Megint rendkívüli vandalizmusról és erőszakról tettek tanúbizonyságot a sárgamellényesek közé beszivárgott szélsőbalos, „hivatásos” vandálok, az ún. Black Blocks (Fekete blokk) nevű csoport tagjai, a rendőrök pedig most sem akadályozták meg a pusztítást. Ahogy azt az Origo is megírta, a Paris Saint-Germain fociklub szétvert üzletében egy rohamrendőr is fosztogatott, a hátizsákjába pakolt néhány PSG-mezt.
A Champs-Élysées ismét lángokban állt, a tudósítások szerint
minden idők egyik legdurvább tüntetését élte át Párizs.
Egy héttel azután, hogy Christophe Castaner belügyminiszter, szintén a sárgamellényes tüntetés éjszakáján egy belvárosi klubban szórakozott egy fiatal lány társaságában, ezúttal
Macron elnök vidám, jókedvűen integető, sízős képei jelentek meg a francia közösségi oldalakon, és később a sajtóban is.
La Mongie, ahol Macron sízett, egyébként a francia Pireneusok legnépszerűbb téli pihenőhelye, de arról is híres, hogy a világ legnagyobb kerékpárversenye, a Tour de France is gyakran áthalad rajta.
A Boulevard Voltaire arra emlékeztet, hogy tavaly decemberben Macronnak meg kellett szakítania egy síhétvégéjét a sárgamellényes tüntetés miatt. A portál szerint most valószínűleg „revansot vett”, és
csak azért is megmutatta, hogy neki fontosabb a síelés, mint a francia emberek problémáinak megoldása.
Hogyan lehetséges, hogy a hatalom, a rendőrség képtelen kiszűrni azt a mintegy 1500 fekete ruhába öltözött szélsőbaloldali rombolót, akik a vandalizmus és az erőszak mögött állnak? Kinek jó ez? – teszi fel a kérdést a konzervatív lap. A jelenlegi hatalom és kormányzat már nem hiteles, minden esélyt eljátszott arra, hogy ezt a kérdést valaha is megnyugtatóan lezárja – írja a Boulevard Voltaire.
Ennél is nyugtalanítóbb az, amit a Huffington Post francia kiadásának újságírója, Geoffroy Clavel írt meg Éric Drouet házának megrongálása kapcsán. Éric Drouet kamionsofőr, a sárgamellényes mozgalom egyik emblematikus alakja, annyira „félelmetes” ember lehet, hogy Christophe Castaner belügyminiszter személyesen fenyegette perrel, többek között azért, mert Drouet működteti a „La France en colère” („A mérges Franciaország”) nevű Facebook-oldalt.
Ezek után Drouet lakóházát, autóját megrongálták, a gumikat kiszúrták.
A Huffington Post újságírója szerint a politikai motivációt sem szabad kizárni, főleg, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a kamionsofőrt közvetett úton Édouard Philippe, Macron miniszterelnöke is perrel fenyegette meg. Éric Drouet azt is elmondta a Le Parisien kamerái előtt, hogy folyamatosan kap névtelen fenyegető leveleket is.
Ugyanerről a jelenségről írt nagyszerű esszét Ivan Rioufol, a világ egyik vezető konzervatív napilapjának, a Le Figarónak a kolumnistája. Rioufol azt a kérdést járja körbe a Le Figaróban megjelent írásában, hogy vajon miért tombolhattak szabadon a feketeinges, szélsőbaloldali vandálok gyakorlatilag tíz órán keresztül rendőri közbeavatkozás nélkül? A híres publicista utal a december 1-i tüntetésre, amikor a szélsőbaloldali vandálok összetörték a francia nemzeti szimbólumot, a Marianne-szobrot a Diadalív mellett.
Erre annak ellenére került sor, hogy 5300 rendőrt mozgósítottak a szintén december 1-ére időzített, 1500 ember részvételével zajlott, palesztin zászlók mögé sorakozó antikapitalista tüntetésre (a palesztin zászló a szélsőbalodal egyik tüntetési szimbóluma Marx, Lenin vagy Che Guevara képei mellett).
