Vegán húscenzúra és a végtelen gender-űr

A vegánok húscenzúrás gyakorlataiba és a genderek feneketlen szakadékába nyerhetünk betekintést az Alapjogokért Központ heti PC-sajtószemléjében. Az intézet a következőképp határozza meg a szemle célját:

„Igyekszünk olyan írásokat összeválogatni, amelyek politikai beállítottságtól függetlenül mindenki számára érdekesek lehetnek. A progresszivitás hazai nagymenőinek azért, mert megint siránkozhatnak egy sort azon, hogy a »fejlett« Nyugat mennyivel előrébb tart a Nagy Terv megvalósításában. A józan ész talaján állók pedig azért nem tudják majd abbahagyni az olvasást, mert rájönnek, hogy a nálunk »szerencsésebb történelmi fejlődésűnek« nevezett világ jelentős részén eluralkodott politikai korrektség minden valaha leírt disztópiánál szürreálisabb társadalmi hangulatot alakít ki"

A politikai korrektség ilyesfajta túlburjánzására ma már egyre több példát láthatunk a haladó sajtónak köszönhetően. Ennek esett áldozatul Douglas Morray, brit újságíró is, aki nem a képzeletbeli nemi identitásának megfelelő névmáson szólította meg Sam Smith, pop-énekest, ezért a liberális propagandamédia lejárató hadjáratot indított ellene. Ehhez kötődően emelnénk ki három cikket a Központ szemléjéből is, amelyek a politikai korrektség jegyében történő szólásszabadság-korlátozást járják körbe:

Minek is nevezzelek...?

„A Vice nyújt segítséget az eligazodásban a különböző, a bináris (azaz férfiből és nőből álló) rendszert tagadó nemi identitásokat takaró fogalmak között – vagyis nyújtana, ha tudnák rá a választ. A mostani cikkből ugyanis kiderül, hogy bár egymástól eltérő kifejezések is használhatóak, valójában ez cseppet sem számít: a lényeg az, ki hogyan éli meg az identitását. Az írásban megszólaltatott, egyébként nembináris klinikai pszichológus szerint nincsenek konkrét meghatározások, a relatíve új fogalmak szépsége éppen az, hogy az egyes személyek maguk határozhatják meg, minek tartják magukat: genderqueernek, nembinárisnak, vagy éppen egy genderhez sem tartozónak. Van, aki ezeket a kifejezéseket szinonimaként használja, van, aki csak eggyel tud ezek közül azonosulni. Egy módon azonban biztosra lehet menni (mert ugye senkit nem akarunk megbántani): mindig meg kell kérdezni az adott személyt. A nembináris személyek jellemzően egy hagyományos genderrel sem tudnak azonosulni, tehát se nem férfiak, se nem nők, tagadják ezt a kettősséget. A genderqueer mint gyűjtőfogalom jelentheti mindazt, ami nem cisznemű, magyarán nem a férfi testben élő férfi és női testben élő nő kategóriája (tehát jelenti mindazt, ami nem normális). Az egy genderrel sem azonosulók, mint gyűjtőfogalom takarhatja azokat, akik nem azonosulnak a hagyományos társadalmi nemi szerepekkel; ide tartozhatnak egyébként cisznemű heteroszexuális emberek is. (...)"

Ez a jelenség képzi a Douglas Murray ellen indított lejárató kampány alapját is, azonban a Központ szemléjéből egy sokkal mélyebb betekintést kapunk abba a tátongó sötét űrbe, ami a genderideológia maga. Ugyanis a fentiek egyértelműen rámutatnak az LMBTQ közösségben uralkodó fogalmatlanságra, amit szakértőjük következő nyilatkozata is alátámaszt:

"nincsenek konkrét meghatározások, a relatíve új fogalmak szépsége éppen az, hogy az egyes személyek maguk határozhatják meg, minek tartják magukat"

Ez az állapot pedig azért aggályos, mert ha maguk a szakértők se tudják meghatározni az ideológia keretét adó fogalmakat, akkor felmerül a kérdés: A homoszexuális lobbi milyen alapon akarja ezt bevasalni az átlagpolgáron?

