Ahogy arról az Origo is beszámolt, a Román Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által beterjesztett, végül pedig a Victor Ponta volt kormányfő-féle Pro Románia párt által is megszavazott bizalmatlansági indítványnak köszönhetően szerdán megbukott az alig három hónapja hivatalban lévő, Ludovic Orban Nemzeti Liberális Pártja (PNL) vezette jobboldali, kisebbségi kormány, amely a parlamenti mandátumok alig 22 százalékát birtokolta.
Az elmúlt 30 év román demokráciájában még soha nem fordult elő, hogy egy bizalmatlansági indítvány ilyen simán ment volna át, a szükséges 233 szavazat helyett végül 261-en, tehát 28-cal többen voksoltak mellette.
A mérleg nyelvét jelentő RDMSZ 30 képviselője és szenátora azért szavazta meg a kormánybuktatást, mert a PNL megszegte a magyar érdekképviseleti szervezettel aláírt együttműködési megállapodást, amelynek
az volt a lényege, hogy Ludovic Orban kormánya nem vezeti be a kétfordulós polgármester-választást.
Orban azonban minden parlamenti vitát mellőzve, úgynevezett kormányzati felelősségvállalással terjesztette be a kétfordulós polgármester-választás bevezetését, a helyhatósági választások előtt alig négy hónappal.
A kormányzati felelősségvállalással beterjesztett törvénytervezeteket nem vitathatja meg a parlament, azok automatikusan elfogadottnak minősülnek, ha három napon belül senki sem terjeszt be bizalmatlansági indítványt, vagy a kormány túléli a bizalmi szavazást.
A kormány viszont nem élte túl a bizalmatlansági indítványt, így jelen állás szerint marad a magyar közösség számára kedvező kétfordulós választás.
Az RMDSZ becslése szerint az erdélyi magyarság polgármestereinek nagyjából a 20 százalékát elveszítette volna a kétfordulós rendszerben,
mivel az lehetővé tenné, hogy egy második fordulóban a román pártok összefogjanak az első körben győztes magyar jelöltekkel szemben.
Ez szinte lehetetlenné tette volna, hogy az RMDSZ elnyerje a polgármesteri tisztséget olyan nagyobb városokban, ahol jelentős létszámú a magyar közösség, de nincs meg a számbeli többsége.
Ilyen települések a 45 százalékban magyarok lakta Marosvásárhely, Székelyföld történelmi fővárosa, vagy a közel 40 százalékos magyar népességgel rendelkező Szatmárnémeti.
Ráadásul a kétfordulós polgármester-választás alkotmányellenes is lenne az alkotmánybíróság múlt héti döntése alapján.
A bizalmatlansági indítványról szóló parlamenti vitán durván összekülönbözött az Orban-kormányt kívülről támogató Momentum testvérpártjának, az USR-nek az elnöke, Dan Barna és az RMDSZ vezetője, Kelemen Hunor.
Fekete-Győr András román barátja - akinek a Momentum elnöke Kolozsvárott kampányolt is - azért támadt rá Kelemenre, mert utóbbi fontosnak tartja a pártok közötti megállapodások betartását, illetve azt, hogy a voksolás előtt négy hónappal mégse módosítsák önkényesen a választási törvényt, mert ez egy demokráciában és jogállamban elfogadhatatlan.
Az államelnök-választásokon – részben a vele kapcsolatosan felmerülő korrupciós vádak miatt -
megbukott Barna a saját és pártja népszerűségének a remélt növelése érdekében természetesen a magyarok ellen fordult.
Az Agerpres román hírügynökség beszámolója alapján Barna a következőket mondta: „Kelemen Hunor, miért értékesebb az állampolgárok számára a lojális polgármester a hozzáértőnél? Csak mert önök félnek a választásoktól? Mert úgy érzik, kifut a talaj a lábuk alól? Ezért ez a nagy cirkusz? A veszélyt nem a román pártok jelentik, ahogyan azt ön időnként hangoztatja, hanem annak az RMDSZ-nek a szűklátókörűsége, amelyet évek óta egy kisszámú kisebbség kiváltságainak megőrzése foglalkoztat".
A Momentum román testvérpártjának az elnöke szerint tehát
az európai értelemben véve jogfosztott, kollektív jogokkal nem rendelkező erdélyi magyarság és/vagy azok polgármesterei tulajdonképpen egy kiváltságos kisebbség...
Barna ezzel a mondatával a 90-es évek szélsőséges retorikájának a szintjére süllyedt vissza, már nem is titkolva, hogy fittyet hányva a választók akaratára,
nem szeretne magyar polgármestereket látni erdélyi települések élén.
Kelemen Hunor erre a következőképpen reagált: „Azért szavazzuk meg a bizalmatlansági indítványt, hogy megakadályozzuk a kormánynak ezeket a lépéseit, azokkal együtt szavazunk, akik szerint nem megengedett az alkotmánybíróság előírásait és döntéseit áthágni. Hangsúlyozom, Dan Barna úr, hogy ez a szavazat nem jelent egy új többséget vagy más politikai koalíciót. Örvendetes, hogy miközben Önöknek egyetlen polgármesterük sincs, meg akarják szabni a polgármester-választás módját. Tegnap este a kormány precedens nélküli magatartásának voltunk a tanúi: egy éjfélig tartó ülésen 25 sürgősségi kormányrendeletet fogadott el minden átláthatóság és vita nélkül, mellőzve minden tiszteletet a törvényhozás felé. Aminek egy kivételes eszköznek kellene lennie, az hirtelen halálos fegyverré vált a jogállammal szemben."
Ahogy arra Kelemen pontosan rámutatott,
a 0 polgármesterrel rendelkező USR szeretné megszabni a polgármester-választás menetét, ami nemcsak abszurd, de eléggé nevetséges is.
A legutóbbi, 2016 júniusában rendezett helyhatósági választásokon az USR nem is vett részt, mivel akkor még nem volt országos párt, csak egy bukaresti regionális politikai tömörülés.
Bukarestben - USB néven - azonban a párt akkori elnöke, Dan Nicusor - másodjára is - elindult, de csak a voksok 25 százalékát szerezte meg, így nem lett főpolgármester.
Ezzel szemben
a 2016-os választásokon az RMDSZ önállóan 196 polgármesteri mandátumot szerzett,
további 8 településvezetői tisztséget pedig olyan személy nyert el, akik függetlenként, vagy kis magyar pártok jelöltjeiként indultak, de az RMDSZ támogatásával.
Romániában 1992 óta rendeznek helyhatósági választásokat, azóta az erdélyi magyar érdekképviseleti szervezet mindig megméretteti magát, és jóval 100 fölött szerez polgármesteri tisztségeket.
Fekete-Győr román támogatottjának tehát az az „érve", hogy „az RMDSZ fél a választásoktól" egyszerűen nevetséges, és semmi másra nem jó, mint a szélsőséges, magyarellenes indulatok felkorbácsolására, amivel Dan Barna azt reméli, hogy a pártja elnyerhet néhány polgármesteri tisztséget.
Frissítés:
Megkereste lapunkat Tőkés László volt európai parlamenti képviselő sajtóirodája. Az ő értelmezésük alapján, a román alkotmánybíróság expressis verbis nem mondta ki, hogy a kétfordulós polgármester-választás alkotmányellenes, csak éppen jelenleg az egyfordulóst írja elő egy tavaly hatályba lépett jogszabály, s annak megváltoztatása – ami a kormány szándékában állt kormányrendelet által – körül merültek fel procedurális alkotmányos aggályok (szerk.).