Szijjártó Péter kínai partnerével, Vang Jível tárgyalt, majd közös sajtótájékoztatójukon hangsúlyozta: rendkívül jók a magyar-kínai politikai, gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatok. Sokat dolgoztak ezért, az együttműködés Kínával Magyarország érdeke, ezért ezt „nem adjuk fel” – hangoztatta.
A magyar diplomácia vezetője kifejtette:
ma Kína az első számú EU-n kívüli kereskedelmi partner.
A kínai cégek továbbra is vonzó befektetési célpontként tekintenek Magyarországra, beruházásaikkal új technológiákat hoznak Magyarországra, amivel nagymértékben segítik a magyar gazdaságot a dimenzióváltás sikerességében – hívta fel rá a figyelmet.
Továbbá kiemelte:
Magyarországon minden cégre azonos szabályok vonatkoznak, itt egyetlen céget sem érhet diszkrimináció a nemzetisége miatt.
A tárcavezető felidézte: Magyarország volt az első EU-tagállam, amely aláírta az Egy övezet, egy út stratégiához kapcsolódó kétoldalú megállapodást, a kezdeményezésre „az új eurázsiai együttműködés alapjaként tekintünk”.
Európa érdeke a lehető legszorosabb és leghatékonyabb együttműködés Kínával
– tette hozzá.
Mint elmondta, a stratégia és a keleti nyitás a magyar gazdaság érdekeit szolgálja, és komoly lehetőséget jelent, hogy újabb külgazdasági sikereket érjünk el.
Szijjártó Péter kitért arra is, hogy a magyar és kínai vállalatok együttműködésének ösztönzésére 632 millió dolláros hitelkeret nyitottak az Eximbanknál.
Két nagy kínai bank is megjelenik hamarosan Magyarországon, közvetlen légi járatok indultak a két ország között, és újabb járatokat készítenek elő, továbbá újabb közös egyetemi program indulhat
– sorolta az eredményeket.
Megjegyezte: a Budapest-Belgrád vasútvonal megépítésére vonatkozó hitelszerződés tekintetében a legfőbb kérdésekben egyetértésre jutottak, remélhetőleg a végső hitelbírálati döntés mielőbb megszületik.
Kérdésre a külügyminiszter közölte: a kelet-közép-európai országok és Kína 17+1 formátumú együttműködése magyar, közép-európai és európai uniós érdekeket szolgál.
Képmutatásra vall, hogy ezzel kapcsolatban az a vád hangzik el, hogy megbontják az európai egységet, miközben ilyen vádak nem jelennek meg, amikor nyugat-európai vezetők találkoznak kínai vezetőkkel
– mondta, ezt követően hozzáfűzte:
nem fogadjuk el a kettős mércét.
Vang Ji kiemelte: Magyarország és Kína minden nemzetközi fejlemény ellenére mindig megértette, tisztelte egymást, kapcsolataik stabilabbak, együttműködésük intenzívebb, mint valaha.
Kifejtette: Kína szerint minden ország mérettől függetlenül fontos szereplője a nemzetközi közösségnek.
A bizonytalanság és nemzetközi instabilitás korában Magyarország mindvégig kiállt Kína mellett, megbízható partner, ezért Kína továbbra is támogatja Magyarországot
– közölte, majd hozzátette: a magyar-kínai kapcsolatok kiváló példája annak, hogy különböző méretű és berendezkedésű országok is baráti kapcsolatokat ápolhatnak.
Úgy vélte, a diplomáciai kapcsolatok felvételének 70. évfordulóját kihasználva új lendületet kell adni a magyar-kínai stratégiai partnerség építésének.
A két ország dolgozik az Egy övezet, egy út kezdeményezés sikerén, a Budapest-Belgrád vasútvonal mielőbbi elindításán, és Kína várja újabb magyar mezőgazdasági termékek megjelenését a piacán
– hangsúlyozta.
Kérdésre a kínai tárcavezető elmondta: a 17+1 együttműködés mára olyan keretrendszerré nőtte ki magát, amely már több szakterületen eredményt hozott.
Ugyancsak kérdésre a kínai külügyminiszter tiltakozását fejezte ki, amiért az Egyesült Államok fegyvereket adna el Tajvannak.
Felszólította Washingtont, hogy „ne játsszon a tűzzel” Tajvan kérdésében.