Az Európát sújtó migrációs válság legfontosabb oka a muszlim világ Közép-Kelettől a Közel-Keleten át egészen a Maghrebig (Észak-Afrikáig), vagyis Tádzsikisztántól Marokkóig terjedő övezetét jellemző társadalmi és gazdasági feszültség. Ennek a válságnak volt a drámai megjelenési formája az „arab tavasz”, a szíriai polgárháború (szunnita—siíta ellentét), az Iszlám Állam megjelenése, a kirobbanó migrációs válság, valamint a „soha véget nem érő” afganisztáni háború – írta legfrissebb elemzésében Dezső Tamás, a Migrációkutató Intézet tudományos tanácsadója.
A fent említett fejlemények hátterében elsősorban az a drámai demográfiai robbanás áll, amely alapjaiban változtatta meg a három vizsgált régió (Közép-Kelet, Közel-Kelet és Észak-Afrika) képét. Az ENSZ adatai alapján megállapítható, hogy a vizsgált régiók 28 muszlim államának népessége az elmúlt 70 évben az 1955-ös 193 416 897 főről 2018-ra 879 038 864 főre nőtt. Ez az átlagos 454 százalékos népességnövekedés felkészületlenül érte a régió országait.
Ez a demográfiai stresszhatás az egyik fontos, ha nem a legfontosabb oka azoknak a társadalmi feszültségeknek, amelyek a 2012-től kezdődő időszakban a fent említett eseményekhez vezettek. Ezzel azonban a folyamat nem ért véget.
Az amúgy is feszültségekkel teli, és kivándorlók millióit útnak indító három régióban a népességnövekedés tovább folytatódik.
Az ENSZ előrejelzése (közepes változat) szerint a három régió népessége 2020 és 2050 között 1 282 578 210 főre fog nőni. Ez az újabb 403 539 346 fős növekedés tovább fogja súlyosbítani a három muszlim régió, és sajnos Európa gondjait. Európa már most sem lenne képes a három régió (nem beszélve a Szubszaharai-Afrika migránsairól) összes útrakelő bevándorlóját befogadni.
Ez a népesség fog – ha a Szubszaharai-Afrika népességnövekedését is számításba vesszük –
2050-re egy EU-méretű népességgel, 500 millió fővel tovább nőni.
Ez a további robbanásszerű népességnövekedés elviselhetetlen terhet fog jelenteni az érintett régiók muszlim államai számára, és további kivándorlási hullámok indulhatnak – írta legfrissebb elemzésében a Migrációkutató Intézet.
Ezzel párhuzamosan az Európában élő muszlim népesség az európai őshonos népeknél lényegesen magasabb népesedési rátája, másrészt a migrációs bevándorlás üteme miatt 2050-ig még tovább nőhet. Sajnos a nyugati politikai elit elképzeléseit figyelembe véve az alacsony, közepes és magas migrációs hatás közül a magas változatot kell figyelembe venni.
Ezen forgatókönyv szerint 2050-re, tehát
30 év alatt Európa muszlim lakossága 19,5 millió főről 75,6 millió főre, tehát közel négyszeresére fog nőni,
amelynek eredményeként Európa lakosságának már 14 százaléka lesz muszlim. Ezen belül Svédország lakosságának már 30,6 százaléka, Ciprusnak 28,3 százaléka, Ausztriának 19,9 százaléka, Németországnak 19,7 százaléka, Belgiumnak 18,2 százaléka, Franciaországnak 18 százaléka, Nagy-Britanniának 17,2 százaléka, Norvégiának 17 százaléka, Dániának 16 százaléka, Hollandiának pedig 15,2 százaléka lesz muszlim.
A Migrációkutató Intézet szerint ezek az arányok már olyan társadalmi és kulturális folyamatokat fognak elindítani, amelyek már visszafordíthatatlan változásokat hoznak. Ezen forgatókönyvek bármely, a migrációs hatást figyelembe vevő változata 2050-re, ha nem is Európa teljes identitásvesztését, de annak jelentős átalakulását vetíti előre. Mindezen előrejelzések ismeretében azok a nyugati, globalista politikai elképzelések, amelyek nagyszámú migráns betelepítését tűzik ki támogatandó célul, és a jelenséget kifejezetten kívánatosnak tartják, nincsenek tisztában az iszlám erejével és ezen demográfiai folyamatok nem kívánt hatásaival.
Összegezve, Európának azzal kell szembesülnie, hogy
az elkövetkező 30 évben az eddig tapasztalt, spontán/félspontán, „első generációs” migrációs nyomásnál sokkal komolyabb, a nyugati globális politikai/gazdasági elit és a nemzetközi szervezetek (ENSZ) által is támogatott és talán szervezett migrációs nyomás fog ránehezedni.
Ennek a migrációs nyomásnak az iránya is egyértelmű lesz: nem látszik még az a forgatókönyv, amely alapján a saját, jellemzően szeparatista muszlim közösségeivel is szinte harcban álló Oroszország, Kína vagy India (három atomhatalom) – amúgy meglehetősen zárt társadalmai – hajlandóak lennének nagyszámú, jellemzően muszlim bevándorlót átengedni a szomszédos muszlim régiókból az országaikba.
Az Afrikából és a Közép- és Közel-Keletről meginduló jövőbeli migrációs hullámok szinte kizárólagos célpontja az az Európa lehet, amelyben nem látszik az erő és az akarat a migráció feltartóztatására, és amelynek nyugati politikai/gazdasági elitje hajlandóságot mutat a szervezett migráció elfogadására.
Ha ez így marad, Európa lassan, de biztosan elveszíti cselekvőképességét, és nem irányítani fogja a jövőjét érintő folyamatokat,
hanem csak reagálni fog azokra a fejleményekre, amelyek lassan, de biztosan kicsúsznak az ellenőrzése alól – állapította meg a Migrációkutató Intézet.
Az intézet szerint ahhoz, hogy későbbi cselekvőképességünket megőrizzük, meg kell állítani a mostani irreguláris és illegális migrációt, és meg kell akadályozni azokat a meggondolatlan nyugati/globalista terveket, amelyek a közeljövőben szervezett migrációs/betelepítési projekteket terveznek, és ezzel Európát olyan kényszerpályára állítják, ahonnan már nem lesz visszatérés.