Az ellenzéki jelölt nem ismeri el Lukasenka győzelmét a fehéroroszországi választáson

Minszk, 2020. augusztus 10. Rohamrendőrök futnak az ellenzéki tüntetők felé Minszkben 2020. augusztus 9-én, a fehéroroszországi elnökválasztás estéjén, miután bezártak a szavazóhelyiségek. A választási bizottság tájékoztatása szerint a 26 éve hatalmon lévő Aljakszandar Lukasenka fehérorosz államfő a szavazatok 80,23 százalékával elsöprő győzelmet aratott fő riválisa, Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki elnökjelölt ellen, aki a voksok 9,9 százalékát szerezte meg. MTI/AP

A fehéroroszországi hatóságok nem fogják engedni, hogy az instabilitás szétszakítsa az országot - jelentette ki Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök hétfőn, miután Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki elnökjelölt bejelentette, hogy nem ismeri el az előző napi voksolás hivatalos előzetes eredményeit, amelyek szerint a hivatalban lévő Lukasenka győzött.

A választási bizottság módosított előzetes eredményei alapján Lukasenka 80,08 százalékot, míg legfőbb ellenfele, Szvjatlana Cihanouszkaja 10,9 százalékot szerzett. A részvételi arány 84 százalékos volt. A maradék három jelölt egyenként kevesebb mint 2 százalékot kapott. A végeredményt augusztus 14-én teszik közzé.

Cihanouszkaja, aki korábban jelezte, hogy nem ismeri el a hivatalos eredményeket, és saját magát tartja a választás győztesének, a központi választási bizottsághoz beadott panaszában több választókerületben a szavazatok összeszámlálását vagy a voksolás megismétlését követelte. Az ellenzéki jelölt bizalmasai elmondták:

megpróbálják elérni, hogy újraszámlálják a leadott voksokat azokban a szavazókörzetekben, ahol problémák merültek fel.

Egyúttal szeretnének tárgyalni a hatóságokkal a hatalom békés átadásáról, de ha kell, készek hosszú távra az utcákra vonulni, hogy hangot adjanak elégedetlenségüknek.

Rohamrendőrök futnak az ellenzéki tüntetők felé Minszkben 2020. augusztus 9-én, a fehéroroszországi elnökválasztás estéjén, miután bezártak a szavazóhelyiségek Forrás: MTI/AP/-

"Figyelmeztettem, hogy itt nem lesz Majdan, hiába is akarja bárki" - nyomatékosította Lukasenka a 2014-es ukrajnai forradalom egyik fő helyszínére, a kijevi Függetlenség terére (Majdan Nezalezsnosztyi) utalva. Azt állította, hogy külföldről - Lengyelországból, Nagy-Britanniából és Csehországból - irányították a vasárnap esti erőszakos tüntetéseket.

Vasárnap éjjel az állami exit poll-eredmények közzététele után az országban több helyen is

összecsapások törtek ki a rendőrség és az ellenzék hívei között, ezekben egy tüntető meghalt, többen megsebesültek.

Fehérorosz belügyminisztériumi adatok szerint mintegy háromezer embert vettek őrizetbe. Hétfő estére aktivisták újabb tüntetéseket jelentettek be.

Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki elnökjelölt újságíróknak nyilatkozik Minszkben 2020. augusztus 10-én Forrás: MTI/EPA/Taccjana Zenkovics

Az erőszak nem jó válasz

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hétfőn azt üzente a Twitteren, hogy a szólásszabadságot, a gyülekezés szabadságát, valamint az alapvető emberi jogokat tiszteletben kell tartani, és a tüntetőkkel szembeni erőszak nem jó válasz. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arra szólította fel az illetékes hatóságokat, hogy a szavazatokat pontosan számolják meg és tegyék közzé. Elítélte a tüntetők ellen alkalmazott erőszakot és kijelentette: az alapvető emberi jogokat tiszteletben kell tartani.

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és bővítési biztos közös közleményükben aránytalannak és elfogadhatatlannak nevezték a "békés tüntetők ellen alkalmazott állami erőszakot".

Andrej Babis cseh kormányfő is elítélte a békés tüntetők elleni minszki rendőri erőszakot, és hangsúlyozta, hogy azt olyan eljárásnak tartja, amelynek "semmi keresnivalója sincs a mai Európában".

A német kormányszóvivő szavahihetőnek nevezte a választási szabályok szisztematikus megsértéséről szóló jelentéseket. Steffen Seibert leszögezte, hogy a demokratikus választásokkal szemben támasztott minimumkövetelmények sem teljesültek Fehéroroszországban.

