Megdöbbentő provokáció az úzvölgyi katonai temető meggyalázása

Vágólapra másolva!

Elismerte a román csendőrség, hogy a helyettes országos parancsnok irányította az úzvölgyi magyar katonatemetőhöz kivezényelt alakulatokat. Erre az után kényszerültek, hogy előkerült több fénykép is, amin Sebastian Cucoș látszik, amint a többnyire részeg futballhuligánokból álló szélsőségesekkel beszélget. A Székelyhon szerint szemmel láthatóan az avatásra érkező feltüzelt tömegnek a sírkertbe való benyomulását „biztosítja". Cucoș jelenléte azért is feltűnő, mert az egykor Koszovóban is szolgáló tábornok volt az, aki augusztusban a kormányellenes tüntetéseken a tömegoszlatásra adott parancsot. Abban az ügyben jelenleg is folyik a vizsgálat, mert felmerült, hogy a futballhuligánok Cucoș irányításával teremtették meg az indokot a karhatalmi beavatkozásra.

Origo

Vágólapra másolva!

Románia magyarellenesség katonai temető Úzvölgye

A románok ortodox szertartás közepette avattak fel csütörtökön egy engedély nélkül kialakított parcellát az úzvölgyi temetőben, annak ellenére, hogy semmilyen hiteles bizonyíték nincsen arra, hogy oda valaha is román katonákat temettek volna. Ott kizárólag az első és második világháborúban elesett magyarok, osztrákok és németek fekszenek végső nyughelyükön, amit a közeli, székelyek lakta Csíkszentmárton tart fenn.

Az emlékhelyet az első világháború után létesítették az Úz-folyó völgyében az 1916-ban meghalt honvédoknak.

Az egész magyarellenes provokáció a szintén közeli, de román többségű, és a mintegy 20 kilométerre fekvő, Bákó megyei Dormánfalva román polgármesterének kezdeményezése volt. Ő döntött úgy, hogy kőkereszteket állít az állítólagosan ott fekvő román katonák emlékére, pedig még az illetékes hatóságok is elismerték, hogy erre nincsen jogalapjuk, és a döntés nemzetközi jogot is sért.

A románok tehát a tudományos tényeknek, saját hatóságaik tiltásának és a törvényeknek ellentmondva mégis ezrével gyülekeztek csütörtökön az úzvölgyi temetőnél.

A románok az élőláncot alkotó székelyföldiekkel szemben próbáltak meg bejutni a temetőbe, a helyi csendőrség pedig látványosan nem tett meg mindent a rend és törvényeik betartása érdekében - sőt, most már alapos a gyanú, hogy szervezte azt. Jean-Adrian Andrei, a magyar többségű Hargita megye román prefektusa korábban fel is szólította Csíkszentmárton polgármesterét, hogy nyissa ki a temetőt.

A beszámolók szerint részeg, jórészt fociultrákból álló tömeg a magyarokat becsmérlő jelszavakat skandált, miközben az élőláncban álló székelyek békésen imádkoztak.

Románok egy csoportjának végül a temető hátsó részén sikerült bejutnia a területre, zászlórudakkal kezdték el ütni a békés magyarokat, belülről kitépték a székelykapu szárnyát, így a tömeg benyomulhatott a temetőbe.

A magyaroknak végül testi épségük védelmében el kellett onnan távolodniuk. Egy román férfi még fel is mászott a beton emlékműre, és onnan lengette a nemzeti zászlójukat, közben egy hangszóróból a román himnusz szólt.

Az agresszív tömeg, miután elfoglalta a temetőt, kitépte az elesett magyar katonák betonkeresztjei mellé állított mogyorófa kereszteket, és azt üvöltözték, hogy

ki a magyarokkal az országból.

Ezután sor került az ortodox szertartásra, amelynek keretében felavatták és felszentelték az onnan húsz kilométerre lévő Dormánfalva polgármesteri hivatala által önkényesen állított emlékművet. A magyar tüntetők elvonultak a helyszínről, az ortodox szertartást pedig koszorúzási ünnepség, majd a szervező civil szervezetek vezetőinek szónoklatai követték.

A 20. század legsötétebb éveit idéző magyarellenes támadás után csendőrségi felügyelet alá vették a temetőt, illetve a hatóságok azt ígérték, hogy a felvételek alapján minden törvénysértőt azonosítanak és megbüntetnek. Ugyanakkor megdöbbentő módon tagadták, hogy erőszak történt volna, csupán rongálásról beszéltek, arról is csak egy nap után.

Belpolitikát csinálnak a magyarellenességből

Megdöbbentő és egyben meglepő volt az úzvölgyi temető meggyalázása a román nacionalisták részéről – mondta Boros Bánk Levente. A Médianéző Központ igazgatója rávilágított, hogy 2010 óta az Orbán-kormány mindegyik szomszéddal arra törekedett, hogy jó és kiegyensúlyozott kapcsolata legyen. Azt, hogy mi volt a mozgatórugója az akciónak, soha nem fogjuk pontosan megtudni. A szakember szerint azt sem szabad elfelejteni, hogy a szomszédos országokban akkor kerül elő a "magyarkártya", amikor valamilyen belpolitikai probléma van.

