultak a politikai manőverezések, amiből Gruevszki ellenfelei jöttek ki jobban:

a választáson második legjobb eredményt elérő kommunista utódpárt, az SDSM kezébe került a kormányrúd, akik az albán nemzetiségi mozgalmakkal koalícióban vették át az ország irányítását, a szociáldemokrata és fentebb Alexander Sorossal pózoló Zoran Zaev vezetésével.

Ezzel Gruevszki elvesztette a hatalmat, és komoly erők mozdultak meg ellene, pedig Zaev kormányának minimális többsége van csak.

Azaz a kis Sorossal mutatkozó Zaev személyében egy olyan elnököt választottak, aki nyugodt szívvel átengedett minden hatalmat a spekuláns érdekeinek.

Nikola Gruevszki volt macedón kormányfőt egyszer már megpróbálták felrobbantani Forrás: AFP/Robert Atanasovski

A jobboldali elnök távozásával Soros György rátette kezét a fejlesztési pénzekre, és kiépítette szerteágazó hálózatát Macedóniában, de a média egy jelentős részét is bekebelezték. Így könnyen országos tüntetési hullámot tudtak kirobbantani Gruevszkiék elleni mondvacsinált korrupciós vádakkal.

A botrányok közepette kialakult nemzetközi nyomásra létrehozták a Különleges Ügyészi Hivatalt (SJO), amelynek tagjai szintén Soroshoz köthetőek, így nem csoda, hogy Gruevszki és más, kizárólag jobboldali politikusok ellen emelt vádat a szervezet, a Zaev elleni nyomozásokat pedig villámgyorsan lezárták. A történet innentől pedig ismerős.

A fentiek alapján nem csoda, hogy a spekulánsnak és fiának ennyire fontos Macedónia, hiszen komoly üzleti és politikai érdekeltségei vannak már a balkáni országban. Mondjuk ki: átvették a hatalmat.

Szerbiában három hivatalos látogatást is tett Alex egy éven belül

No de visszatérve Sorosék balkáni terjeszkedésére, kijelenthető, hogy Szerbiába gyakorlatilag hazajár Alex, hiszen egy éven belül háromszor is volt hivatalos látogatáson a déli szomszédunknál.

Szerbiában háromszor volt egy év alatt Alexander Forrás: Instagram

Mindhárom alkalommal Alexandar Vucic szerb államfő fogadta, azaz a birodalom „trónörököse” lényegében állam- és kormányfőkhöz méltó fogadtatásban részesült Szerbiában is. (Holott soha senki semmilyen közfeladat gyakorlására nem választotta meg.)

Alex Soros arról is beszámolt Facebook-oldalán, hogy milyen ügyekben tárgyaltak Vuciccsal, és kiderült, hogy:

• Szóba került természetesen a nyílt társadalom Szerbiában történő megerősítésének témája. Azaz a sorosista gondolkodást meghatározó, minden állandó értéket lebontani szándékozó ultraliberális világfelfogás.
• Egy másik alkalommal a sorosista szervezetek másik kedvenc beszédtémájáról, a romák európai és szerbiai helyzetéről tárgyalt az államfővel.
• Harmadik alkalommal pedig már kényesebb témát is feszegetett Alex, méghozzá Koszovó helyzetét, illetve a Szerbiával kapcsolatos területi viták rendezésének kérdését. Mint ismeretes, Szerbia nem ismeri el önálló államként a területén lévő Koszovót. Így vélhetően kényes pontokra tapinthatott a birodalom örököse.

Albániában is elvetették a nyílt társadalom magjait

De ha az ember követi az ifjabb Soros Instragam-tevékenységét, érthetővé válik Sorosék albánok iránti elkötelezettsége, hiszen láthatóan baráti, jó viszonyt ápol az albán miniszterelnökkel is Alex.

Erre utal az is, hogy láthatóan nemcsak hivatalos úton járt már a balkáni országban, hanem lazítani is.

Az albán miniszterelnökkel a tengerparton Forrás: Instagram

Ennek kapcsán meg kell jegyezni azt is, hogy arról cikkeztek mostanság az Egyesült Államokban, hogy az albániai nagykövet, David Lu Kirgizisztánban folytatja a külszolgálatot a Szenátus jóváhagyásával. Lút egyértelműen Soros emberének tartják, és hozzáteszik, hogy Lu a nyílt társadalom tanait mind ez idáig széleskörűen terjesztette az albán fővárosban, Tiranában.

Így nem csoda, hogy a nyílt társadalmi „tanok” magjainak elvetését követően ilyen szívélyesen fogadják Sorost Albániában.

De Koszovóban is járt a kis Soros, ahol szintén királyhoz méltó fogadtatásban részesült Alex, hiszen mind az államfő, mind pedig a miniszterelnök fogadta.