A március 16-i súlyos vandalizmus Rioufol szerint azt mutatja, hogy
az események meghaladták Macront, aki már követni is képtelen azt, ami történik.
Az, hogy a kialakult helyzet miatt Macron menesztette Michel Delpuech rendőrprefektust, aki folyamatosan a tüntetők elleni nyilatkozatokkal bombázta a sajtót, de érdemben semmit sem tett, csak a rendszer amatőrségét és szokásos dilettantizmusát mutatja.
Akárcsak az, hogy Macron azt hitte, uralja a helyzetet, és elmehet síelni a Pireneusokba.
A Le Figaro publicistája, Rioufol szerint abban a pillanatban, amint egy meggyengült hatalom (mert a macroni rezsim lassan egy éve nem kormányoz) úgy tanúsít ellenállást, hogy közben nem hallja meg az emberek hangját, vagy arra a macroni politikai elitre rendkívüli módon jellemző arroganciával, nagyképűséggel reagál, akkor nagy a baj.
Sőt, ha még erőszakot is alkalmaz saját népe ellen, amit hónapok óta látunk, annak nincs mit csodálkozni azon se, hogy a nép folyamatosan lázad ellene.
A francia kormányzat hibázott abban is, hogy rosszul ítélte meg a 4 hónappal ezelőtt elindult tüntetések erejét. Rosszul mérte fel az emberek elégedetlenségét, azt a hatalmas törést, amit a most már hét éve tartó baloldali kormányzás okozott Franciaországban.
Rioufol szerint ebben különös szerepe van Macronnak, aki úgy gondolta, hogy „40-50 ezer elégedetlenről van szó, akiket egy távirányítóval irányítanak”. Erre az elképesztő fake newsra épül a macroni kommunikáció, amit Macron kommunista államtitkára, Schiappa ki is mondott.
De Macron nemcsak a fake news, hanem a tartalom nélküli, bombasztikus frazeológia ember is. Rioufol kiemeli, hogy
Macron beszéde mögött nincs semmi.
A december 1-i súlyos zavargások és a nemzeti szimbólum meggyalázása után azt nyilatkozta, hogy „soha nem fogom elfogadni az erőszakot”. Ezután pedig kiadták a rendőrségnek azt a parancsot, ami több ezer békés tüntetőnek maradandó, életre szóló sérüléseket okozott, és gumilövedékkel kezdték lőni a tüntetőket.
A kommunikációs elemek között továbbra is szerepel a „szélsőjobb”, a „barnaingesek” és a „barna lepra” felemlegetése, miközben minden elemző egyetért azzal, hogy a vandalizmus mögött a szélsőbalodal, az anarchisták és a velük összefonódott radikális iszlám áll.
Párizs szocialista polgármestere, aki képtelen megoldani az utcán élő migránsok helyzetét, a szombati tüntetés során hibátlanul felmondta a macroni fake news gyártól kapott szöveget, miszerint a „szélsőjobboldali tüntetők” gyújtották fel Párizst. És közben riasztották a terrorelhárítást, akiket most szombaton is bevetettek a sárgamellényesek ellen, akik a megélhetésükért küzdő és tüntető francia emberek, nem terroristák, hangsúlyozza Rioufol.
Fontos megjegyezni, hogy a Viavoice közvélemény-kutató felmérése szerint a franciák 57%-a még mindig támogatja a sárgamellényes mozgalmat, és 86 százalékuk, tehát 10-ből 9 francia gondolja úgy, hogy meg kellene változtatni a gazdaság- és szociálpolitikát. 62% szerint pedig módosítani kellene a francia alkotmányt, és abba fel kellene venni az „állampolgári népszavazás intézményét”, mint a sárgamellényesek egyik alapkövetelését.
De hiába, ha eközben Macron síel.