Ismeretes, hogy Romániában az EP-választást elvesztette a kormányzó szociáldemokrata párt, a pártelnököt letöltendő szabadságvesztésre ítélték, így figyelemelterelésnek is jól jöhetett a mostani akció.

Lecsapott a Facebook cenzúrája

Számos felvétel jelent meg az incidensről, például a Facebookon is, de a közösségi oldal mégis egyszerűen letiltotta az úzvölgyi román szélsőségesek vandálkodását bemutató videót.

Úgy tűnik, hogy olyasmit tettél közzé, ami sérti közösségi alapelveinket, ez a bejegyzés nem felel meg a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos közösségi alapelveinknek.

Ezt az üzenetet kapta Tőke Ervin, az Erdélyi Magyar Néppárt ifjúsági (EMNP) szervezetének, a Mintának az elnöke a Facebooktól egy olyan videó kapcsán, ami egyébként kommentár nélküli, és objektívan, közeli felvételeken mutatja be a barbár és kegyeletsértő rongálást.

Románia egyébként jelenleg az EU soros elnöke, és a temetőgyalázás néhány nappal a pápa látogatása után történt.

A románok nem akarnak tárgyalni

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még a magyarellenes hergelést megelőzően telefonon beszélt Teodor Melescanu román külügyminiszterrel, és nyomatékosan kérte, hogy az úzvölgyi rendezvények kapcsán a román fél ne adjon teret a provokációknak, és tegyen meg mindent a fizikai atrocitások elkerülése érdekében. A román külügyminiszter minderre ígéretet tett.

Román résztvevők, miután áttörték a csendőrsorfalat az úzvölgyi katonatemető bejáratánál, ahol ortodox szertartás keretében felszentelték a törvénysértően létesített román emlékművet és parcellát 2019. június 6-án Forrás: MTI/Veres Nándor

Ehhez képest román szélsőségesek a hatóságok érthetetlen tétlensége mellett könnyedén feldúlhatták a világháborús magyar katonai temetőt. Ezt követően a külügyminisztérium tiltakozó jegyzéket küldött a románoknak, illetve be is kérették a Magyarországra akkreditált nagykövetet, Marius Lazurcát.

Aki viszont a diplomáciában példátlan módon, központi utasításra hivatkozva megtagadta ezt.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára erre úgy reagált, hogy ezzel a lépéssel

Románia elállt a párbeszéd lehetőségétől.

Mint mondta, „Magyarországnak továbbra is elsődleges érdeke a korrekt és jó viszony Romániával, hogy magyarok és románok békében élhessenek Erdélyben. Ennek érdekében az elmúlt időben komoly kompromisszumokat kötöttünk, amit az vezérelt, hogy mi szolgálja leginkább az erdélyi magyarság boldogulását a szülőföldjükön".

Lemondásra szólították fel a román belügyminisztert

Mindhárom erdélyi magyar politikai szervezet elítélte az úzvölgyi katonatemetőben történt incidenseket, és a vétkesek felelősségre vonását követelték. Emellett lemondásra szólították fel Carmen Dan szociáldemokrata belügyminisztert, és közölték, hogy a bírósághoz fordulnak a történtek miatt, amelyről a nemzetközi fórumokat is tájékoztatják.

A diplomáciai párbeszéd elutasítása után az államtitkár szerint kérdés, hogyan tovább, ugyanis ezzel

megkérdőjeleződik Románia szándéka a jó kapcsolatok építése mellett.

A magyar kormány elvárja, hogy ha már megelőzni nem tudták az eseményeket, akkor Románia legalább utólag adjon elégtételt és magyarázatot az identitásában mélyen megsértett több százezer magyar állampolgárnak - tette hozzá a politikus.

A Fidesz és a KDNP elítéli a román szélsőségesek akcióját

A Fidesz az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, hogy a magyar kormánypártok mélységesen elítélik a román szélsőségesek akcióját. Az úzvölgyi magyar katonai temetőnél történt erőszak és provokáció elfogadhatatlan. Temetőt, hősi halottakat, sírkereszteket gyalázni felháborító – fűzték hozzá.

A román hatóságoknak lépnie kell.

Ezt a feszültséget nem növelni, hanem megszüntetni kell. Az erdélyi magyarok számíthatnak a kormánypártok támogatására - írták.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma is mély megdöbbenését fejezte ki az úzvölgyi temetőben történt kegyeletsértés miatt. Mint írták,

nem megengedhető, hogy a hatóságok elnézzék az öncélú agressziót, a kegyeleti jogok megsértését, mert az ellentmond az Európai Unió Alapjogi Chartája azon elvárásának, hogy Európa népei osztozzanak a közös értékeken alapuló békés jövőben.

Csak a rongálás miatt nyomoznak

Rongálás miatt vizsgálódik a román rendőrség az úzvölgyi katonatemetőben csütörtökön történt incidensek nyomán. Erről a hatóság sajtóosztálya tájékoztatta pénteken az MTI-t.

