Január 11-én általános választásokat tartanak Tajvanon, az elnöki posztért újraindul Caj Jing-ven (Tsai Ing-wen). A tét a Kínai Népköztársasággal való viszony alakulása. A kampány hajrájában azt mutatják a kutatások, hogy Tsai képes lesz megőrizni a posztját, így pedig tovább erősödhetnek a tajvani-amerikai kapcsolatok, szemben a Kínával való barátságosabb viszonyra törekvő irányzatokkal.
Január 26-án tartományi voksolást tartanak Burgenlandban. A tartományt a szociáldemokraták a szabadságpárttal közösen irányították eddig. Az előzetes felmérések azt mutatják, hogy a szociáldemokraták közel lesznek az abszolút többség megszerzéséhez, így nagy valószínűséggel a Zöldekkel, vagy a néppárttal folytathatják a kormányzást.
Február 3-án szokás szerint az iowai jelölőgyűléssel kezdődik meg a választási év az Egyesült Államokban. A mostani állás szerint a demokrata párton belül Pete Buttigieg áll nyerésre Iowában, de szorosan követi őt Bernie Sanders és Joe Biden is.
Február 23-án tartományi választásokat tartanak Hamburgban, amelyet a szociáldemokraták irányítanak – ez az egyetlen ilyen szinten tervezett voksolás Németországban. Várhatóan szocdem-zöld koalíció alakul majd a választást követően az észak-német városban.
Február utolsó napján megválasztják a szlovák parlament tagjait. A tét a Smer (Irány) kormánypárt uralma, illetve a részlegesen összefogó felvidéki magyar pártok szereplése.
A mostani állás szerint azt sem lehet kizárni, hogy 11 párt kerül majd a parlamentbe,
így pedig csak négy-öt párt tud majd valamilyen többséget létrehozni. Mindez pedig egy nagyon instabil helyzethez vezethet északi szomszédunkban, és azt sem lehet kizárni, hogy rövid időn belül előrehozott választást tartanak az országban.
Március 2-án példátlan módon egy év leforgása alatt immár harmadszor szólítják az urnákhoz az izraelieket. A mostani állás szerint továbbra sem lehet látni, hogy milyen többség jöhet létre a két nagy blokk (Likud és a Kék-Fehér-választási szövetség) által alkotott politikai térben, ha egyikük sem szerez többséget.
Március közepén helyhatósági voksolást tartanak Franciaországban. A tavalyi európai parlamenti megméretést követően ez Emmanuel Macron politikájának újabb nagy tesztje a sárgamellényes-mozgalom demonstrációi, illetve a nyugdíjreform elleni megmozdulások közepette, elnökségének harmadik évében. Párizs irányításáért újraindul Anne Hidalgo szocialista főpolgármester.
Április 26-án parlamenti választásokat tartanak Szerbiában. A tét az, milyen irányt vesz a 2025-ös EU-csatlakozásában reménykedő nyugat-balkáni szomszédunk, illetve a vajdasági magyar erők szereplése. Nagy valószínűséggel a kormányzó Szerb Haladó Párt képes lesz megszerezni az abszolút többséget.
Májusban tartják majd a lengyelországi elnökválasztást. A voksolás esélyese Andrzej Duda jelenlegi államfő, de a következő hónapok kampánya még nagyban módosíthatja az esélyeket.
Októberben Litvániában választanak új parlamentet. A mostani felmérések szerint egy jobbközép-kereszténydemokrata kormány alakul majd a mostani kisgazda-zöld formáció helyett.
November 3-án elnök-, kongresszusi és kormányzóválasztásokat tartanak az Egyesült Államokban. Újraindul második ciklusáért Donald Trump, a 2016-ban megválasztott republikánus elnök, a demokrata kihívó személye egyelőre nem ismert.
Szintén 2020-ban tartanak helyhatósági és parlamenti választást Romániában is. Keleti szomszédunkban a parlamenti voksolás pontos időpontja egyelőre nagyon kérdéses, mivel a mostani Nemzeti Liberális kormánynak meglehetősen ingatag többsége van a parlamentben. Egyáltalán nem lehet kizárni, hogy a nyár eleji helyhatósági választással egy időben választanak majd új parlamentet Romániában.