Újabb uniós kettős mérce: az Európai Bíróság elnöke szerint a magyarok és a lengyelek nem tehetik meg azt, amit a németek

Pengésdróttal megerősített kapu és kerítés a röszkei közúti határátkelőhelyen 2020. január 29-én.

Az Európai Unió luxemburgi székhelyű bíróságának holland elnöke, Koen Lenaerts egy hollandiai lapnak nyilatkozva kijelentette, hogy a német alkotmánybíróságnak az Európai Központi Bank tevékenységével kapcsolatos, az európai közös jogot felülíró döntése nem precedens értékű, tehát Magyarország és Lengyelország nem követheti a német példát, mert az szerinte jogellenes lenne. A német alkotmánybíróság döntésének magyar szempontból a röszkei tranzitzónákról hozott luxemburgi bírósági ítélet kapcsán lehet jelentősége. Ugyanakkor Koen Lenaerts mostani nyilatkozata felveti annak a gyanúját, hogy a keleti tagállamokkal, különösen Magyarországgal és Lengyelországgal szemben ismét kettős mércét akarnak alkalmazni. Vagyis kijelentik: amit Németországnak szabad, azt Lengyelországnak és Magyarországnak nem. A baloldali propagandalap, az Index Európai Bizottság által finanszírozott EUrologus című blogja nagy lelkesedéssel számol be Lenaerts kijelentéseiről. 

Ahogy arról az Origo is beszámolt, Varga Judit igazságügyi miniszter közölte, hogy Magyarország nem fogadja el az Európai Unió luxemburgi székhelyű bíróságának tranzitzónákról hozott csütörtöki ítéletét, amely kimondja, hogy a menedékkérő migránsoknak, vagy kiutasítási határozat hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgároknak a röszkei tranzitzónában való elhelyezése őrizetnek minősül.

Pengésdróttal megerősített kapu és kerítés a röszkei közúti határátkelőhelyen 2020. január 29-én Forrás: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Az ítélet értelmében, ha megállapítják, hogy az érintett személyeket érvényes ok nélkül vették őrizetbe, az eljáró bíróságnak el kell rendelnie haladéktalan szabadon bocsátásukat.

Varga Judit azt mondta:

ez elfogadhatatlan és ellentétes a magyar Alaptörvénnyel, ezért e jogi helyzetet és következményeit a kormány alkotmányossági szempontból is megvizsgálja.

A témával kapcsolatosan Bakondi György, Orbán Viktor miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója az M1 műsorában kiemelte:

a tranzitzóna jól működő, bevált határőrizeti elem, amelynek lebontása csökkentené a határkerítés visszatartó erejét, és akár a 2015-ös migrációs válsághoz hasonló helyzetet okozna.

Bakondi a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pedig a következőket fűzte hozzá:

a kormány ragaszkodik a határvédelem elemeihez, mert azok garantálják a belbiztonság stabilitását. Magyarország ezért minden jogi lehetőséget megragad, hogy a tranzitzónákról szóló bírósági ítéletet felülvizsgáltassa.

Előzmények:
Szerbián keresztül Magyarországra érkező két iráni, illetve két afgán állampolgár menedékkérelmét 2019 elején a magyar hatóságok elutasították, mivel megítélésük szerint biztonságos tranzitországon keresztül érkeztek hazánkba. A szerb állam azonban megtagadta a visszafogadásukat, így a magyar hatóságok elrendelték Afganisztánba, illetve Iránba történő kitoloncolásukat, és a röszkei tranzitzónát jelölték ki részükre ideiglenes szálláshelyként. Az érintettek keresetet indítottak, mivel megítélésük szerint elszállásolásuk feltételei a befogadási irányelv értelmében jogellenes „őrizetnek" minősülnek. Az uniós testülethez az ügyben Magyarországon eljáró Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság fordult.

Szintén beszámoltunk róla, hogy a német alkotmánybíróság május 5-i ítéletében önkényesnek és alkotmányellenesnek találta az Európai Unió Bíróságának egy 2018-ban hozott ítéletét az Európai Központi Bank (EKB) államkötvények másodlagos piaci megvásárlására 2015-ben indított programjáról (public sector asset purchase - PSPP), és kimondta, hogy az EKB a programmal, a bíróság pedig a programot kifogástalannak minősítő ítéletével megsértette az Európai Unió és a tagállamok közötti hatáskörmegosztást.

