Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A pozsonyi kiadású egyetlen szlovákiai magyar napilap, az Új Szó, és a ma7.sk című online felvidéki hírportál információi alapján, hétfőn, Michal Truban, a Progresszív Szlovákia (PS) mozgalom elnöke Révkomáromban bejelentette, hogy
megalakult a PS magyar tagozata, a Magyar Platform.
A platform alapító nyilatkozatának aláírását követő sajtótájékoztatón a PS elnöke elmondta, ez a szervezet a magyar nemzetiségű és a dél-szlovákiai PS-tagoknak, illetve szimpatizánsoknak lesz a gyűjtőhelye.
„Azt szeretnénk, hogy az ország minden polgára otthon érezze magát Szlovákiában, ami a nyelv, a kultúra kölcsönös tiszteletét, és ezek aktív fejlesztését jelenti. Ám ez a gazdasági fejlesztésről is szól. Dél-Szlovákia egy olyan régió, amelyről a múltban gyakran megfeledkeztek" – ismerte el Truban az elmúlt 30 év gyakorlatát, amely
a magyarlakta régiók tudatos elszegényítésére irányult.
Zora Jaurová, a PS jelenlévő alelnöke újságírói kérdésre a sajtótájékoztatón kijelentette, „legitim kérdés a szlovák alkotmány nemzetállami részre vonatkozó preambulumának és a kettős vagy többes állampolgárságot tiltó törvény megváltoztatásáról, valamint a kétnyelvűség fejlesztéséről és a kisebbségi oktatásügy stabilizálásáról beszélni".
A félig magyar, félig szlovák nemzetiségű, kassai születésű Martin Dubéci, a PS elnökségi tagja, illetve titkára és a pártiroda vezetője még augusztus 24-én azt nyilatkozta az Új Szónak, hogy
a párt magyar platformjához nem csatlakoztak olyan ismert személyek, akik korábban a vegyes nemzetiségű Most-Hídban vagy a Magyar Közösség Pártjában (MKP) politizáltak.
Martin Dubéci azt ugyanakkor elfelejtette hozzátenni, hogy
a 2016-os parlamenti választáson ő a Híd listáján indult.
A politikában pedig annyira „új", hogy korábban a pénzügyminisztériumban és a parlament titkárságán is dolgozott.
Elmondása alapján a PS nem tesz különbséget a kisebbségek között, tehát
több mint félmillió magyart úgy kezel, mint néhány ezer szerb vagy bolgár vendégmunkást, ami eléggé nonszensz.
A politikus több szlovákiai párttal is elképzelhetőnek tartja az együttműködést, de szerinte az MKP esetében problémásak lehetnek az Orbán Viktorhoz fűződő kapcsolataik.
Tehát ő annyira „liberális", hogy problémát lát a magyar miniszterelnök és egy felvidéki magyar párt közötti jó kooperációban...
Martin Dubéci hétfőn a Ma7-nek is nyilatkozott a párt magyar tagozatának a megalakulása után.
A politikus közölte: „egy liberális pártnak természetes része, hogy át tudjon lépni a nacionalizmuson, újrafogalmazza a szlovák-magyar kérdéseket".
Ugyanakkor nem sok konkrétumra tért ki ezzel kapcsolatban.
Dubéci nem kívánta kezdeményezésüket a Most-Híd vegyespárti modelljéhez hasonlítani, inkább egy komplex projektnek minősítette a PS-t.
Nem az a célunk, hogy átfogják a szlovákiai magyar problémákat, inkább polgári szemszögből közelítik meg a kérdéskört, abból, hogy mindenki otthon érezze magát
A Ma7 újságíróinak a felvetésére, hogy az eltelt harminc év tapasztalata alapján – legyenek bármennyire is liberálisok a szlovák képviselők – a magyar kisebbség szempontjából általában nem tudták átlépni a nemzetállami berögződéseket, Dubéci elmondta, hogy „a PS a koalíciós partnerével a centrista SPOLU-val (Együtt) szeptemberben mutatják be a programjukat, melyben - szerinte - erős hangsúlyt kapnak a nemzetiségi kérdések".
A vegyes nemzetiségű családból származó politikus véleménye alapján
az autonómia nem megoldás erre a kérdésre, ezt a kilencvenes évek vitájának tartja, amit „etnikai" politikusok használtak fel a viták szítására.
Ő, mint magyar gyökerekkel bíró szlovák állampolgár, aki magyar iskolákat is végzett, inkább a lazább nyugat-európai modellek használatában látná a megoldást, az individuális jogok érvényesítésében, nem pedig a kollektív jogok erősítésében.
