Az egész liberális sajtó, ideértve a közösségi médiumokat is, felháborodott azon, hogy Boris Johnson brit kormányfő a parlament felfüggesztését kezdeményezte, és azt II. Erzsébet királynő jóváhagyta. A leghangosabb liberálisok egyenesen a demokrácia végét vizionálják, és még jó, hogy az Európai Parlament (EP) nyári szabadságát tölti, mert a balliberálisok, a zöldek és a szocialisták egész biztosan vészjósló jelentésekben hívnák fel a figyelmet az „angol demokrácia halálára" és javaslatot tennének még a brexit hatálybalépése előtt az Egyesült Királyságban uralkodó állapotok miatt az EU alapszerződésének hetes cikkely szerinti eljárás elindítására, a jogállamiság, a demokrácia, és az alapjogok súlyos megsértésének egyértelmű kockázata miatt.
A vezető francia konzervatív napilap, a Le Figaro véleménycikkében Aurélien Antoine jogászprofesszor, a brit alkotmányos jog szakértője elemzi a londoni parlament felfüggesztésével kialakult helyzetet.
Kiemeli, hogy a Johnson által kezdeményezett felfüggesztés ugyan példátlan eset, és egyben kockázatokat is hordoz, azonban
egyáltalán nem biztos, hogy ellentmond a brit szokásjog szerinti íratlan, úgymond „alkotmánynak", mint ahogyan azt sokan állítják, és ezért bírósághoz akarnak fordulni.
„A felfüggesztés valóban eltér az eddigi szokásoktól, mégpedig két módon" - írja a híres francia jogászprofesszor:
egyrészt szokatlan hosszúságában, másrészt, hogy politikai célokra használja a végrehajtó hatalom vezetője.
A parlament jogainak megcsorbítása a parlamentáris demokráciát és a jogállamiságot veszélyeztetheti, ami bizonyára a döntés bíróságon való megtámadásának egyik sarokpontja lehet, ugyanakkor senki sem láthatja előre egy ilyen döntés kimenetelét, így
a brit miniszterelnök stratégiája nem minősíthető „alkotmányellenesnek".
Aurélien Antoine szerint a parlament számára még két lehetőség kínálkozik.
Az első, amely egyre kevésbé valószínű, hogy
megszavaznak egy „no deal"-ellenes törvényt.
Ehhez figyelembe kell venniük egy szoros menetrendet, kellő többség kialakítását és Brüsszel esetleges ellenállását.
A második lehetőség
a parlamenti képviselők által kezdeményezendő bizalmatlansági indítvány.
A „no deal" elkerüléséhez ennek van a legnagyobb esélye, amennyiben sikerül egy gyors átmeneti kormányt alakítani, amelynek egyedüli célja a brexit újabb elnapolása lenne.
Ennek az opciónak is azonban számos feltétele van, például a pártok szavazási hajlandósága.
Mindazonáltal, ha Johnson sikerrel jár, akkor ez lehetővé teszi, hogy az EU felé azt hangoztassa,
a brit parlament nem tudja megakadályozni a no deal-t, így lépéskényszerbe és nejéz helyzetbe hozza az EU-t
Aurélien Antoine megjegyzi, hogy Johnsont gyakran hasonlítják Donald Trump-hoz, de nem áll messze Machiavelli nagyhatású olasz gondolkodótól sem - zárja írását a jogászprofesszor.