Magyarellenes, bukott román miniszterelnök lehet Verhofstadt utódja

Egyre zavarosabb a helyzet az európai liberálisoknál. Miután Emmanuel Macron francia államfő pártjának európai parlamenti (EP-) listavezetője, Nathalie Loiseau agresszíven kritizálta a volt ALDE EP-frakcióvezetőjét, Guy Verhofstadtot, már nem lehet Verhofstadt utódja az ALDE romjain létrejött Újítsuk meg Európát (Renew Europe) nevű frakció élén. Helyette Loiseau Dacian Cioloş bukott román miniszterelnököt támogatja, aki a Politicónak adott interjújában meg is erősítette, hogy vállalná a tisztséget. Cioloşról két dolgot érdemes tudni, egyrészt, hogy magyarellenes, másrészt romániai politikai ellenfelei szerint a bevándorláspárti spekuláns, Soros György közeli és megbízható szövetségesének számít.

Alig egy héttel az után, hogy június 12-én hivatalosan is megalakult a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) pártcsalád romjain, kvázi utódszervezetként az Újítsuk meg Európát (Renew Europe) nevű legújabb liberális, progresszív és természetesen bevándorláspárti EP-frakció, máris vezetői válsággal küszködik.

Szintén június 12-én Emmanuel Macron volt európai ügyekért felelős minisztere (2017-2019) és egyben pártjának, a Köztársaság Lendületben (La République En Marche!-LREM) EP-listavezetője, Nathalie Loiseau zárt körben megbeszélést tartott francia újságírókkal.

Nathalie Loiseau Forrás: AFP/Philippe Lopez

A belgiumi francia nyelvű Le Soir című lap azonban már egy nappal később kiszivárogtatta az informális megbeszélésen elhangzottakat.

A belgiumi lap szerint Nathalie Loiseau folyamatosan szidta a régi ALDE prominens tagjait, többek között Guy Verhofstadt egykori belga miniszterelnököt és ALDE-frakcióvezetőt, akit

olyan öregembernek nevezett, aki már 15 éve frusztrált, mivel nem éri el a politikai célkitűzéseit.

Az ALDE frakcióvezető-helyettesét, a holland Sophie in 't Veld-et pedig örök vesztesnek titulálta.

Loiseau a csúcsjelölti rendszert (Spitzenkandidat) és ezen keresztül Manfred Webert, illetve Angela Merkelt is támadta.

Webert „ektoplazmának" bélyegezte, utalva arra, hogy nagyon gyenge jelölt az Európai Bizottság elnöki tisztségére, aki mögött csupán Merkel áll.

Véleménye alapján ugyanakkor Merkel nem gondol túl sokat sem Weberről, sem a Bizottságról, hiszen ellenkező esetben a német kancellár nem támogatná a tapasztalatlan bajor jelöltet.

Mivel kiszivárgott Nathalie Loiseau kritikája az ALDE egykori vezetőiről, ezért

a francia politikus le kellett mondjon azon ambíciójáról, hogy ő lesz az Újítsuk meg Európát frakcióvezetője,

noha az új frakcióban a pártja birtokolja a legtöbb helyet, a 108-ból 21-et – írja a francia balliberális napilap, a Le Monde.

Loiseau-hoz más botrányok is kapcsolódnak.

A politikus 2014-ben írt könyvében a muszlim nők által viselt nikábot a világhírű római katolikus apáca, a néhai Teréz anya fejkendőjéhez hasonlította, és

amellett érvelt, hogy a francia törvényekkel ellentétben igenis lehessen hordani arcot eltakaró ruházatot.

Noha a macronista politikusnő jelenleg kiáll a bevándorlás támogatása, a multikulturalizmus és az iszlám mellett, nem mindig gondolkodott így.

Áprilisban kiderült ugyanis, hogy a 80-as években tagja volt az UED csoport nevű diákszervezetnek, amely közel állt az akkor még antiszemita, homofób és szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN) ifjúsági szervezetéhez.

Nathalie Loiseau először próbálta tagadni a tényfeltáró újságírók értesülését, majd azt mondta, hogy nem emlékszik a saját szélsőjobboldali múltjára, végül bevallotta az egészet.

