Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Li Kuan Jut nem véletlenül nevezik Szingapúr atyjának: harminc évig volt a globális kereskedelmi és pénzügyi központtá váló metropolisz miniszterelnöke. Mindama életismeret, vezetői tapasztalat, amelyre kilencven éve alatt szert tett, itt sűrűsödik ebben a könyvben.
A világ, ahogy én látom nem száraz geopolitikai értekezés, nem tematikus beszámoló a globális ügyek gyakori változásairól, inkább érdemi látlelete az egyes térségek – Európa, Amerikai Egyesült Államok, Kína, ázsiai országok – folyamatainak. Következtetések tárháza, amelyben túlélési esélyeiket, társadalmuk változásait vizsgálja, és azt, vajon milyen erőegyensúly jellemezheti az egyes országokat a holnap hierarchiájában.
Li saját tanulságait, vízióit osztja meg a kötet lapjain, gyakran megdöbbentő nézeteit, amelyeket minden egyes fejezet végén egy párbeszédbe szedett rész zár. A kötet szerkesztői által feltett kérdések és a rájuk adott válaszok tovább árnyalják Li Kuan Ju álláspontját, lehetőséget adva az olvasónak, hogy
megismerhesse egy olyan ember gondolkodásmódját, aki hazáját vaskézzel irányítva, a tudást és a világhoz való kapcsolódást tartotta a legfontosabb értékeknek.
A kötetből világosan láthatjuk, hogy Szingapúr kiemelkedő vezetőjének milyen jóslatai váltak valóra, és melyek nem. De óvatosnak kell lenni az ítéletalkotással, mert a politikai környezet általában nagyon képlékeny, és hatalmas változások lehetnek akár néhány nap alatt is. A volt elnöknek igaza volt az Európai Unió fenntarthatatlanságával kapcsolatban: már jóval a brexit előtt meg volt győződve arról, hogy az unió nem maradhat fenn sokáig a jelen formájában, és bonyodalmakkal terhes szakítást jósolt.
Az Egyesült Államokról úgy vélekedett, hogy a rendszer dinamizmusa miatt minden nagyobb válságot képes túlélni. Li Kuan Ju gy fogalmazott:
Kínához képest kevésbé lesznek erősek, de hanyatlásról szó sincsen.
Ha csak az ép aktuális fejlesztéseket nézzük, honnan jön az iPhone, az iPad, minde Apple-termék, a Microsoft, az internet? Az amerikai társadalom kreatív. A kínai civilizáció úgy működik, hogy ha a központ erős, az ország jól boldogul. És az ország azért boldogul jól, mert a központ gondoskodik arról, hogy mindenki engedelmeskedjen neki. Amerikában ez nem így van. Senki sem engedelmeskedik Washingtonnak, vagy New Yorknak. Bárki alapíthat egy másik központot, ha van rá pénze.
Li Kuan Ju életrajzi visszaemlékezését szintén az Antall József Tudásközpont jelentette meg.A több száz oldalas műből szinte mindent megtudhatunk, hogyan emelte fel a mélyszegénységből a világ élvonalába a kis városállamot a 2015-ben elhunyt egykori vezető. Bár a könyv főszereplői Magyarországtól meglehetősen távol éltek ennek ellenére sok tanulságot levonhatnak a hazai közélet szereplői is az egykori elnök tevékenységéből. A művet végigolvasva sokan arra juthatnak, hogy a kiadvány akkor szolgálta volna legjobban a hazai nyilvánosságot, ha szerencsénkre az 1990-es évek elején jelenik meg.
Li Kuan Ju lépésről lépésre vázolja fel, hogyan építette fel szinte a semmiből a modern Szingapúrt. Ha a rendszerváltás kezdetén hazai politikusaink számára lett volna egy ilyen sorvezető könnyen lehet, hogy rengeteg hibát és vargabetűt elkerülhettünk volna.
Tanulságos, hogy az egykori elnök számára az egyik legfontosabb dolog elsőként az volt a mélyszegénységben élő városállamban, hogy a szuverenitásukat megerősítsék.
Ennek legfontosabb eszköze az önálló és ütőképes hadsereg megteremtése volt. A gazdasági helyreállítás és az életszínvonal növelése csak ezután következett.
