Több mint 132 millió ember szorul világszerte segélyre, és ebből 70,8 millió ember hagyta el a lakhelyét – mindez az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatalának legfrissebb adataiból derült ki. Mindez azt jelenti egyben, hogy továbbra is több tízmillió olyan ember él a különféle harmadik világbeli országokban,
akik bármikor készen állnak arra, hogy elinduljanak a fejlett országokba.
Az egyik legsúlyosabb helyzet Afganisztánban van jelenleg. Ott hatmillió embernek lenne szüksége azonnali segítségre, azonban a tálibok nem teszik lehetővé a különféle segélyszervezetek munkáját az országban. A közép-ázsiai országból tehát a következő hónapokban minden bizonnyal minél többen megpróbálnak majd útra kelni. Szintén nagyon súlyos a helyzet Jemenben, Északkelet-Nigériában, Dél-Szudánban, Mianmarban és Szíriában is. Ezekről a területekről is milliók készülnek útnak indulni.
Fontos megemlíteni, hogy az érintett régiókból először a szomszédos országokba próbálnak majd eljutni a migránsok, majd pedig azt követően vehetik az irányt Európába. Egyébként az Európára nehezedő migrációs nyomást egyre több adat is alátámasztja. Így például a német szövetségi kormány aggodalommal figyeli, hogy ismét egyre több csónak érkezik migránsokkal a török partokról Görögországba.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint augusztusban 8103 migráns érkezett a görög égei-tengeri szigetekre.
Jelenleg összesen mintegy 24 ezer illegális bevándorló tartózkodik a szigetek túlzsúfolt befogadóközpontjaiban.
Ezek tehermentesítésére a görög kormány a napokban migránsok ezreit telepítette át a szárazföldre, főleg olyanokat, akiknek vannak esélyeik arra, hogy a menedékkérelmüket elfogadják. A lépés része az athéni kormány által augusztus 31-én meghirdetett intézkedéscsomagnak, amelynek célja az egyre duzzadó migránsáradat kezelése.
A migrációs nyomás azonban nemcsak Görögországban erősödik, hanem Szlovéniában is.
Csak augusztusban 2341 illegális határátlépőt fogtak el a hatóságok, ami a 2015-ös migránsválság óta a legmagasabb szám.
Szlovéniában idén 9801 migránst tartóztattak fel a hatóságok, ezen belül csak augusztusban 2351 hatásértőt fogtak el, ami havi szinten a legmagasabb szám a 2015-ös és 2016-os migránsválság óta; közölte kedden a szlovén belügyminisztérium.
A legtöbb migráns Pakisztánból érkezett, 2344-en, őket követték az afganisztániak, marokkóiak, bangladesiek, irániak, szíriaiak, törökök és más közel-keleti országokból, továbbá Afrikából érkezők. A legtöbb illegális bevándorlót Koper, Ljubljana és a kelet-szlovéniai Novo Mesto környékén tartóztatták fel. Tavaly, az év első nyolc hónapjában a szlovén hatóságok 5899 migránst fogtak el, míg idén, az év azonos időszakában 9801 menedékkérő próbált illegálisan belépni szlovén területre.
Időközben az új olasz baloldali kormány megnyitotta a kikötőit az illegális bevándorlók előtt. A Giuseppe Conte vezette kabinet mindent megtesz annak érdekében, hogy a Matteo Salvini belügyminisztersége alatt hozott bevándorlásellenes lépéseket eltöröljék. Ezzel párhuzamosan pedig Róma arra készül, hogy a beengedett migránsokat ráerőltessék az uniós tagállamokra, köztük Magyarországra is.
Az utóbbival kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta Rómában, Magyarország ott segít, ahol tud, segítünk, és abban is, hogy az Olaszországban lévő migránsokat hazavigyék. A miniszterelnök azt is mondta, hogy abban viszont nem tud segíteni Magyarország, hogy bárhonnan a területére migránsokat hozzanak be. Orbán Viktor azt mondta a kvótával kapcsolatban, hogy a baloldali politikusok be akarják hozni a migránsokat, hogy újra napirenden van az elosztási kvóta kérdése.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig azt mondta, hogy Európában ismét egy olyan időszak következik, amikor növelni akarják a nyomást a bevándorlásellenes kormányokon, és újra megpróbálják az európai országok torkán lenyomni a kötelező kvótát. A tárcavezető rámutatott,
semmilyen jogi alapja nincs annak, hogy Magyarországra vagy bármely más uniós tagországra megpróbáljanak rákényszeríteni egy újfajta betelepítési kvótát.
Ugyanakkor szerinte ez a kvóta híveit korábban sem akadályozta abban, hogy komoly politikai nyomást helyezzenek a kötelező betelepítési rendszert elutasító országokra.