Dubéci és a szlovák liberálisok tehát egyértelműen és határozottan közölték, hogy nem támogatják a felvidéki magyarság megmaradásának az egyetlen eszközét, az autonómiát.
Nem tette hozzá a PS-es politikus, hogy az autonómia melyik válfaját utasítja el, vagyis csak a területi alapút, vagy a kulturálisat is.
Így nem fog túl sok magyar szavazót vonzani a szlovák liberális párt,
noha nyilván az a célja, hogy elvadássza a magyar szimpatizánsokat az MKP-tól és a Most-Hídtól.
Persze a PS magyar platformja megalakításának az időpontja sem véletlen.
A vegyes párt elnöke, Bugár Béla épp aznap, tehát hétfőn jelentette be, hogy pártja országos tanácsának titkos szavazását követően eldőlt,
az MKP és a Most-Híd külön utakon vágnak neki a 2020-as parlamenti választásoknak.
Mivel Bugár pártja megfúrta az együttműködést, ezért
borítékolható, hogy a felvidéki magyarságnak a 2020-as tavaszi parlamenti választások után nem lesz képviselete a pozsonyi parlamentben,
hiszen az MKP a májusi EP-választáson 4,96 százalékot kapott, míg a Most-Híd csak 2,59 százalékot.
Mivel egyik párt sem érte el az 5 százalékos bejutási küszöböt, ezért EP-képviselet nélkül maradt a helyi magyarság, és várhatóan ez fog történni a parlamenti választások után is.
A politikai képviselet nélkül maradt magyarságra pedig
„lecsapni" készülnek a szlovák pártok, és közülük kiemelkedik a 2019. márciusi elnökválasztásokon a magyarok egy részét is megszólítani képes PS.
Az persze nem világos, hogy a helyi magyarság egy részének valóban a PS volt-e a szimpatikus, vagy ami valószínűbb, inkább az elnökjelöltjük, Zuzana Čaputová, aki utólag be is futott.
A Progresszív Szlovákia mozgalom amúgy az Emmanuel Macron francia államfő vezetésével létrejött, Dacian Cioloş szélsőjobboldali múltú, magyarellenes bukott román miniszterelnök (névleges) irányítása alatt működő Renew Europe (Újítsuk meg Európát) liberális európai parlamenti (EP-) frakció része.
Természetesen a PS-hez hasonlóan Cioloş pártszövetsége, az USR-PLUS nevű román centrista párt is ellenzi az erdélyi magyarság teljes jogegyenlőségét, különösen az autonómia különböző válfajait.
Nyilván a Renew Europe magyarországi tagszervezetéhez, a szélsőségesen liberális Momentumhoz hasonlóan a Progresszív Szlovákiát sem zavarja, hogy az EP-frakcióvezetőjük az a Dacian Cioloş, aki
a 90-es években a magyarellenességéről hírhedtté vált szélsőséges kolozsvári polgármester, Gheorghe Funar pártjának, illetve a halálos áldozatokkal járó marosvásárhelyi magyarellenes pogromkísérletet (Fekete Március) szervező Román Tűzhely nevű neofasiszta szervezet tagja volt.
Cioloş 2015 novembere és 2017 januárja között Románia technokrata miniszterelnöke volt.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) őt okolja amiatt, hogy a csíksomlyói búcsú nem kerülhetett fel az UNESCO világörökségi listájára.
Cioloş 2016 decemberében pedig azért váltotta le Marossy Zoltánt (RMDSZ) a Temes megyei alprefektusi tisztségéből, mert
Marossy egy temesvári hírportálnak adott interjúban az autonómia szükségességéről és a soknemzetiségű Románia nemzetállami önmeghatározása elhibázott voltáról beszélt.
Később, 2018 decemberében a román politikus elsőként támadta meg az RMDSZ-nek azt a tervezetét, amely törvénybe foglalta volna az 1918-as Gyulafehérvári Határozat kisebbségekre, így az erdélyi magyarokra is vonatkozó pozitív rendelkezéseit, és felszólította a szövetséget, hogy azonnal vonja vissza a jogszabályt.
A Renew Europe keretén belül tehát a magyar nemzeti érdekekkel szemben fellépő erők (Momentum, PS, USR-PLUS) törekvései kezdenek összehangolttá válni,
Macron és Cioloş liberálisai már a külhoni magyarok érdekképviseletét is igyekeznek ellehetetleníteni.
A Kárpát-medencei magyar pártok közötti kooperációt és az egységes érdekképviseltet ugyanakkor nem valószínű, hogy meg tudnák akadályozni, a reális célkitűzésük inkább az lehet, hogy Párizs és Brüsszel érdekeinek megfelelően minél jobban megosszák a közép-európai nemzeteket, kihasználva az 1920 óta megoldatlan magyarkérdést.
