A „muszlim szavazat" mint politikai fogalom illeszkedik az „etnikai szavazat" (vagy vallási-kisebbségi szavazat) ismert kategóriájába.
A nyugat-európai baloldali pártok a szavazatmaximalizálás érdekében határozott taktikákat alkalmaznak a muszlim szavazatok megszerzésére (muszlim jelöltek indítása, erősen vallásos közösségi vezetők megnyerése).
Taktikáik saját szempontjaikat tekintve eredményesnek bizonyulnak, ugyanis brit, francia és belga adatok alapján az elmúlt évek meghatározó választásain a muszlim szavazók döntő többsége a baloldali pártokat preferálta.
Brit adatok szerint a politikai aktivitást vállaló muszlimok többségében szintúgy a baloldali pártok sorait erősítik. Mindez szemben áll a progresszív pártok vállaltan szekuláris értékrendjével, hiszen az erősen vallásos muszlim politikusok többsége progresszív pártokban politizál.
A brit baloldal a muszlim szavazók megnyerésével párhuzamosan egyre erősebben Izrael-kritikus, alkalmanként nyíltan antiszemita retorikát is alkalmazott.
Ez különösen jellemző a Munkáspárt vezető alakjaira és bevándorló hátterű politikusaira. E párt elnöke, Jeremy Corbyn nem volt képes megnyugtató magyarázatot adni az antiszemitizmus pártján belüli jelenlétére. Részben ennek köszönhető, hogy friss felmérések szerint a brit zsidóság döntő többsége antiszemitának tekinti Corbynt.
A teljes elemzés elérhető a Migrációkutató Intézet weboldalán.
Mint arról korábban beszámoltunk, Nyugat-Európában elképesztő méreteket öltött az antiszemitizmus. Tény, hogy a migráció és a növekvő zsidóellenes támadások között szoros összefüggés van. A legtöbb antiszemita támadás Európában van.
Egyértelmű, hogy az elmúlt évek folyamatosan növekvő bevándorlási hulláma (amelyek között többségben vannak az észak-afrikai muzulmánok) csak növelte az antiszemita bűncselekmények számát.
A bevándorláspárti Macron miniszterelnöke, Edouárd Philippe közösségi oldalán hozta nyilvánosságra még tavaly, hogy csak az év első hónapjában 69 szzalékkal növekedett az antiszemita bűncselekmények száma, ebbe az emberölések, gyújtogatások, erőszakos bűncselekmények, fenyegetések, szóbeli támadások is beletartoznak.
Ebbe a sorba illeszkedett, hogy Alain Finkielkraut világhírű francia filozófust megalázták zsidó származása miatt a múlt szombati sárgamellényes tüntetésen Párizsban. A Le Figaro konzervatív napilap több írásában is foglalkozik ezzel az üggyel, amely mára már egész Franciaországot felkavarta. Finkielkraut Párizs belvárosában véletlenül belefutott egy sárgamellényes tüntetésbe, és a tüntetők egy része zsidózni kezdte és meg akarta verni. Végül jobbérzésű tüntetők és a rendőrök megvédték. A nagy, konzervatív filozófus egyébként szimpatizál a sárgamellényes lázadókkal.
A február 2-i strasbourgi sárgamellényes tüntetésen súlyos antiszemita gyűlöletbeszéd és erőszakos, vandalizmussal is járó botrányok is előfordultak. Emiatt az Alsó-Rajna megyei Zsidó Egyháztanács írásban fejezte ki tiltakozását a sárgamellényesek közé beférkőző, azokat megzavaró fundamentalista muzulmán zsidóellenes támadás miatt.
A sárgamellényesek közé egyre többször keverednek szélsőbaloldalos vagy bevándorló hátterű, muszlim fundamentalisták, az antiszemita támadások hozzájuk köthetők.