Ilyen körülmények között merült fel liberális frakcióvezetőként az egykori román kormányfő és EU-biztos, Dacian Cioloş neve, aki a centrista USR-PLUS 2020 Szövetség EP-listavezetője volt.

Az USR-PLUS egyébként a harmadik legnagyobb delegációval rendelkezik a liberális pártszövetségben, szám szerint 8 képviselőjük van.

Dacian Cioloş a brüsszeli elit kedvenc lapjának, a Politicónak adott, hétfőn megjelent interjújában

megerősítette, hogy vállalná a tisztséget.

A Politico Cioloşt „Románia Macronjának" nevezte, és az Európai Bizottság román nyelvű lapjának, az EurActivnak az információi alapján támogatja őt ambícióiban Emmanuel Macron francia államfő és Nathalie Loiseau is, aki – botrányai ellenére - képviselőként tagja marad az EP-nek.

Emmanuel Macron Forrás: AFP/Ludovic Marin

Cioloş a román sajtó szerint ugyanakkor szeretne köztársaságielnök-jelölt lenni az év végén esedékes romániai elnökválasztáson is.

A felmérések alapján azonban nincs esélye nyerni, így valószínűleg ezért akarja Brüsszelben, illetve Strasbourgban folytatni politikai karrierjét.

A brüsszeli liberális sajtó persze következetesen elhallgatja Dacian Cioloş szélsőséges múltját és magyarellenes tevékenységét.

Ebben partnerük a magyarországi fake média és legújabb kedvencük, a Momentum, amely szintén az Újítsuk meg Európát frakció tagja.

Kicsoda Dacian Cioloş?

Dacian Cioloș 2007 és 2008 között Călin Popescu-Tăriceanu román miniszterelnök jobbközép kormányában mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter volt, 2010 és 2014 között az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosi tisztségét töltötte be, majd

2015 novembere és 2017 januárja között Románia technokrata miniszterelnöke volt.

Dacian Cioloş Forrás: Origo

Legemlékezetesebb akciója kormányfőként a Brüsszel által kitalált kötelező betelepítési kvóta elfogadása volt, noha a romániaiak túlnyomó többsége ellenezte azt.

A nagyobbik kormánypárt, a Román Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusainak a véleménye alapján

Cioloş Soros György embere, aki rövid miniszterelnöki ciklusát is részben a spekulánsnak köszönhette, ugyanis az után került hatalomra – választások nélkül -, hogy több külföldről támogatott civil szervezet megbuktatta Victor Ponta akkori szociáldemokrata kormányfőt, a bukaresti „Colectiv" nevű szórakozóhelyen történt, tragédiával végződő tűzeset ürügyén.

A PSD egyes politikusai szerint a kötelező migránskvóták Cioloş általi elfogadása is alátámasztja felvetésüket, miszerint a volt technokrata miniszterelnök Soros hű szövetségese.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ugyanakkor

az egykori kormányfőt okolja amiatt, hogy a csíksomlyói búcsú nem kerülhetett fel az UNESCO világörökségi listájára.

Később, 2018 decemberében Dacian Cioloș ráadásul elsőként támadta meg az RMDSZ-nek azt a tervezetét, amely törvénybe foglalta volna az 1918-as Gyulafehérvári Határozat kisebbségekre, így az erdélyi magyarokra is vonatkozó pozitív rendelkezéseit, és felszólította a szövetséget, hogy azonnal vonja vissza a jogszabályt.

Cioloş a 2016 decemberi romániai parlamenti választásokon a centrista Mentsük Meg Romániát Szövetség (USR) és a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) közös miniszterelnök-jelöltje volt, de alulmaradt a szociáldemokratákkal szemben.

2018 márciusában megalapította a Románia Együtt Mozgalom (RO+) nevű pártját, amit azonban különböző szabálytalanságok miatt a román bíróság nem jegyzett be, ezért

csatlakozott a PLUS nevű mikropárthoz, aminek 2019 januárjában ő lett az elnöke.

A PLUS és az USR ezt követően együttműködést kötöttek, és 2020 Szövetség néven közösen indultak a májusi EP-választásokon, ahol 22,3 százalékos eredménnyel a szövetség a harmadik helyen végzett.

Nathalie Loiseau barátjához hasonlóan Dacian Cioloșról is kiderítették tényfeltáró újságírók, hogy a politikus a 90-es években szélsőjobboldali volt.