Heiko Maas német külügyminiszter szorgalmazta, hogy az Európai Unió újra vezessen be szankciókat Fehéroroszországgal szemben. "Szabad választásról itt szó sem volt, helyette erőszakot, megfélemlítést és őrizetbe vételeket láthatunk" - mondta Maas.

Egils Levits lett államfő azt követelte, hogy az EBESZ kezdjen vizsgálatot a fehéroroszországi elnökválasztás ügyében, hogy megállapítsák, demokratikus módon zajlott-e a voksolás.

Rik Daems, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) elnöke azt hangoztatta, hogy a fehérorosz hatóságoknak tiszteletben kell tartaniuk a jogállamiság normáit, és biztosítaniuk kell az alapvető emberi jogok akadálytalan gyakorlását.

Vlagyimir Putyin orosz államfő táviratban gratulált Lukasenkának az újraválasztásához. A BelTa fehérorosz hírügynökség szerint Lukasenkának elsőként Hszi Csin-ping kínai elnök gratulált, és jókívánságait fejezte ki Kszim-Zsomart Tokajev kazah államfő is.

Morawiecki rendkívüli EU-csúcsot sürget

Az Európai Unió (EU) rendkívüli csúcstalálkozójának összehívását sürgeti Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő abban a levélben, amellyel hétfőn a fehéroroszországi helyzet miatt Charles Michelhez, az Európai Tanács és Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez fordult - közölte a lengyel kormányszóvivő.

A levélről beszámoltak a lengyel miniszterelnöki hivatal honlapján is. A vasárnapi fehéroroszországi elnökválasztás után "a hatalom erőszakot alkalmazott az országban a változásokat követelő állampolgárokkal szemben" - olvasható a közleményben.

Morawieckinek az uniós csúcstalálkozó összehívására tett kezdeményezését a közlemény azzal indokolta, hogy

"szolidárisan támogatni kell" Fehéroroszország állampolgárainak szabadságtörekvéseit.

Hétfő délután a PAP hírügynökség uniós forrásokra hivatkozva közölte: Morawiecki a nap folyamán von der Leyennel és Várhelyi Olivérrel, az Európai Bizottság szomszédságpolitikai és bővítési biztosával egyeztetett, Charles Michel pedig arról tájékoztatta Morawieckit, hogy Fehéroroszország ügyét a szeptemberre tervezett uniós csúcstalálkozón napirendre tűzik.

Még vasárnap éjjel kiadott közös nyilatkozatában a demokratikus elvek betartására szólította fel a minszki hatóságokat Andrzej Duda lengyel és Gitanas Nauseda litván elnök, és aggodalmát fejezte ki hétfő reggeli nyilatkozatában a lengyel külügyi tárca is.

Később a PAP hírügynökségnek adott interjúban Jacek Czaputowicz külügyminiszter közölte: javasolta Josep Borrellnek, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének az EU Tanácsa miniszteri szintű értekezletének sürgős összehívását, akár videokonferencia formájában.

Az EU-nak "egységes, erős hangon kell kimondania, hogy Európában már nem lehet az állampolgárokkal gumilövedék és vízágyú segítségével párbeszédet folytatni" - jelentette ki Czaputowicz. Felidézte: az EU az utóbbi években határozottan kinyilvánította, hogy kész az együttműködésre Fehéroroszországgal, egyebek között a keleti partnerség keretében.

A PAP úgy értesült, hogy az uniós külügyminiszterek informális augusztusi berlini értekezletükön vitatják meg a fehéroroszországi helyzetet. Hamarosan pedig a 27 tagállam nevében "határozott állásfoglalást" fognak kiadni - mondta el a lengyel hírügynökségnek egy brüsszeli forrás.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök egy minszki szavazóhelyiségben 2020. augusztus 9-én, az elnökválasztás napján Forrás: MTI/AP/Szergej Gric

26 éve hatalmon

A 65 éves Lukasenka 1994 óta irányítja Fehéroroszországot, és sorozatban hatodik mandátumát nyerte el. Az idei kampányidőszakban két ellenzéki jelöltet, köztük Cihanouszkaja férjét is bebörtönözték, és számos ellenzéki aktivistát őrizetbe vettek. A voksoláson nemzetközi megfigyelők nem vettek részt, kivéve a szovjet utódállamok többségét tömörítő Független Államok Közösségének megfigyelőit. akik elégedetten nyilatkoztak a választási folyamatról.

Az államtól független felmérések a jelenlegi eredménnyel szögesen ellentétes képet festettek.

Ezek szerint Cihanouszkaja 70 százalékos támogatottságot élvezett, míg Lukasenkára mindössze 10 százalék szavazott.