A Saint-Denis és Párizs határán kialakított utcai sátortáborban mintegy négyszáz, elsősorban Afrikából (Szudánból, Eritreából és Szomáliából) érkezett bevándorló élt az utolsó összesítés szerint. Közülük mintegy háromszázan nyugalomban sorakoztak fel reggel 7 órakor 2 Celsius-fokos hidegben, kezükben bőrönddel vagy hátizsákokkal a buszok előtt, amelyek átmeneti befogadóhelyekre, elsősorban sporttermekbe szállították őket a párizsi agglomerációban. Valamennyien illegálisan tartózkodnak Franciaországban.
Mohamad, egy 25 éves szudáni férfi, a francia hírügynökségnek elmondta, hogy nem tudja, hova viszik a hatóságok, de mindegy neki,
mert már egy éve az utcán várja, hogy valahol befogadják.
A szomáliai Novar, aki már benyújtotta a menedékkérelmét, viszont nem szívesen hagyta ott a sátrát. Egyszer már volt egy túlterhelt befogadóközpontban, ahol "problémái akadtak", ezért szívesebben él az utcán. A prefektúra tájékoztatása szerint minden elszállított ember helyzetét ellenőrzik az átmeneti befogadóhelyeken, ahol néhány hétig maradhatnak.
A pénteki táborkiürítés a második volt a héten. Kedden a Porte de Clignancourt-i metrómegálló környékéről mintegy 1800, elsősorban afgán bevándorlót szállítottak el. A clignancourt-i tábor a belvárostól tíz perc sétára van.
A francia kormány a következő hetekben felgyorsítja a hasonló kisebb táborhelyek felszámolását, miután a France terre d'asile (FTDA) nevű szervezet összesítése szerint
január elején 2230 ezer afgán, szudáni, eritreai és szomáliai migráns élt sátortáborokban a párizsi utcákon.
Michel Cadot párizsi prefektus kedden jelezte, hogy a jövő hét végégig átadják a vidékfejlesztési minisztérium (azaz, a francia állam) pénzén az Ile-de-France régióban kialakított új migránsszállást. 1200-an férnek majd el a táborban.
A pénteki felszámolás viszonylagos nyugalomban történt szociális munkások segítségével, rohamrendőrök felügyelete alatt. Yann Manzi, az Utopia 56 nevű segélyszervezet dolgozója viszont aggódott azon menedékkérők sorsa miatt, akiknek a kérelmét elutasították, vagy, akik már más uniós országban is adtak ujjlenyomatot, így visszaküldhetők abba az európai országba, ahol először regisztrálták őket.
Laurent Russier, Saint-Denis kommunista polgármestere közleményben sajnálatát és aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy ismét "kritikus helyzetet" kellett elérni ahhoz, hogy "ezek az emberi lények biztonságot kapjanak", és ígéretet tett arra, hogy
különös figyelmet fog szentelni annak, hogy a biztonságba helyezés ne ürügyként szolgáljon a kitoloncolásokhoz.
A migránsok sátortáborai júniusban teljesen eltűntek a francia belvárosból. A 2015-ös menekültválság kezdete óta több mint harminc táborkiürítést rendelt el a prefektúra Párizsban. A legjelentősebb 2016 novemberében volt, akkor egyszerre 4 ezer embert vittek el.
Azóta a rendőrök a migránsok minden kísérletét megakadályozták arra, hogy letelepedjenek a párizsi parkokban, és táborhelyeket alakítsanak ki, így gyakorlatilag láthatatlanná váltak a belvárosban élő párizsiak számára.
Néhány hete viszont ismét több ezer migráns jelent meg a francia nagyvárosokban.
Amint arról az Origo többször is beszámolt már, visszafordíthatatlan helyzet alakult ki Franciaországban a bevándorlók miatt: több, páratlan sikerű könyv jelent meg az ország iszlamizációjáról (Houellebecq, Zemmour, Bruckner), olyan no-go zónák alakultak ki az egész országban, főleg a nagyvárosokban, ahova a rendőrség sem mer bemenni, a bűncselekmények száma rendkívül magas, és a sárgamellényes tüntetők egyik követelése is arról szól, hogy állítsák meg az országba irányuló migrációt.