Júliusban a nagykövetséget vandálok támadták meg, betörték az üvegajtókat, horogkereszteket, illetve Adolf Hitlert ábrázoló matricákat raktak az épületre. Ez volt 18 hónap leforgása alatt a 15. támadás.
Izrael külügyminisztériuma arra szólította fel a finn hatóságokat, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a támadássorozat elkövetőit kézre kerítsék. Az izraeli sajtó szerint a vandálok nagy valószínűséggel neonácik lehetnek. Emlékeztetnek, hogy finn politikusok korábban elítélték a támadásokat, azonban igazi lépéseket nem tettek ezek megakadályozásáért.
A másik komoly visszhangot kapó antiszemita incidens Hussein al-Taee, a szociáldemokrata parlamenti képviselőjéhez köthető. Az iraki származású férfi 1993-ban bevándorlóként érkezett Finnországba, 10 éves korában.
A politikus 2012-ben minősíthetetlen stílusban szidalmazta a zsidókat egy előkerült képernyőfotó tanúsága szerint. Ezenkívül al-Taee Izraelt az Iszlám Állam nevű terrorszervezethez hasonlította, de a homoszexuálisokról, a szunnitákról, illetve a szomáliaiakról is becsmérlően beszélt.
A politikus idén márciusban a saját blogján ismerte el, hogy valóban ő írta az antiszemita bejegyzéseket, valamint bocsánatot kért. Az esetet követően a zsidó jogokkal foglalkozó Simon Wiesenthal Center vezetője, Efraim Zuroff lemondásra szólította fel al-Taee-t.
A politikus antiszemita botránya néhány nappal azt követően robbant ki, hogy bekerült a finn parlamentbe. Ezután a stresszre hivatkozva betegszabadságra ment, de alig tért vissza és újabb botrány tört ki körülötte, ugyanis kiderült, hogy LinkedIn oldalán hamis információk szerepelnek tanulmányaival kapcsolatban.
Finnországban egyébként a horogkeresztes zászló használata sincs törvénnyel szabályozva. Ebből 2018-ban hatalmas botrány kerekedett az országban, amikor a függetlenségi napon, december 6-án egy szélsőjobboldali felvonuláson többen horogkeresztes zászlót lobogtattak. Ez óriási felháborodást keltett. Több ellenzéki parlamenti képviselő is követelte a tilalom bevezetését, köztük Peter Östman kereszténydemokrata és Joona Räsänen szociáldemokrata képviselő és a Holokauszt Áldozatainak Emlékszövetsége is. Az eset után aláírásgyűjtés indult, de nem gyűlt össze annyi aláírás, hogy a parlament kötelezően napirendre tűzze a kérdést. Így nem is tette.