A lengyel kormány üdvözölte a német alkotmánybíróság ítéletét.

A karlsruhei testület döntése „az Európai Unió történetének egyik legfontosabb ítélete" - mondta Mateusz Morawiecki kormányfő május 10-én, a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungnak (FAS) nyilatkozva.

Mateusz Morawiecki Forrás: AFP/Bertrand Guay

Az ítélet első alkalommal mondja ki világosan, hogy az Európai Unió Bíróságának nincs korlátlan hatásköre. Az Európai Unió működéséről szóló szerződéseket a tagállamok kötötték meg, és ők döntenek arról, hogy meddig tart a közös intézmények hatásköre. A határok kiterjesztésére irányuló kísérletek önkényesek és veszélyeztetik a jogállamiságot

– fűzte hozzá a konzervatív lengyel miniszterelnök.

Andreas Vosskuhle, a német alkotmánybíróság elnöke a témával kapcsolatosan interjút adott május 14-én a Die Zeitnak. Az újságíró témával kapcsolatos felvetésére azt mondta, hogy Németország és számos más tagállam bevett jogszolgáltatási gyakorlata szerint „ritka, kivételes" esetekben az alkotmánybíróságnak „joga és kötelessége közbelépni", ha uniós intézmények „különösen súlyos hatáskörsértést" követnek el.

Andreas Vosskuhle Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP/Uli Deck

Andreas Vosskuhlét 2008-ban választottak meg alkotmánybírónak a törvényhozásban a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) javaslatára.

Az alkotmánybíróságot 2010 óta vezeti, elnöki megbízatása május végén jár le, utódja megválasztásáig azonban hivatalban marad.

A precedens értékű luxemburgi döntésről nyilatkozott az Európai Bíróság holland elnöke, Koen Lenaerts az NRC Handelsblad című hollandiai napilapnak.

Koen Lenaerts Forrás: Belga via AFP/Thierry Roge

Az Index EUrologus című blogja - amelyet az Európai Bizottság finanszíroz, de ennek ellenére megmosolyogtató módon magát függetlennek mondja - nagy lelkesedéssel számolt be az interjú Magyarország szempontjából releváns részéről:

„- Ha egy tagállam nem tartja be az európai ítéleteket, akkor más tagállamok ezt soha nem használhatják ürügyként a szabályok be nem tartására. Ellenkező esetben az első tagállam, amely figyelmen kívül hagyja a határozatot, szétfoszlatja a teljes európai jogrendet.
- Tehát Lengyelország vagy Magyarország nem mondhatja: Karlsruhe után nem fogadjuk el a luxemburgi ítéleteket sem?
- Pontosan."

Ezt követően az Európai Bíróság elnöke túl sok konkrét dolgot nem mondott, csupán az EU-s tagság megszűnésével fenyegette meg azokat az országokat, amelyekben a bíróság döntéseivel ellentétes alkotmánybírósági határozat születik.

A végén kitért arra, hogyha

egy nemzetállam nem tartja be az EU-s Bíróság ítéletét, akkor az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat ellene, az ügy pedig visszakerülhet a luxemburgi bírósághoz.

Koen Lenaerts mondanivalójának a lényege tehát még mindig az, hogy az európai közös jog elsőbbséget élvez a nemzetállamok belső joga felett, dacára a német alkotmánybíróság döntésének.

Szerinte az utóbbi nem precedens értékű, vagyis, amit szabad a németeknek, azt nem szabad a magyaroknak és a lengyeleknek.

Természetesen a

közép-európai tagállamok nem fogják elfogadni ezt a kettős mércét.

Hiszen az Európai Unió elvileg egyenlő tagállamok szövetségére épül, és hivatalosan nem alá-fölérendeltségi, hanem mellérendeltségi viszonyban vannak egymással a tagállamok.

Németországgal szemben ugyan informálisan kilátásba helyezték a kötelezettségszegési eljárás megindítását, de erről hivatalos állásfoglalás még nem született, csupán Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke és Ursula von der Leyen bizottsági elnök adott erre utaló nyilatkozatokat. Az eljárás megindítása természetesen még mindig várat magára.