Tucatszámra épülnek a legkorszerűbb orosz atomerőművi blokkok szerte a világban

A Paks II. Atomerőmű fővállalkozója, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern mérnöki divíziójához tartozó ASZE Mérnöki Vállalat ma a világ első számú atomerőmű építője. Jelenleg nagy megrendelésállománnyal rendelkezik: egyszerre több mint 30 új atomerőművi blokkot tervez és épít világszerte. A Paks II. Atomerőmű orosz fővállalkozója a legkorszerűbb, saját fejlesztésű tervezőprogramot, a Multi-D-t és a kapcsolt építési-szerelési technológiát használja, ami lehetővé teszi mind a határidők, mind pedig a költségkeret pontos betartását.

A sorozatgyártásra emlékeztető nagyszámú projekt mindegyike különbözik, hiszen a környezeti adottságok és a megrendelői igények minden új atomerőmű esetében eltérőek.

Forrás: ROSZATOM

Ezért megkerülhetetlen a Multi-D innovatív digitális technológia, amely tízéves fejlesztés eredményeként lehetővé teszi az olyan bonyolult ipari létesítmények, mint az atomerőmű tervezése és építése során zajló munkafolyamatok teljes optimalizálását, és ennek eredményeként precízebbé és gyorsabbá válik a munkavégzés. Az atomerőművi beruházás esetében elsőrendű feladat a nukleáris biztonsági követelmények teljesítése, de emellett a határidők és a költségkeretek betartása is kulcsfontosságú.

A rendszer segítségével a tervezéstől a kivitelezésen át a munkafolyamatok minden fázisa naprakészen, átláthatóan és pontosan nyomon követhető, ráadásul költségoldalon is látható, hogy éppen hol tart az adott projekt.

A rendszerben a beruházás minden egyes folyamata rögzített. Így például nyomon követhető az egyes berendezések, eszközök gyártásának pillanatnyi állása, a szállítás várható ideje, az adott berendezés beépítésének pontos ideje és helye, az adott munkafolyamat időtartama. Ennek köszönhetően pontosan ütemezhető egy adott projekt kivitelezése, és az egyes folyamatok és munkafázisok tökéletesen összehangolhatók.

Forrás: techmagazin.ch

A rendszer segítségével lehetőség nyílik arra, hogy a beruházáson dolgozók munkáját egy csip alkalmazásával kövessék nyomon, így az is kiderül, hogy az adott munkát pontosan ki és mennyi idő alatt végezte el. A rendszer képes előre jelezni egy esetleges hibalehetőséget is, így például azt, ha egy daruval egy olyan berendezést szeretnének megemelni és mozgatni, amit az nem bír el.

A rendszert egy 3D-s atomerőművi számítógépes modell is kiegészíti, ennek segítségével lehet megjeleníteni és ellenőrizni az egyes munkafázisokat. Maga a Multi-D elnevezés magában foglalja az időtényezőt (4D), a logisztikát (5D), valamint lehetővé teszi a rendelkezésre álló humán- és egyéb erőforrások tervezését a projekt egészére vetítve. A rendszer az új atomerőművi beruházásokra vonatkozó nemzetközi és az adott ország nukleáris hatósága által támasztott követelmények nyomon követésére is képes. Mindezek segítségével lehetőség nyílik arra, hogy egy adott atomerőművi projekt résztvevői a munkájukat mindig a legaktuálisabb információk birtokában végezhessék el, hiszen ezek a rendszer alkalmazásával bárhol és bármikor elérhetőek a számukra.

További érdekesség, hogy az adott atomerőművi beruházáson olyan, 360 fokban mozgatható kamerákat használnak, amelyekkel nagyon precízen nyomon lehet követni a kivitelezést, és így azt össze lehet hasonlítani a háromdimenziós modellel. A Multi-D technológiát az újonnan épülő atomerőművek tervezése és kivitelezése során alkalmazza a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern. Ez jelentős idő- és költségmegtakarítást eredményez, és lehetővé teszi az új egységek határidőre történő vagy határidő előtti átadását.

Éppen ezért az ASZE cégcsoport a Paks II. Atomerőmű építésénél is használja majd ezt a csúcstechnológiájú tervezőprogramot, melynek segítségével megvalósul a költségek, a határidők és a minőségbiztosítás rendszerének hatékony ellenőrzése. Sőt, a cégcsoport stratégiai célja, hogy teljesen digitális mérnöki technológiákra térjen át, és a Multi-D platformot úgy fejlessze tovább, hogy a jövőben például olaj- és gázipari nagyvállalatok is széles körben alkalmazhassák majd.

ASZE-projektek

Ma a világ országai egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek az áramtermelés tekintetében, hiszen az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a klímavédelem „pilléreire" egyszerre kell támaszkodni. A világon egyre több ország dönt az atomerőművek üzemidő-hosszabbítása, valamint új blokkok építése mellett, mivel az atomenergia mindhárom szempontból optimális és hosszú távon fenntartható megoldást jelent.

