A strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő emberi jogi bíróság Nagy Tanácsának tájékoztatása szerint
ez az eljárás nem sérti az emberi jogok európai egyezményének rendelkezéseit.
Mostani döntésével az EJEB ellentmondott egy korábbi ítéletének, miszerint az úgynevezett "Push-back" akciók, vagyis a tömeges kitoloncolások ellentétesek az egyezménnyel. Spanyolország a 2007-es határozatot követően kérte, hogy a bíróság Nagy Tanácsa tárgyalja az ügyet.
Egy mali és egy elefántcsontparti állampolgár emelt panasz 2015 februárjában a törvényszéken Spanyolország eljárása ellen. Az ügy iratai szerint a migránsok 2014 augusztusában órákat voltak kénytelenek eltölteni a spanyol exklávét Marokkótól elválasztó határkerítésen, mielőtt a hatóságok őrizetbe vették és mindenféle teketória - eljárás és jogvédelem nélkül - kitoloncolták őket.
Az Alkotmányos és Emberi Jogok Európai Központja (ECCHR) nevű civilszervezet támogatta az illegális bevándorlók panaszát. "Az EJEB megtagadja a menekültektől és migránsoktól a jogaikat" - sérelmezte Wolfgang Kaleck, az ECCHR főigazgatója az ítélethirdetést követően.
Az EJEB ugyanakkor megállapította,
a férfiak saját maguk idézték elő a jogellenes helyzetet, amikor sokan másokkal megmászták a határkerítést.
Ezzel pedig szándékosan nem a törvényes úton akartak beutazni Spanyolországba, amely így nem tehető felelőssé azért, hogy nem biztosított számukra eljárást és jogvédelmet Melillában.
Marokkó lett az egyik gyülekező helye azoknak az illegális bevándorlóknak, akik Európában próbálnak meg eljutni egy jobb élet reményében. Az észak-afrikai ország közbeiktatásával igyekszik több ezer migráns elmenekülni az afrikai szegénység és a harcok elől, kis és bizonytalan hajókon próbálnak meg átkelni a Gibraltári-szoroson. Mások Melilla és Ceuta észak-afrikai különleges spanyol kormányzati területre igyekeznek bejutni, hogy onnan tovább menjenek.