Ahogy arról az Origo a magyar sajtóban elsőként beszámolt, a Gazeta de Cluj információi alapján

Cioloș kolozsvári egyetemi hallgatóként a szélsőséges, magyarellenes és antiszemita Román Tűzhely (Vatra Românească) szervezet tagja volt.

Az 1990 márciusában történt marosvásárhelyi magyarellenes pogrom (Fekete Március) kirobbantásában kulcsszerepet játszó ultranacionalista szervezet ifjúsági tagozatában, a Junimea Vatra Românească-ben 1993-ban a kolozsvári szervezet elnökhelyettesi tisztségéig emelkedett a ranglétrán.

A Fekete Március Forrás: MTI/ROMPRESS

Továbbá a lap szerint később

Cioloș vezetője lett a magyarellenességéről hírhedtté vált Gheorghe Funar kolozsvári polgármester pártja (Partidul Unității Națiunii Române - PUNR, magyarul a Román Nemzeti Egység Párt) ifjúsági szervezetének,

illetve dolgozott az adott időszakban a helyi városházán.

A volt miniszterelnök interjú formájában először nem volt hajlandó válaszolni a Gazeta de Cluj kérdéseire, de később írásban megtette ezt.

Elismerte, hogy

a kolozsvári városházán dolgozott, és hogy diákként több olyan akcióban is részt vett, amelyek szervezői között a szélsőjobboldali Junimea Vatra Românească is ott volt.

Azt nyilatkozta azonban, hogy befejezte a tevékenységét a szervezetben, amikor elkezdődtek Funar pártjának, a PUNR ifjúsági szervezetének a megalakításáról szóló tárgyalások. Arra a kérdésre, hogy töltött-e be valamilyen tisztséget a pártban vagy az ifjúsági szervezetben, Cioloș csak azt válaszolta:

nem voltam párttag, tehát nyilvánvaló, hogy nem töltöttem be semmilyen tisztséget a pártban.

A Gazeta de Cluj ugyanakkor megannyi dokumentum fénymásolatát is közölte, amelyek Dacian Cioloșnak a szélsőségesen nacionalista szervezetekben folytatott tevékenységét tanúsítják.

Ezek között

a Junimea Vatra Românească szervezetben betöltött alelnöki tisztségét rögzítő bírósági irat, valamint a PUNR ifjúsági szervezetének a Cioloșt elnökként feltüntető belső iratai is szerepelnek.

Mindezek ellenére komoly esély van rá, hogy Cioloș az Újítsuk meg Európát (Renew Europe) EP-frakcióvezetője lesz, mivel Macronék őt támogatják ebben, és ha a francia elnököt (volt bukott szocialista minisztert) nem zavarta minisztere és közeli szövetségese, Loiseau szélsőjobboldali múltja, akkor várhatóan a bukott román kormányfő esetében is el fog tekinteni ettől az „apróságtól".

A Politico szerint ugyanakkor még nincs lejátszva ez a meccs.

A lap információi alapján van esélye a frakcióvezetői tisztségre a svéd Fredrick Federley-nek, és a holland Sophie in' t Veld-nek is, noha ez utóbbit a franciák nem támogatják.

Bennfentes brüsszeli értesülések szerint

Guy Verhofstadtot sem lehet egyelőre kizárni a versenyből, hiszen ha nem lesz az Európai Parlament elnöke, akkor a frakcióvezetői tisztséggel kompenzálhatja magát.

Guy Verhofstadt Forrás: AFP/Emmanuel Dunand

Verhofstadt esélyeit viszont három dolog is csökkenti.

Egyrészt a pártja csupán negyedik lett a belga EP-választásokon, és csak két képviselőt küldhet az EP-be.

Másrészt az Újítsuk meg Európát politikusai szerint már kedden megválaszthatják a frakcióvezetőjüket, azonban az még nem világos, hogy mikor döntik el, hogy ki lesz az EP-elnöke, tehát

Verhofstadt két szék közül akár a földre is eshet.

Harmadrészt sem használ neki, hogy - miként a V4NA nemzetközi hírügynökség információ alapján megírtuk - tele van korrupciós botrányokkal, emiatt a franciák egyszer már kihátráltak mögüle, és újra megtehetik ezt.