Koszovóban is állam nélküli államfőként kezelték a kis Sorost. Forrás: Instagram

A New York Timesban apa és fia közös cikkben írt a balkáni lehetőségekről

Ha pedig Alex Soros utazásai nem győznének meg kellően bennünket arról, hogy az álfilantróp most épp a tőlünk délre lévő országokban szeretne gyökeret verni, magyarul ügyeskedni és vélhetően jó sok pénzt keresni, akkor biztosan meggyőz bennünket az apa és fia által jegyzett véleménycikk, amelyet a New York Timesban jelentettek meg idén júniusban.

A cikk címe: „In the Balkans, a Chance to Stabilize Europe” azaz a „A Balkánon, Esély Európa stabilizálására”.

Ebben Soros György és fia egy balkáni gazdasági unió létrehozását sürgeti, amelyet a térség nagy gazdasági lehetőségeként kíván beállítani. Hogy ez miért lenne annyira jó lehetőség a régió országainak, az nem derül ki a cikkből, az azonban igen, hogy az EU-nak és az Egyesült Államokkal rossz lenne. A cikk szerint ugyanis javulnának a Balkán tárgyalási pozíciói. Vagyis könnyebben lehetne zsarolni az Európai Uniót.

Ismerve a spekuláns múltját, nem kell nagy képzelőtehetség, hogy rájöjjünk, hogy hogyan kívánja kiaknázni a térségben rejlő lehetőségeket. Nézzünk csak Macedóniára.

Nem csak a Balkánon fogadják királyokként a Soros családot

Nos, Alex azért mégsem csak a balkáni országokban járt az elmúlt időszakban, hiszen a szomszédos Ausztriában is megfordult kétszer egy éven belül, méghozzá édesapjával együtt, ahol szintén kvázi uralkodókat megillető kiemelt tiszteletben részesítették őket. Tavaly Van der Bellen államfővel, de néhány napja még a konzervatív Sebastian Kurz kancellárral is találkoztak Sorosék. Alex beszámolója szerint itt főképp a Soros-egyetem, a CEU ügye, valamint a nyugat-balkáni integráció került szóba.

Sebastian Kurzcal Forrás: Instagram

A kis Soros világ körüli turnéja során apjával együtt az ENSZ Emberi jogi különmegbízottja is fogadta, de felszólalt a Párizsi Békefórumon is, ahol szintén a világkormányzásról és nyílt társadalomról alkotott vízióit adhatta elő.

Az ENSZ Emberi Jogi különmegbízottjával, Michelle Bachelettel. Forrás: Instagram

Kínos csata a Facebookkal: Ki a főnök?

Az utóbbi időszakban arról is lehetett olvasni a nemzetközi sajtóban, hogy az Open Society, azaz Soros alapítványa összerúgta a port a Facebookkal, mivel, mint az kiderült a New York Times cikkéből, a közösségi oldal vezetői szerződést kötöttek egy PR-céggel, amely Soros után kutakodott. Patrick Gaspard, az OSF elnöke emiatt levelet írt Sheryl Sandbergnek, a Facebook ügyvezetőjének, amelyben számonkérte a közösségi oldal vezetőjét.

Arról ír a levélben Gaspard, hogy világszerte a jobboldal minden erejét összeszedve próbálja „démonizálni” Soros Györgyöt a Facebookon, miközben őt és az alapítványát súlyosan, életveszélyesen megfenyegették a levélbombával, amit a házához küldtek.

Vagyis Gaspard az álfilantróp házához küldött csőbomba hátterében a Facebookot, illetve az ott megjelenő, a spekuláns elleni bejegyzéseket látja.

Forrás: AFP/Herbert Neubauer

A fenti esetet megelőzte, hogy Soros a davosi, januári világgazdasági fórumon a Google-t és a Facebookot a „társadalom fenyegetésének” nevezte, de korábban támogatta a „Freedom from Facebook” mozgalmat is.

Erre volt a közösségi oldal logikus üzleti válasza, hogy a fentebb már említett Definers nevű céggel szerződést kötöttek. A megbízás arra szólt, hogy a cég derítse ki, hogy volt-e bármilyen pénzügyi érdekeltsége Sorosnak, hogy Davosban kikelt a Facebook ellen.

Az OSF-vezető Gaspard levele után a Facebook természetesen meghunyászkodott, és egy nappal később arról számolt be egy másik nyilvános levél, hogy már telefonon beszélt Sandberg és Gaspard a témáról, és egy „független” vizsgálatot fognak kezdeményezni az ügyben.

Szóval

gyorsan kiderült, hogy ki a főnök.

Zuckerberg európai hatalmakat semmibe vehet, ha meghallgatásra hívják, de Soros előtt vigyázba kell állnia.