A brüsszeli liberális lap értelmezése alapján a kiszivárgott tervezetet a németek tárgyalási alapnak tekintik.
A szöveg főleg a mediterrán és az észak-európai országok álláspontját tükrözi, elsősorban az automatikus áttelepítési mechanizmus tekintetében, viszont
azon tagállamok számára, amelyek nem akarnak migránsokat befogadni, nem ad alternatív lehetőséget,
mint például a kibocsájtó országoknak nyújtott anyagi vagy más jellegű segítség, illetve a kvóták elkerülése fejében több forrás befizetését sem teszi lehetővé.
A Politico kiemeli, hogy
a tervezet főleg Magyarország számára elfogadhatatlan, mivel hazánk erősen ellenzi a kötelező betelepítési kvóták már megbukott ötletét.
A lap szerint a szövegben ugyan nem szerepel a „kötelező" kifejezés, de
a tervezet alapos átvizsgálása után nem lehet másra következtetni, minthogy mégis kötelező lesz az új elosztási mechanizmusban részt vennie minden tagállamnak.
Az automatikus mechanizmus pedig azt jelenti, hogy az áttelepítést nemcsak migrációs válságok idején alkalmaznák (mint amilyen például a 2015-2016-os volt), hanem állandó jelleggel, tehát - vélhetően - nemcsak az újonnan érkezőket, hanem a már az EU-ban lévőket is szétosztanák.
Az automatizmusból a legtöbb kelet-közép-európai állam nem kér.
A tervezet a német belügyminisztériumból származik, és Ursula von der Leyen bizottsági elnök várhatóan februárban fogja hivatalos formában is a tagállamok elé terjeszteni.
A Politico szerint a németek azt szeretnék, hogy mielőtt Berlin 2020 júliusától átveszi az EU soros elnökségét, már találjanak valamiféle megoldást a migrációs helyzetre.
Németország legfőbb célja, hogy hatályon kívül helyezze az EU-s tagállamok migrációs és menekültügyi rendszerét szabályozó, valóban már elavultnak számító, úgynevezett Dublin III-at, amelyet 2013 júniusában, tehát még a 2015-ben kezdődő migrációs válság előtt fogadtak el.
Berlin tervében az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) kulcsszerepet játszik, amelyet azonban tovább fejlesztenének, és
átalakítanák egy Európai Uniós Menekültügyi Ügynökséggé (EUAA).
Az EUAA vizsgálná, hogy mely tagállamban kellene elbírálni a menedékkérelmeket, mivel 2018-ban a kérelmek 75 százalékát 5 tagállamban nyújtották be, ami túl nagy terhet rótt rájuk.
Annak érdekében is lépéseket tennének, hogy ha egy migráns az adott tagállamban menedékstátust vagy más jellegű védelmet kap, és ennek ellenére onnan mégis egy gazdagabb tagállamba távozna, akkor
gyorsan vissza lehessen az illetőt vinni oda, ahol a menedékstátust megkapta.
Jelenleg a visszatoloncolás mindössze az esetek 3 százalékában működik.