A kijárási korlátozások ellenére vonultak a román szélsőségesek Úzvölgyében

Csütörtök délután a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű szélsőséges, magyarellenes álcivil szervezet közel 100 aktivistája vonult fel demonstratív módon az úzvölgyi osztrák-magyar katonai temetőben. A szélsőségesek megmozdulásának apropóját a román hősök napja adta, a résztvevők pedig látványosan semmibe vették a járványügyi korlátozásokat. Az érvényben lévő kijárási korlátozások miatt ugyanis fel sem vonulhattak volna legálisan. Ennek ellenére senkit sem büntettek meg közülük a román hatóságok.

Ahogy arról beszámoltunk, a rendezvényt Mihai Tîrnoveanu, a szélsőségesen nacionalista, vállaltan magyarellenes Nemzet Útja (Calea Neamului) álcivil szervezet vezetője kezdeményezte a közösségi oldalán.

Az esemény ortodox papok által tartott vallási ceremóniával kezdődött. Ezúttal is felolvasták annak a 149 román katonának a nevét, akik egy - a román hatóságok által hivatalosan cáfolt - dokumentum szerint e temetőben nyugszanak – hívja rá fel a figyelmet az eseményről tudósító Székelyhon, és a rá hivatkozó MTI.

A tények látszólag egyáltalán nem zavarták a szélsőségeseket,

és arról még csak említés szintjén sem esett szó, hogy a temetőben biztosan egy, de maximum csupán két román nemzetiségű katona lehet eltemetve, de ők sem a román hadseregben szolgáltak.

A megmozduláson beszédet mondott Constantin Toma, Dormánfalva (Dărmănești) román polgármestere és természetesen Mihai Tîrnoveanu.

Constantin Toma polgármester a Facebookon is közvetített beszédében

a román nemzet újjászületésének jeleként értékelte, hogy „visszakerült" az értékek közé a hősök iránti tiszteletet.

Mihai Tîrnoveanu az egy évvel ezelőtt június 6-án (Krisztus mennybemenetelének az ortodox ünnepén) tartott hősök napját idézte, amikor mintegy 5 ezer román érkezett a helyszínre, akinek a temetőbe való bejutását - fogalmazása szerint – „a piros-fehér-zöld élőlánc sem tudta megakadályozni".

A szélsőségesen nacionalista szónok véleménye alapján,

az Úzvölgyében elesett román katonák áldozata nélkül nem valósulhatott volna meg a román nagy egyesülés (itt Erdély Romániához csatolására utalt-szerk.), és nem kerülhetett volna sor a trianoni békediktátumra (szavai szerint: békeszerződésre) sem.

Tîrnoveanu köszönetet mondott a polgármesternek azért, hogy „nem hátrált meg, és méltó harcot folytat Romániáért".

Arról persze nem beszélt, hogy a román emlékművek felállítása önkényesen történt, és nem volt hozzá engedélyük a hatóságok részéről,

illetve azt is „kifelejtette" mondandójából, hogy az általa elemlített, elesett román katonák egy méltatlanul elfeledett és elhanyagolt tömegsírban nyugszanak, az úzvölgyi temetőtől mintegy 10 km-re.

A rendezvény koszorúzással záródott. A sírkertben – Toma és Tîrnoveanu mellett – Dormánfalva rendőrfőnöke is koszorúzott.

A megmozdulásról készült fényképeken jól látható, hogy

a járványügyi társadalmi távolságtartása vonatkozó szabályokat még csak meg sem próbálták betartani.

A régi-új úzvölgyi provokátorokat tehát nem zavarta az a tény sem, hogy tekintettel a koronavírus okozta járványra, Romániában is szigorú kijárási korlátozások vannak érvényben. Az állampolgárok az otthonaikat csak nyomos okkal hagyhatják el, például munkavégzés, beteggondozás vagy bevásárlás céljából.

Az otthonelhagyás motivációjáról pedig saját bevalláson alapuló nyilatkozatot kell kitöltsenek, amiben meg kell indokolják annak nyomos okát.

A dokumentum elméletileg mindig náluk kell legyen.

Tîrnoveanunak például a Brassó megyeiként több megyehatárt is át kellett lépnie, ehhez a Facebook-bejegyzésében tett kijelentése szerint „a lakhelyelhagyási nyilatkozatban <> jelölt meg az utazás okaként". Ez nyilván nem számít hatósági szempontból nyomos indoknak.

Mindezek ellenére,

a szélsőséges felvonulók közül eddig senkit sem büntettek meg a kijárási korlátozások látványos megszegése miatt.

Az eseményen az MTI szerint közel 100-an, a Székelyhon tudósítása alapján pedig 70-80-an lehettek.

Ahogy arról az Origo már több alkalommal is beszámolt, Bákó megyei Dormánfalva helyhatósága tavaly áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő osztrák-magyar katonatemetőben, melyet korábban a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozott.

A tavalyi hősök napján, június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután a helyi magyarok élőlánccal próbálták megakadályozni ezt. Az ügy több pernek a tárgyát képezi.

A csütörtökihez hasonlóan,

az akkor provokáció főszervezője is a Mihai Tîrnoveanu-féle Nemzet Útja volt.