Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű szélsőjobboldali, magyarellenes álcivil szervezet elnöke, Mihai Tîrnoveanu első alkalommal a Facebook-odalán május 25-én jelentette be, hogy az általa vezetett szervezet a román hadsereg hőseinek a napja alkalmából felvonulást tervez az úzvölgyi osztrák-magyar katonai temetőbe.
Május 27-én ezt az információt megerősítette a közösségi oldalán.
Szintén aznap arról posztolt, hogy az úzvölgyi temetőből egy marék földet fog vinni Mihai Cofariunak, aki az 1990-es marosvásárhelyi magyarellenes programkísérlet egyik helyi vezetője volt, és ezért őt „hősként" tartja számon a román szélsőjobb.
Ahogy arról már több alkalommal írtunk, a fekete március főszervezője a Vatra Românească (Román Tűzhely) nevű szélsőséges soviniszta szervezet volt, amelyet a hírhedt kommunista titkosszolgálat, a Securitate volt tisztjei hoztak létre.
A Vatra Românească ifjúsági szervezete, a Junimea Vatra Românească kolozsvári tagozatának az elnökhelyettese az a Dacian Cioloș volt, aki jelenleg a Renew Europe macronista európai parlamenti frakcióvezetője. Cioloș apja pedig a Securitate alárendeltségébe tartozó milícia egyik magas rangú tisztje volt.
A Renew Europe magyarországi tagszervezete a szélsőségesen liberális, globalista érdekeket képviselő Momentum Mozgalom.
Tîrnoveanu arról persze nem posztolt, hogy a rendelkezésre álló, bizonyítékként szolgáló korabeli dokumentumok alapján, a temetőben egész biztosan csak egy román nemzetiségű katona van eltemetve, de ő sem a román hadseregben szolgált. Egy másik katona nemzetisége nem tisztázott, vélhetően (még) ő lehet román.
A hősök napját (románul: Ziua Eroilor) 1920 óta ünneplik Romániában.
A trianoni békediktátummal összefüggésben lett a román hadsereg katonáinak az emléknapja.
Fix dátuma nincs, hanem az ortodox húsvét utáni 40. napon ünneplik, azaz Urunk mennybemenetelének (Înălțarea Domnului) ünnepén. Magyarul ezt a napot áldozócsütörtöknek is szokták nevezni.
Ez nem tévesztendő össze a román hadsereg napjával (október 25.), amikor arról emlékeznek meg, hogy 1944. október 25-én foglalta el a Szovjet Vörös Hadsereg és a Román Királyi Hadsereg az 1940. augusztus 30-i második bécsi döntés által Magyarországnak ítélt Észak-Erdély utolsó, még magyar kézen lévő városát, a Szatmár megyei Nagykárolyt.
A régi-új úzvölgyi provokátorokat láthatóan nem zavarja az a tény, hogy tekintettel az új típusú koronavírus okozta járványra, Romániában is szigorú kijárási korlátozások vannak érvényben.
Az állampolgárok az otthonaikat csak nyomos okkal hagyhatják el, például munkavégzés, beteggondozás vagy bevásárlás céljából. Az otthonelhagyás motivációjáról pedig saját bevalláson alapuló nyilatkozatot kell kitöltsenek, amiben meg kell indokolják annak nyomos okát. A dokumentum elméletileg mindig náluk kell legyen.
A Facebookon Tîrnoveanunak számos követője jelezte, hogy csatlakozik hozzá, így
könnyen elképzelhető, hogy csoportosulás fog kialakulni az úzvölgyi temetőben, ami járványügyi szempontból veszélyes lehet.
A közösségi oldala alapján, már úton van Úzvölgyébe. Arról nem számolt be posztjában, hogy hányan csatlakoztak hozzá.
Teljes nevén, Mihai Marin Tîrnoveanu brassói - pályaelhagyó - fogorvos, aki jelenleg a szélsőjobboldali Nemzet Útja álcivil szervezet vezetője.
Ő volt az úzvölgyi osztrák-magyar katonatemetőnél rendezett, a sírkert erőszakos elfoglalásával végződött 2019. június 6-i román provokáció egyik vezetője.
Ugyanez az álcivil szervezet rendezett az erdélyi magyarok nyelvi jogai ellen tüntetést 2019. július 7-én, Bukarestben.
Mihai Tîrnoveanu volt a 2019. augusztus 4-i, bukaresti magyarellenes felvonulás főszervezője. A szélsőjobb arról emlékezett meg, hogy
éppen 100 éve szállta meg a román hadsereg Budapestet.
Akkor magyarellenes jelszavakat skandáltak, és olyan térképpel provokáltak, amely román területnek ábrázolta a Tiszántúlt.