Vegán húscenzúra

„A The Telegraph című angol újság tette közzé a cikket, amely Rex Goldsmith halkereskedő főbenjáró bűnéről szól. Goldsmith úr jó pár éve foglalkozik halkereskedelemmel, és visszajáró vásárlói között számos hírességet is találunk, így nem meglepő, hogy a jó üzleti érzékkel és kitűnő minőségű áruval rendelkező kereskedő felismerte az internetben rejlő lehetőségeket: Instagram profilt indított. Saját profilján osztja meg friss portékáit, így csábítva az újabb vevőket. Azonban az efféle marketing nem aratott osztatlan sikert, és legnagyobb meglepetésére a múlt hét folyamán arra lett figyelmes, hogy az Instagram cenzúrázta, kitakarta, és „zavaró" jelzővel látta el újonnan feltöltött „halas" képét. Goldsmith a Telegraphnak nyilatkozva „egyszerűen nevetségesnek" nevezte az értelmetlen cenzúrát. Azt nem tudni, hogy a posztot a közösségi média cég szűrő algoritmusa automatikusan, vagy pedig a kép által felzaklatott vegánok feljelentései miatt tiltották le. Ami bizonyos, hogy nem ez volt az első alkalom, amikor a cég feldolgozás alatt álló hústermékeket cenzúrázott. Hasonló eset történt Olia Hercules szakácskönyvíróval és a londoni Padella étterem oldalával is. A jelenségről tudomása van a „Vegán Társadalom" nevű csoportnak is. A csoport szóvivője azt nyilatkozta: „tudatában vagyunk, hogy sok vegán feljelenti az elpusztult állatokat megjelenítő oldalakat, jelentsen ez akár egy hentesüzletet is. (...)"

Ez önmagáért beszél: kaptunk egy újabb kitűnő példát a közösségi médiaszolgáltatók szélsőséges cenzúrázási gyakorlatára. Mikor azért tiltanak tartalmakat, mert azok ellenkeznek egy szűk radikalizált ember csoport értékrendjével. Majd a technológiai óriások polkorrektség jegyében természetesnek veszik a szólásszabadságunk korlátozását, akkor is, ha tartalmaink semmilyen normális társadalmi értékbe nem ütköznek. Érdemes kiemelni, hogy a képeket közzétenni is a véleménynyilvánítási jog oltalma alá tartozik, ha az adott véleménynyilvánítási forma nem jogsértő.

A homoszexuálisok fóbiája nő, a homofóbia úgy tűnik kevésbé...

„Egy, a 2014 és 2019 közötti adatokat vizsgáló brit kutatás megállapította, hogy a hatóságok egyre csökkenő arányban szabnak ki elmarasztaló döntést homofób gyűlöletcselekményekkel kapcsolatos bejelentések miatt. A BBC beszámolója szerint ugyanis az elmúlt években az Egyesült Királyságban bár dinamikusan nőtt a bejelentett homofób, vagy vélt homofób cselekmények száma, mindeközben az elmarasztaló hatósági ítéletek mennyisége nagyjából változatlan maradt. Így míg korábban a feljelentést követően minden 5-ik esetben született elmarasztaló hatósági döntés, ma már csak mindössze minden 12-ik esetében kerül sor ilyen ítéletre... A BBC interjúalanya azt kifogásolta, hogy társaságára a „csúnya, kövér, homoszexuális csapat" kifejezést használta egy személy közterületen, a rendőrség pedig nem tett eleget az ügy felderítése érdekében. (...)"

Végül eljutottunk ide, hogy a balliberális tábornak nem elegendő eszköz az általános médiapropaganda és a közösségi médiacenzúra. Már arra törekednek, hogy - a sokszor behatárolhatatlan - értékrendjüket jogszabályi úton kényszerítsék a társadalomra. Ez elsősorban azért problémás, mert egy funkcionáló jogszabályi rendszer kialakításához fontos lenne a védendő jogtárgyak és az elkövetési magatartások meghatározása, amiben a balliberális szakértőknek még egymással sem sikerült konszenzusra jutni, nemhogy a társadalom többi részével. Másodsorban érdemes észrevennünk, a genderlobbinak az a célja, hogy a társadalom egy szűk rétegét részesítse különböző kiváltságjogokban, így emelve a kivételt főszabályi szintre, ami minden ésszerűséggel szembe megy.

Azonban szó sincs arról, hogy a becsületsértést szeretnénk dekriminalizálni, sőt a polgárok érdekében szeretnénk megőrizni ezt a jogi kategóriát eredeti terjedelmében. Azért, hogy ne fordulhasson az elő, hogy az állam túlzott jogalkotással behatol a magánszféránkba néhány nevetségesen enyhe sértő kijelentés miatt, amit az átlagemberek egymás között is tisztázni tudnak.

Az Alapjogokért Központ polkorrekt sajtószemléje teljes terjedelmében ezen a linken olvasható.