Az eredetileg három órásra tervezett meghallgatás csak alig két óra hosszan tartott,
számos tagállam részéről nem volt a vita során miniszteri, csak alacsonyabb (államtitkári, vagy nagyköveti) szintű képviselet –
értesült az Origo Brüsszelből.
A mostani meghallgatás apropója az volt, hogy Magyarországgal szemben korábban elindították a 7. cikk szerinti eljárást. A bizottság képviseletében eljáró Frans Timmermans rövid felszólalását követően tíz tagállam részéről hangzott el hozzászólás.
Varga Judit igazságügyi miniszter a meghallgatást követően arról beszélt, hogy a bevándorláspártiak bosszúhadjárata volt a meghallgatás.
A mostani támadás több mint egy évvel ezelőtt kezdődött, de az igazi oka, hogy Magyarország és a magyarok 2015 óta nem hajlandóak engedni a bevándorláspárti politikának.
Azért támadnak minket, mert nemet mondtunk a migrációra - tette hozzá. A hétfői meghallgatáson tételesen cáfoltunk minden vádat az ország ellen - hangsúlyozta a miniszter.
Az ülés után Frans Timmermans arról beszélt, hogy ajánlásokat nem fogalmaztak meg Magyarországgal szemben, hanem újabb meghallgatások lesznek majd. Az újabb meghallgatások konkrét időpontjáról nem beszélt.
A felszólalások és kérdések között az igazságszolgáltatás, a magyarországi médiahelyzet, az MTA kutatóhálózatának átszervezése, a GRECO-ajánlásoknak való megfelelés, a korrupcióellenes intézkedések, természetesen a Stop Soros törvénycsomag vagy a menedékkérők jogai.
Magyarország minden egyes felvetett kérdésre kimerítő választ adott.
Azért jöttünk, hogy megvédjük Magyarországot - jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter Brüsszelben az uniós miniszterek tanácskozására érkezve. Varga kérdésre válaszolva reményét fejezte ki, hogy
a tagállamok a törvényi alapokon maradnak Magyarország bírálatakor, távol maradnak a kettős mérce alkalmazásától, valamint, hogy az eljárás nem politikai jellegű.
„Remélem, hogy tisztességes és bizonyítékokon alapuló megbeszélés lesz” – tette hozzá az igazságügyi miniszter.
Az Európai Parlament 2018 szeptemberében állásfoglalást fogadott el, amelyben azt javasolta, hogy a tanács az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének 1. pontja alapján állapítsa meg, hogy Magyarországon fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy sérülnek az EU alapértékei.
A Soros-Sargentini-jelentést és annak elfogadását a magyar kormány politikailag motivált bosszúnak nevezte, amivel az Európai Parlament bevándorláspárti többsége Magyarországot büntette a migrációval és a kötelező kvótával kapcsolatos elutasító álláspontja miatt.
A Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő által összeállított jelentés kritikát fogalmazott meg a jogállamiság magyarországi helyzetével összefüggésben. Mint közismert, a jelentésben rengeteg tárgyi hiba és valótlanság szerepelt.