Fehéroroszország energiapolitikai döntései során szintén ezeket az alapvető pilléreket tartja elsőrendűnek, ezért is hozott felelős döntést a Paks II. Atomerőmű blokkjaihoz hasonló, két VVER-1200 típusú, 3+ generációs egység megépítéséről. A projekt első blokkja esetében 2020. augusztus 7-én már kezdetét vette a fizikai indítás folyamata. Ez a projekt szintén az ASZE cégcsoport beruházásaként valósul meg. A beruházás az előirányzott költségkeretet nem lépi túl.

Bangladesben a Ruppuri Atomerőmű két, 3+ generációs VVER-1200 típusú, 2400 MW összteljesítményű blokkjának építése is a terveknek és az ütemezésnek megfelelően halad. A törökországi Mersin tartományban épülő Akkuyu Atomerőmű 4 ugyanilyen típusú egysége szintén a cégcsoport kivitelezésében valósul meg. Mindezek mellett a cég Indiában, Kínában, Egyiptomban, Finnországban és Oroszországban is épít új atomerőműveket.

Üzemelő VVER-1200 típusú blokkok

A világon jelenleg már három VVER-1200 típusú blokk termeli kereskedelmi üzemben a villamos energiát. Ezek a Novovoronyezsi Atomerőmű II. kiépítésének két egysége, valamint a Paks II. Atomerőmű referenciájának számító Leningrádi Atomerőmű II-1 egysége. Utóbbi telephelyen július 19-én kezdődött meg a második egység fizikai indítása. A Belorusz Atomerőmű első blokkja – a fizikai indítás megindításával – immáron a világon az ötödik, Oroszországon kívül az első VVER-1200 típusú egység, amely hamarosan klímabarát villamos energiát termelhet, ráadásul legalább 60 éven keresztül.

Az új VVER családtag

Az ASZE cégcsoport szintén a Multi-D platform alkalmazásával tervezte és 2018. áprilisban kezdte meg a Kurszki Atomerőmű telephelyén a VVER család legújabb tagjának, a két VVER-TOI (TOI = tipizált, optimalizált, informatizált) nyomott vizes, 3+ generációs és egyenként 1255 MW villamos teljesítményt képviselő blokk építését.

A Kurszki Atomerőmű II. ütem első két blokkja a jelenleg üzemelő Kurszk 1-2, RBMK típusú grafitmoderátoros blokk kapacitását fogja kiváltani, ezért az üzembe helyezésüket a régi blokkok leállításával összehangolva végzik majd el. A csúcstechnológiájú tervezésnek és folyamatoptimalizációnak köszönhetően az első új VVER-TOI típusú blokk 2022-ben, a második pedig 2023-ban kezdheti meg az üzemszerű működését. Tavaly decemberben fejeződött be az ennél a típusnál is alkalmazott, a második egység számára gyártott közel 400 tonnás zónaolvadék-csapda reaktortartály alá való beépítése.

A zónaolvadék-csapda beépítése Forrás: ROSZATOM

A zónaolvadék-csapda képes kezelni a nagyon kis valószínűségű, zónaolvadással fenyegető hipotetikus baleseti helyzeteket is, azaz egy súlyos, tervezési alapon túli baleset esetén is garantáltan leállítaná a láncreakciót a zónaolvadékban. Emellett gondoskodik arról is, hogy az olvadék a konténmenten belül maradjon. A szerkezet képes a megolvadt zóna biztonságos hűtésére, megakadályozva ezzel a gőzrobbanás kialakulásának veszélyét. Ez az egyik legfontosabb biztonsági rendszer teljesen egyedivé teszi az orosz technológiát. A világon először Kínában, a szintén orosz tervezésű Tianwan I-II. blokkba építettek be ilyen zónaolvadék-csapdát. Az oroszországi és a külföldi újonnan épülő atomerőművi blokkokba pedig szériatartozékként építik be ezt a szerkezetet.

A kurszki új beruházás az ütemtervnek megfelelően halad. Az első blokk esetében a tervezett határidő előtt már befejezték a reaktor belső védőburkolata harmadik szintjének telepítését. Csak ennek a szerkezetnek a tömege 1330 tonna. A belső fal a blokk biztonsági rendszereinek egyik legfontosabb szerkezeti eleme, amelynek alapvető funkciója, hogy megakadályozza egy esetleges üzemzavar idején a radioaktív anyagok környezetbe jutását.

A második blokk esetében pedig szintén a terveknek megfelelően haladnak a munkálatok. Már befejeződött a turbinaépület alapjának a betonozása. Az épület nagy része alatt a betonlemez vastagsága 2 méter, azonban a nagy átmérőjű csővezetékek áttörésénél, valamint a turbina és a generátor, továbbá a segédberendezések alatt eléri a 6 métert is. Az alapba beépített beton teljes térfogata csaknem 15 000 köbméter. Jelenleg – a mérnöki személyzetet nem számítva – mintegy 4700 ember dolgozik a beruházáson.

A Paks II. Atomerőmű esetében is hasonló nagyságrendű munkák zajlanak nemsokára. Magyarországnak alapvető célja, hogy a Paks II. projekt keretében megvalósuló két új, VVER-1200 típusú blokk legalább 60 éven keresztül biztonságosan, a klímavédelmi és az ellátásbiztonsági céloknak is megfelelve termelje az olcsó villamos energiát.

Hárfás Zsolt
atomenergetikai szakértő
az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője