A történelmi és kulturális bevezető után az elemzés kitér a kérdés nemzetközi vonatkozásaira
is, és arra, hogy az ujgurok bizonyos csoportjai nagy számban jelentek meg a közel-keleti
háborús zónákban. A Törökország és Kína számára évtizedek óta egyaránt fontos ujgur-ügy megítélése az utóbbi időben változóban van.
Ankara sokat engedett a Pekinggel való jó viszony kialakítása érdekében, amiért cserébe gazdasági garanciákat remél a kínai államtól.
A kérdés nem független az amerikai száltól sem, hiszen Washington előszeretettel nyújt menedéket általa szabadságharcosoknak vélt személyek számára.
A szíriai háborúban több ezerre teszik azon ujgur illetőségűek számát, akik az Iszlám Állam soraiban harcolnak. Ezzel párhuzamosan pedig Isztambulban is felduzzadt a közép-ázsiai közösségek száma, bizonytalanságot szülve ezzel a helyi lakosság és vezetők számára.
A szélsőségesek olyan gyülekezeteket hoztak létre, amelyekről nemhogy a korábban a városban letelepedett ujgurok, de még a hatóságok sem tudnak sokat.
Fontos kérdés, hogy a több ezerre becsült szíriai és törökországi ujgur szélsőségesek hol fognak letelepedni a jövőben.