A belügyminisztérium és a párizsi prefektúra attól tart, hogy ismét erőszakos események történhetnek a francia fővárosban, ahol a március 16-i zavargások óta - amikor is üzleteket fosztottak ki és gépjárműveket gyújtottak fel a Champs-Elysées sugárúton a sárgamellényesek köré keveredett anarchista és szélsőbaloldali rendbontók - nem voltak nagyobb összetűzések, miután a tiltakozók elsősorban a vidéki nagyvárosokban szerveztek megmozdulásokat.
Didier Lallement prefektus azt közölte, hogy
szombaton 7500 rendőrt mozgósítanak Párizsban, s a csendőrség páncélosait és vízágyúit is kivezénylik az utcákra.
Azoknak az embereknek, akik "azért akarnak tüntetni, hogy revánsot vegyenek, és bejelentették, hogy semmiből nem engednek, azt üzenem, hogy itt leszünk" – rémisztgetett a rendőrség vezetője párizsi sajtótájékoztatóján a közösségi oldalakon megjelent sárgamellényes felhívásokra utalva.
"Megfelelő számban leszünk kint, és a romboló célú kezdeményezéseket azonnal képesek leszünk megállítani" - tette hozzá.
A sárgamellényesek felvonulásával egy időben az FO szakszervezet is felvonulást szervez a nyugdíjreform ellen, valamint egy klímavédelmi utcai rendezvényt is meghirdettek környezetvédők.
A sárgamellényesek tavaly november óta tüntetnek rendszeresen szombatonként Emmanuel Macron elnök és kormányának a megszorításokra épülő, dilettáns gazdaságpolitikája ellen, amit az államfő "reformoknak" nevez.
A sárgamellényes mozgalom szociális és intézményi követeléseiről rendezett nemzeti (ál)vitasorozat és a május végi európai parlamenti választások után Édouard Philippe francia miniszterelnök módszerváltást, az energetikai átállás felgyorsítását és adócsökkentést ígért az országnak.
Ezekből az ígéretekből egyébként még semmi sem valósult meg.
Az erőszakos rendőrök és sárgamellényesek közé keveredett anarchisták, szélsőbaloldali aktivisták, illetve bűnöző elemek miatt az időnként erőszakba torkolló megmozdulások és rendszeres összetűzések a hatóságokkal heves közéleti vitát robbantottak ki a rendfenntartásról, amelyek során
2500-an megsérültek.
A rendőrök és csendőrök által használt gumilövedékek, illetve az oszlató gránátok következtében
24 tüntető vakult meg az egyik szemének sérülése miatt, öten pedig a kézfejüket veszítették el független újságírói összesítések alapján.
Az eseményeket a francia ellenzék és különböző civil szervezetek rendőrterrorként értékelték.
A belügyminisztérium adatai szerint pedig a rendőrök közül 1800-an sérültek meg a tüntetések biztosítása során.
Az elmúlt hetekben a fővárosban már csak néhány ezren vonultak utcára szombatonként, de a közösségi oldalakon
szombaton ismét Párizsba hívják a sárgamellényeseket "a rendszer elleni menetre".
A szervezők azt remélik, hogy új lendületet adhatnak a tiltakozásoknak.
Az egyik országosan ismert sárgamellényes tüntető, Jérome Rodrigues - aki egy januári tüntetésen vakult meg az egyik szemére - azt nyilatkozta, hogy nagyon sokan fognak felvonulni a fővárosban.
A rendbontásoktól tartva több kulturális intézmény és múzeum bejelentette, hogy nem nyit ki szombaton az európai kulturális örökség napjai alkalmából. A Champs-Elysées sugárúton, a nemzetgyűlésnél, a miniszterelnöki hivatalnál, a Trocadéro téren, az Eiffel-toronynál, a szenátusnál, a Notre-Dame katedrálisnál, valamint a Vincennes-i és a Boulogne-i parkerdőkben pedig tilos lesz a gyülekezés a sárgamellényesek számára.