A csak monogrammal, M.Y.-ként azonosított férfit a rendőrség és az elhárítás közös műveletben fogta el még kedden, a metropolisz ázsiai oldalán, Kartal kerületben, egy úgynevezett biztonságos házban. Feleségével és lányával együtt állították elő.
Az Anadolu ismertette, hogy a feleséget azért keresték a hatóságok, mert
felhasználója volt annak a ByLock nevű, titkosított üzenetküldő alkalmazásnak,
amelyen keresztül a török vezetés szerint a három évvel ezelőtti összeesküvést is szervezték. A lányt pedig azzal gyanúsítják, hogy kapcsolatban állt a gülenista mozgalom tagjaival.
A hálózatot Törökország a puccskísérletet követően terrorszervezetté nyilvánította.
A Sözcü című, vezető török ellenzéki napilap internetes kiadásában ugyanakkor arról írt, hogy a feleséget terrorszervezeti tagság, a lányt pedig az apja és a mozgalom tagjai közötti kapcsolattartás miatt körözték.
Az újság egyúttal úgy tudja, hogy M.Y. és családja egy másik ember nevében bérelte a lakást.
A rajtaütés során a hatóságok 6800 török lírát, 2800 dollárt és 15 980 eurót (összesen mintegy 6,5 millió forint),
a gülenista mozgalommal kapcsolatos dokumentumokat, valamint két hamis személyazonosító igazolványt is találtak a címen.
A három gyanúsítottat az isztambuli rendőrkapitányságra vitték.
A Sözcü arról is beszámolt, hogy a gülenista hálózat öt igazgatási térséget alakított ki Törökországban. Ezek központjai Isztambul, Ankara, Izmir, Erzurum és Gaziantep volt. A napilap rámutatott: M.Y. 2014 után az Isztambulból irányított márvány-tengeri régió egyik felső szintű vezetőjeként tevékenykedett.
Törökország az 1999 óta az Egyesült Államokban élő, török származású
Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi mozgalmát vádolja a 2016. július 15-ei katonai puccskísérlettel.
A hitszónok tagadja, hogy bármi köze volt a történtekhez. A hivatalos álláspont az, hogy a hálózat tagjai hosszú évek alatt, céltudatosan szivárogtak be az állami és a magánszférába. A feltételezett gülenisták elleni kormányzati fellépés a hatalomátvételi kísérlet óta szakadatlan. A tisztogatások ugyanakkor nem közvetlenül csak az összeesküvőket sújtják, hanem a mozgalom tagjait és támogatóit is, ami miatt számos nemzetközi bírálat érte a török vezetést.
Törökország hivatalosan is kérte Gülen kiadatását az Egyesült Államoktól, de mindeddig nem történt előrelépés az ügyben.