Minél nagyobb számban vegyenek részt az augusztus 26-án sorra kerülő 25. Úzvölgyi megemlékezésen, erre kéri a háromszékieket Tamás Sándor Kovászna Megye Tanácsának elnöke.
Írja a Székelyhon.
„Látható és láthatatlan színtéren is zajlik a 21. századi csata az Úzvölgyében. Látható, hiszen fizikailag akarnak teret foglalni azokkal a szentségtelen betonépítményekkel. De a temetőgyalázással a láthatatlan színtéren is folyik a birkózás a mély állam részéről. (...) Nem távoli, ismeretlen hősök emlékét gyalázták meg, hanem magyar katonák eleven emlékét – fogalmaz felhívásában Tamás Sándor. Hozzátette:
Mutassuk meg: itthon vagyunk. Legyen ez a közös ima lehetőség az önvizsgálatra, hogy tettünk-e, teszünk-e eleget Székelyföld jövőjéért".
- írja végezetül Tamás Sándor.
De hasonlóan a nagyszámú részvételre buzdítja a magyarokat Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke is, aki korábban a Maszol-nak nyilatkozott és elmondta, hogy több ezer emberre számítanak:
"Az elmúlt fél évben – amint ezt mindnyájan tapasztaltuk – hatalmas érdeklődés övezi az úzvölgyi haditemető kérdését, nem véletlenül. A törvénytelenségek mindenkinek szemet szúrtak, a temető körüli konfliktusok mindenkiben felkorbácsolták az érzelmeket.
Ennek tükrében még inkább felértékelődött a temető fontossága. Éppen ezért több ezer emberre számítunk augusztus 26-án, délután 3 órakor".
De legutóbbi Facebook-on közzétett felhívásában beszámolt arról is, hogy az Úzvölgyén áthaladó megyei utat Bákó irányából lezárják, de
Aggodalomra semmi ok, várunk mindenkit szeretettel! Jöjjön el Ön is, legyünk minél többen!"
A programról is beszámolt a Székelyhon: 15 órakor a Csíkszenttamási Ifjúsági Fúvószenekar előadásával kezdődik, majd bevonulnak a katonai hagyományőrzők, 15:35-től fellép a Csíkborzsovai Férfikórus, 15:50-től köszöntik a megemlékezőket.
Ezt követően 16 órakor kezdődik az ünnepi szentmise, főcelebráns Tamás József püspök, meghívott szónok Böjte Csaba ferences szerzetes lesznek.
A szentmisét követően megemlékező beszédekre kerül sor a testvéregyházak részéről. A megemlékezés koszorúzással ér véget.
A Maszol arról is ír, hogy az RMDSZ-es politikusok mellett, az Erdélyi Magyar Néppárt, valamint az Magyar Polgári Párt is a részvételre buzdít.
Ahogy arról részletesen beszámoltunk, románok ortodox szertartás közepette avattak június elején egy engedély nélkül kialakított parcellát az úzvölgyi temetőben, annak ellenére, hogy semmilyen hiteles bizonyíték nincsen arra, hogy oda valaha is román katonákat temettek volna.
Ott kizárólag az első és második világháborúban elesett magyarok, osztrákok és németek fekszenek végső nyughelyükön, amit a közeli, székelyek lakta Csíkszentmárton tart fenn.
Az emlékhelyet az első világháború után létesítették az Úz folyó völgyében az 1916-ban meghalt honvédoknak.
Az egész magyarellenes provokáció a szintén közeli, de román többségű, és a mintegy 20 kilométerre fekvő Bákó megyei Dormánfalva román polgármesterének kezdeményezése volt.
Ő döntött úgy, hogy kőkereszteket állít az állítólagosan ott fekvő román katonák emlékére, pedig még az illetékes hatóságok is elismerték, hogy erre nincsen jogalapjuk, és a döntés nemzetközi jogot is sért.
A románok tehát a tudományos tényeknek, saját hatóságaik tiltásának és a törvényeknek ellentmondva mégis ezrével gyülekeztek június 6-án délután az úzvölgyi temetőnél.
A románok az élőláncot alkotó székelyföldiekkel szemben próbáltak meg bejutni a temetőbe, a helyi csendőrség pedig látványosan nem tett - ekkor sem - semmit a rend és törvényeik betartása érdekében - sőt, most már alapos a gyanú, hogy szervezte is a provokációt.
Jean-Adrian Andrei, a magyar többségű Hargita megye román prefektusa korábban fel is szólította Csíkszentmárton polgármesterét, hogy nyissa ki a temetőt.
A beszámolók szerint a részeg, jórészt fociultrákból álló tömeg magyarokat becsmérlő jelszavakat skandált, miközben az élőláncban álló székelyek békésen imádkoztak.
Románok egy csoportjának végül a temető hátsó részén sikerült bejutnia a területre, zászlórudakkal kezdték el ütni a békés magyarokat, belülről kitépték a székelykapu szárnyát, így a tömeg benyomulhatott a temetőbe.
A magyaroknak végül testi épségük védelmében el kellett onnan távolodniuk. Egy román férfi még fel is mászott a beton emlékműre, és onnan lengette a román zászlót, közben egy hangszóróból a román himnusz szólt.
Az agresszív tömeg, miután elfoglalta a temetőt, kitépte az elesett magyar katonák betonkeresztjei mellé állított mogyorófa kereszteket, és azt üvöltözték, hogy
ki a magyarokkal az országból.
Ezután sor került az ortodox szertartásra, amelynek keretében felavatták és felszentelték a sosem létezett és oda nem temetett román hősök emlékére létesített emlékművet és parcellát.