Speidl Bianka kiemelte, hogy sem az EU külpolitikájában, sem az európai közbeszédben "nincs helye" a keresztények védelmének, noha a Közel-Keleten kívül Afrika és Ázsia sok országában népirtás áldozatai, megfélemlítő akciók és merényletek, vagy állami szintű üldöztetés célpontjai.
Ezt támasztja alá az anglikán egyház püspökének, Philip Mounstephennek frissen kiadott jelentése, amelyet személyesen Jeremy Hunt brit külügyminiszter készíttetett el, és amelyben felhívják a világ közvéleményének figyelmét arra a jelenségre, hogy
a vallásuk miatt üldözöttek 80 százaléka keresztény a világon. Ezzel a kereszténység messze a legüldözöttebb vallássá vált.
Az Aleteia online katolikus újságban megjelent friss tanulmány alapján gyakorlatilag népirtásról kell beszélni ezzel összefüggésben.
A független jelentés egyik első megállapítása, hogy
a világ lakosságának legalább egyharmadát éri üldöztetés a vallása miatt, és ebben a keresztények vannak az első helyen.
Miközben a jelentés még csak tervezet formájában került nyilvánosságra, már jól láthatók azok a törésvonalak, amelyek a keresztények üldöztetése mentén húzódnak meg.
Fontos megállapítás, hogy a vallási alapú üldöztetés világjelenséggé vált, és egyre fokozódó tendenciájú. Az amerikai Pew Research Center kutatóintézet adatai alapján
a kereszténységet 2015-ben 125 országban üldözték, 2016-ban már 144 országban, a tendencia tehát erőteljes növekedést mutat.
Különösen fontos megállapításokat tesz a tanulmány az ENSZ genocídiumra vonatkozó kritériumai és a kereszténység elleni támadások kapcsán, ugyanis ha mindent figyelembe veszünk, akkor a keresztények elleni folyamatos támadások a genocídium, azaz népirtás kritériumainak határát súrolják.
A kereszténység elleni támadások több országot is érintenek, a Közel-Kelet egyes államai, de India, Mianmar, vagy épp Üzbegisztán is ide tartozik. De nem is kell ennyire messzire menni, mert Európa nyugati felében, különösen Franciaországban, mindennaposak a templomok és a keresztény-zsidó vallású emberek elleni támadások is. Csak Franciaországban 17%-kal nőtt meg egy év alatt a keresztények elleni támadások száma.
Nemcsak a támadásokat kell számba venni, hanem azt is, hogy
a nyugat-európai balliberális kormányzatok nem támogatják sem a templomok megóvását, újjáépítését, sem pedig a restaurálását.
A francia kormány például teljesen elhanyagolta a nemrégiben súlyos katasztrófa sújtotta Notre-Dame-ot, a már egyébként is drasztikusan csökkentett felújítási költségekből (185 millióból 50 milliót hagytak jóvá) tavaly Macron további 2 és fél milliót vont el.
Mindent összegezve,
a világ 50 legnagyobb országában élő mintegy 245 millió keresztény szenved üldöztetés vagy még ennél is durvább cselekmények miatt.
Miközben az üldöztetés formája sokféle lehet: keresztek meggyalázása, templomok és egyházi jelképek rongálása, a szolgálatot végző papok elrablása, meggyilkolása, a hívők bebörtönzése, a keresztények gyülekezeteinek betiltása, vagy épp a keresztények megalázása. Vannak olyan országok, mint például Szíria, Irak, Egyiptom, Nigéria vagy a Fülöp-szigetek,
ahol a szélsőséges keresztényellenes akciók célja a kereszténység teljes, még nyomaiban is létező jelenlétének az eltüntetése.
A keresztények elleni támadások fontos következménye, hogy a keresztények elmenekülnek az adott országból, tömeges exodus figyelhető meg.
A jelentés szerint a kereszténység teljesen eltűnhet a Közel-Kelet olyan országaiból, ahol a gyökerei a legmesszebbre nyúlnak vissza az időben, Szíriában a 2011-es adatok szerint 1,7 millió keresztény élt, ez a szám mára 450 ezerre zsugorodott, az iraki adatok még lesújtóbbak, hiszen 2003 előtt még 1,5 millió keresztény élt itt, ma már kevesebb, mint 120 ezer. A tanulmány kiemeli, hogy a kereszténység ezeken a területeken eltűnhet, ami felborítja a térség vallási pluralitását. A végleges jelentés nyár elejére készül el.