A kibertámadások csütörtökön kezdődtek – aznap, amikor Lenín Moreno ecuadori elnök visszavonta a menedékjogot –, és Nagy-Britanniából, Franciaországból, Romániából, az Egyesült Államokból, Brazíliából, illetve Ecuadorból érkeztek.
Az állami intézmények feltört honlapjai között volt az elnöki hivatal, a külügyminisztérium, a belügyminisztérium és a központi bank internetes felülete is. Néhány tartományi kormány honlapját is megtámadták, de helyreállították őket. Real szerint a helyzet nem harapódzott el, mert
néhány óra alatt, izraeli szakértők bevonásával elhárították a kibertámadásokat.
A nemzetközi hekkerkapmány célja a kormányzati weblapok működésképtelenné tétele volt – szögezte le a miniszterhelyettes. Real szerint az őrizetbe vétel után fenyegetés érkezett az Anonymous globális hekkercsoporttól. „Engedjék szabadon Assange-t, különben pórul járnak” – figyelmeztetett az hekkercsoport.
Assange hét évig Ecuador londoni nagykövetségének védelmét élvezte, és azért menekült oda, mert attól tartott, hogy Nagy-Britannia kiadja őt Svédországnak, ahol szexuális erőszakkal vádolják, a svéd hatóságok pedig kiadhatják az Egyesült Államoknak, ahol
titkos amerikai diplomáciai iratok tömeges kiszivárogtatása miatt szintén bírósági eljárás indulhat ellene.
Moreno a múlt csütörtökön megvonta tőle a menedékjogot, a brit rendőrség pedig azonnal őrizetbe vette.
Az ecuadori államfő azzal indokolta a menedékjog megvonását, hogy a WikiLeaks alapítója többször megsértette a nemzetközi egyezményeket és a mindennapi élet szabályait. Moreno szerint bizonyítékok vannak arra, hogy Assange a legutóbbi időkig kapcsolatban állt a WikiLeaksszel,
„kémközpontot” működtetett a nagykövetségen, és beavatkozott más országok belügyeibe,
a legutóbb, januárban vatikáni dokumentumokat szivárogtatott ki. Moreno hozzátette: Ecuador szuverén döntéséről van szó, és Quito biztosítékot kapott Nagy-Britanniától arra, hogy nem adják ki Assange-t olyan országnak, ahol halálbüntetés fenyegetné.