Megírtuk, hatalmas botrány robbant ki hétfőn Svédországban, amikor az Aftonbladet című lap cikkében leleplezte, hogy az SCB-nek dolgozó Evry informatikai cég
hamis adatokat adott meg a hozzájuk kiszervezett munkaerő-piaci felmérés során,
s mivel ezek az adatok meghatározóak az ország gazdasági mutatói szempontjából, Svédország GDP-jét is újra kell számolni.
Fennáll a lehetősége, hogy éveken át hamis adatokat adtak meg az Európai Uniónak is.
Mostanra az is kiderült, hogy az SCB-nél
a kezdetek óta tudtak róla, hogy az Evry pontatlanul dolgozik.
Az Aftonbladet egy kiszivárgott dokumentumra hivatkozva arról számol be, hogy egy 2016-ban lefolytatott tesztüzem során, amelyben a felmérések 20 százalékát párhuzamosan végezték a tapasztalt állami statisztikusok és a feladatra pályázó Evry munkatársai, „szignifikáns" eltérés mutatkozott az eredmények között. Mégis aláírta velük a szerződést az SCB helyettes vezetője, Helen Stoye. A svéd lap kereste Stoyét, aki annyit írt vissza üzenetben, hogy „vakáción van és elérhetetlen”.
Hogy miért ragaszkodott a munka kiszervezéséhez az SCB, azt a szolgálat vezetője gazdasági indokokkal magyarázta.
Akkor ez jó döntés volt. Az SCB adatgyűjtési mechanizmusa nagyon drága volt és nem volt eléggé stabil. Először csak a munka egy részét, majd egyre nagyobb hányadát terveztük kiszervezni az Evryhez
-nyilatkozta Joakim Stymne, akinek magyarázatával azonban aligha elégedett a felettes szerve, mert Lena Micko közigazgatási miniszter magához rendelte az SCB vezetőjét.
Az azonban beszédes lehet a döntés hátteréről, hogy az adatgyűjtési tevékenységre pályázó cégek közül az Evry tette a messze legalacsonyabb ajánlatot, pályázatukban a teljes költségre vonatkozó ajánlatuk csaknem fele volt a második legalacsonyabb árat ajánló pályázóénak.
Ugyanakkor nem ez lenne az első eset, hogy egy EU-tagállam hamis adatokat közöl az uniós vezetéssel. Magyarországon egy 2010-ben kimondott bírósági ítélet állapította meg, hogy a korábban 8 évig kormányzó baloldali kormány, az akkor
Gyurcsány Ferenc vezette MSZP-kabinet csak azokat az államháztartási hiányra vonatkozó adatokat közölte az unió statisztikai hivatalával 2006-ban, amelyeket a Pénzügyminisztérium előzetesen jóváhagyott.
Lényegében politikai okok miatt elhallgatták az államháztartási hiány valós mértékét az uniós vezetés elől a 2006-os választásokat megelőző időszakban.
Ezt 2006 júniusában az akkori pénzügyminiszter, Veres János is elismerte az Indexnek azt követően, hogy bevallotta: az éves államháztartási hiány az előre betervezett 4,7 százalék helyett a GDP 9,4 százalékát fogja elérni.
Arról, hogy pontosan hogyan állunk és mint állunk, (...) nem engedtem ilyen jellegű munkát végezni korábban. Az volt a tapasztalatunk, hogy ha készült valakinek egy feljegyzése, és ez kikerült, akkor abból politikai ügy volt. Éppen ezért ilyen jellegű komplex felmérés mindaddig nem készülhetett, amíg ennek a kockázata fennállt.
– magyarázta Gyurcsány pénzügyminisztere.