Azt írták, a csendőrség

legfőbb feladatának azt tekintette csütörtökön, hogy megelőzze az erőszakos cselekedeteket és a sírok esetleges meggyalázását, ami erős érzelmi hatást gyakorolt volna a jelenlévőkre.

Sőt, még azt is kijelentették, hogy „noha az események alatt feszült pillanatok is voltak, azok nem voltak olyan jellegűek, hogy szükségessé tegyék a tömegoszlatást".

Sírt rongál egy román férfi az úzvölgyi katonatemetőben, ahol ortodox szertartás keretében felszentelték a törvénysértően létesített román emlékművet és parcellát Forrás: MTI/Veres Nándor

Felmerül a kérdés, hogy a román hatóságok látták-e egyáltalán a magyarellenes támadást bemutató videókat. Minden bizonnyal igen, ezek alapján pedig minimum

erősen megkérdőjelezhető a román csendőrség hozzáállása.

Az ügyben az erdélyi Magyar Polgári Párt tesz feljelentést ismeretlen tettesek ellen, kártérítést követelve a sírkertben és az azt körülvevő kerítésben tett károkért.

A románok szerint a magyarok szították a feszültséget

Elképesztő módon a bukaresti külügy pénteken úgy fogalmazott: a magyar tisztségviselők szították a feszültséget, miközben a román fél folyamatosan nyugalomra intett, és mindkét közösség által elfogadható, kiegyensúlyozott megoldást szorgalmazott.

Bukarest a katonai temető „nemzetközi" jellegét hangsúlyozta, ahol minden államnak joga van ott elhantolt hőseire emlékezni.

Ami érvényes is lehetne akkor, ha lennének ott román katonák maradványai, ezek hiányában viszont egyszerűen egy szándékos magyarellenes provokációról van szó.

A kommüniké idézte a közrendet csütörtökön biztosító karhatalmi erők jelentését, miszerint „a résztvevők sem egymással, sem a rendfenntartókkal szemben nem folyamodtak erőszakhoz".

Ilyen kijelentések után a csendőrséghez hasonlóan a román külügy hozzáállása is erősen kérdéses.

Azt is írták, hogy szerintük Románia budapesti nagykövete nem utasította el, hogy bemenjen a KKM-be, hanem egy másik, hétfői időpontot javasolt. Csakhogy a nemzetközi diplomáciában az az eljárás, hogyha a fogadó ország berendel egy nagykövetet, akkor annak meg kell jelennie a külügyi tárcánál.

Szakértő: "A román diplomácia hazudik"

A Külügyi és Külgazdasági Intézet Románia-szakértője szerint a román diplomácia hazudik arról, hogy a román hatóságok bárkit is megbékélésre szólítottak volna fel az úzvölgyi katonatemetőben történt incidensek során

Pászkán Zsolt az MTI-nek azt mondta: az, hogy nem következett be az újabb "fekete március", csak annak a kétszáz magyarnak köszönhető, aki a románok provokálására, dobálására és gyalázkodására nem reagált ellenségesen.

A román hatóságok csaknem két hónapja tudják, hogy Dormánfalva önkormányzata törvénytelen, engedély nélküli építkezést végez az úzvölgyi sírkertben. Sőt néhány napja a Bákó megyei kormánymegbízott fel is szólította Dormánfalva önkormányzatát, hogy törölje azt a helyi rendeletet, amellyel közbirtokba vette az úzvölgyi temetőt, mivel az törvénytelen - emlékeztetett.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) közölte pénteken, hogy Carmen Dan belügyminiszter és a Hargita megyei prefektus lemondását követeli. A szövetség emellett az Európai Unió tagállamainak nagykövetségeit, valamint az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségét is tájékoztatja a csütörtökön történtekről, akárcsak az Európai Parlamentet, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlését és más emberjogi, kisebbségvédelmi nemzetközi szervezeteket.

Két nap hallgatás után szólalt meg a román miniszterelnök: Nemzetközi katonatemtőnek nyilváníthatják az úzvölgyi katonatemetőt

Két nap mély hallgatást követően szólalt csak meg a román miniszterelnök, aki szombaton tett közleményt, számol be a Maszol.ro.

„Azért nem foglaltam eddig nyilvánosan állást az ügyben, mert nem akartam hozzájárulni a helyzet elfajulásához" – idézte a közlemény a kormányfőt.

Állásfoglalásában Viorica Dăncilă biztosította a közvéleményt: a kormány ezekben a napokban azon dolgozott, hogy a helyi román és a magyar közösség által egyaránt elfogadható megoldást találjanak az úzvölgyi katonatemető helyzetére.

„A román állampolgárok, a magyarok és a románok is megoldást, konkrét javaslatokat várnak tőlünk, nem nyilatkozatokat. Az egymás ellen való uszításuk elfogadhatatlan" – érvelt a miniszterelnök.

Viorica Dăncilă lehetséges megoldásnak nevezte, hogy az úzvölgyi katonatemető a védelmi minisztérium fennhatósága alá kerüljön, és nyilvánítsák nemzetközi katonatemetővé.

Közölte azt is, hogy az erről szóló döntést csakis az érintett felek konzultálása után hozzák meg. - írja a Maszol.ro