A legborzalmasabb rémálmainkban sem gondoltuk volna, hogy huszonkilenc évvel az után, hogy a láncra vert nemzetek felszabadultak, és a kontinens újra egyesült,
Európa újra birodalomépítő célkitűzéseknek lesz kitéve, amelyek már nem kívülről, hanem saját belsejéből fakadnak
– mondta Orbán Viktor miniszterelnök abban a beszélgetésben, amelyet Philippe de Villiers francia politikus és esszéista a minap megjelent könyvében ismertetett.
Philippe de Villiers, aki a nyolcvanas években a Chirac-kormány kulturális államtitkára volt, majd európai parlamenti képviselő, később pedig a szuverenista Mozgalom Franciaországért párt alapítója és köztársasági elnökjelöltje, a héten publikálta „Meghúztam a hazugság szálát, és minden jött vele” című kötetét, melynek egyik fejezetében tavaly decemberi budapesti látogatásáról, és a magyar kormányfővel készített interjújáról ír.
A Magyarország ellen indított brüsszeli eljárásokról és a személyét ért politikai támadásokról Orbán Viktor azt mondta: „A brüsszeli perektől nem félek, (...) nagyanyám arra tanított, hogy a megpróbáltatásban legyek alázatos. Mindezt el kell viselnem. Nincs más, mint hogy a jóisten kezébe kell tennem magamat." Úgy folytatta: „ami ellenfeleinket leginkább lesújtja, az, hogy alkotmányunkba beírtuk:
Magyarországnak keresztény gyökerei vannak; a multikulturalizmusnak nincs helye nálunk;
egy gyermeknek joga van, hogy apával és anyával rendelkezzen, továbbá, hogy népünknek joga van megvédeni határait, melyek egyébként az Európai Unió határai is”.
A magyar népnek régi hagyományai vannak a „korlátozott szuverenitással” szembeni ellenállásban – folytatta –, először ott voltak a Német-Római Birodalom uralkodói, aztán a hatalmas mongol birodalom kánjai, utánuk az Oszmán Birodalom szultánjai, aztán pedig a szovjet elvtársak és harckocsijaik. Mind Magyarország végét kívánták. A magyarok viszont megmaradtak ebben a vég nélküli germán és szláv tengerben. Ez egy rejtély – mondta a miniszterelnök.
A kérdésre, hogy nem tart-e napjainkban a feloldódás veszélyétől, Orbán Viktor úgy válaszolt: inkább az unió széttagolódásának a veszélyét látja.
Jelen van egy Európát két részre osztó vonal veszélye, ahol az egyik rész iszlamizálódik, a másik pedig nem akar iszlamizálódni.
„Ha békén hagynak bennünket, és nem kényszerítenek ránk iszlamizációt, akkor Európa tovább tudna élni, mint a szabad nemzetek klubja. De ha arra kényszerítenek, hogy elfogadjuk az ENSZ migrációs paktumát vagy az Európai Bizottság döntéseit, hogy így hozzáillesszenek bennünket a maguk nyugati megengedő politikájához, úgy a felbomlás nem kizárt” – magyarázta.
„Az a vád, hogy nem vagyunk teljesen európaiak, számunkra egy durva vicc. Egy fél évszázad szovjet megszállás és kommunista elnyomás után, amikor visszaszereztük szabadságunkat, amikor a Nyugat kitárta felénk a karjait, mi azt hittük, hogy visszatértünk saját magunkhoz. Hiszen Magyarország Európához tartozik ezer éve. Mi Európa vagyunk. Mi mindig európaiak maradtunk, akkor is, amikor Jaltában eladtak, vagy amikor 1956-ban cserben hagytak bennünket.
A szovjetek távozása után azt hittük, visszaszerezhetjük helyünket Európában, a szabad nemzeteknek ebben a családjában, ami a keresztény kultúrán, a nemzeti öntudaton és az emberi méltóság alappillérein nyugszik.
Még a legborzalmasabb rémálmainkban sem gondoltuk volna, hogy huszonkilenc évvel az után, hogy a láncra vert nemzetek felszabadultak, és az európai kontinens újra egyesült, Európa újra birodalomépítő célkitűzéseknek lesz kitéve, amelyek már nem kívülről, hanem saját belsejéből fakadnak
– hangsúlyozta a miniszterelnök, hozzátéve: Európa nem egy olvasztótégely, hanem a nemzetek hazája.
Mint arról korábban beszámoltunk, „Nem szeretem a bosszú politikáját” címmel közölt interjút Orbán Viktor miniszterelnökkel a Welt am Sonntag. A kormányfő a magyar-német viszonyról kiemelte, hogy „a negatívumok kizárólag a politikának köszönhetőek”, és az élet minden más területén kiválóak a kapcsolatok.
A törést a politikai kapcsolatokban „egyedül a bevándorlás okozta” – tette hozzá, aláhúzva, hogy „mi ragaszkodunk a nemzetek önvédelemhez való jogához”, a németeknek viszont „más a filozófiájuk”. „Biztos rám is jut egy rész a felelősségből a magyar-német rossz politikai közérzetért” – mondta Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy ha a politikusok tehetnek erről, akkor ez rá is vonatkozik-e.
Arra a felvetésre, hogy majdnem négy év telt el a migrációs válság csúcspontja óta, aláhúzta: „minden, amit 2015 óta megéltünk, még erősebb formában újra meg fog történni”, mert
az arab világ népessége hamarosan meghaladja az EU-ét, „és akkor még nem beszéltem Fekete-Afrikáról, ahol ilyen sok embert aligha tudnak eltartani”.
Magyarország ebben a helyzetben „határország”, amely „teljes készültségben” él, és tudja, kizárólag a török kormánytól függ, hogy az ott élő több millió menekült megindul-e Európa felé. Németország viszont védettebb helyen fekszik, és ezért biztonságosabbnak érzi helyzetét. „Ebből, és az eltérő történelmi tapasztalatunkból ered a különböző gondolkodásmódunk” – mondta a kormányfő.