„Miért nekem kell kijönnöm és megpróbálni a közvélemény elé tárni ezt az egészet?" – teszi fel a kicsit sem költőinek szánt kérdést Nigel Farage legújabb oknyomozó videóriportjában. A bevándorlásellenes politikus egy újabb elhallgatott botrány után kezdett nyomozni, ami múlt hétvégén történt, és bár rémisztő képsorok uralták utána a közösségi médiát,
mégsem számolt be róla egyetlen mainstream, baloldali médium sem.
Tengerparti sütögetésre invitálta a fiatalokat egy helyi étterem Greatstone-ban. Mivel a járványhelyzet miatt 30 főben maximálták a rendezvények létszámát, az esemény szervezői is úgy tervezték, hogy csak pár ember lesz ott. Éppen emiatt csak az utolsó pillanatban jelölték ki a helyszínt, azonban hamar 5 ezres tömeg gyűlt össze, szinte kizárólag migránsokkal.
A buli azonnal elszabadult, és az illegálissá vált rendezvény – melyen a hangos zene, a drogok és az alkohol dominált – megrémisztette a helyieket, akik inkább bezárkóztak otthon.
A mainstream baloldali, magát megmosolyogtató módon közszolgálatinak állító BBC pedig már úgy számolt be az esetről, hogy „hátrányosabb helyzetű/kisebbségi" fiataloknak hirdették meg a rendezvényt. Az étterem tulajdonosa szerint a helyiek rendkívül „rasszista" reakciókat tanúsítottak a „fekete emberekkel szemben a parton".
Azonban az általa kirekesztőnek ítélt helyiek
mégsem a látogatók bőrszíne miatt, hanem az utánuk maradt rengeteg szemét, vizelettel teli üvegek és emberi ürülék miatt panaszkodtak.
Farage riportjában a helyieket kérdezte, miután több videó is felkerült az internetre az esemény kapcsán, amin láthatóan
rendőröket rángatnak és kényszerítenek a földre a feldühödött migráns fiatalok.
Beszámolója szerint miután a rendezvény jogsértő lett, rendőrök érkeztek a helyszínre, akik megkísérelték feloszlatni a tömeget, azonban
a fiatalok ezt rasszistának vélték és a rendőrökre támadtak.
A jobboldali, bevándorlásellenes politikus felteszi a kérdést, hogy miért nem beszél senki a kis tengerparti városról, ahol a törvény egy napra megszűnt létezni.
Azért, mert törvény nélküli társadalommá lettünk és senkit nem érdekel? Vagy azért, mert a média már túlságosan fél attól, hogy ilyen sztorikról számoljon be?
- fogalmazott Farage.
Hozzátette, többen is elmondták neki tapasztalataikat, azonban amikor arra kérte őket, hogy kamera előtt is nyilatkozzanak, a legtöbben visszautasították, és láthatóan megrémültek a felkéréstől.
Az angliai Sheffieldben mintegy 30 fővel működött a katedrális kórusa, amelyet nemrég feloszlattak, mert úgy ítélték meg, hogy
az énekkar nem tükrözte a város kevert és sokszínű közösségét.
A katedrális esperese, Peter Bradley ráadásul azt mondta az ügyel kapcsolatosan, hogy a templomi zenét sokan tarthatják elitistának – ehhez az is hozzájárul, hogy a kórustagok közül többen is magániskolába járnak, vagy otthoni oktatásban részesülnek.
Az énekkar feloszlatásáról a fiatal tagokat levélben értesítették, amiből az is kiderült, hogy az egyházkerület tiszta lappal akar indítani, új énekesekkel. A régieknek azonban nem nyerte el a tetszését a döntés, így
petíciót indítottak annak érdekében, hogy minden maradjon meg a régi állás szerint – ezt már több mint 7 ezren aláírták.
Ugyanakkor a templomi kórus eddigi tagjai egyetértenek az egyház döntésével a sokszínűség előtérbe helyezéséről, és hogy be akarják vonni a különböző kultúrákat az énekkarba. Azt azonban veszélyesnek tartják, hogy a káptalan ilyen indokok mögé rejtőzzön a betiltást illetően.
Egyes tagok nyíltan kimondták, az állhat a háttérben, hogy „túl fehérnek" vélték a kórust.
A „túl fehér problematika" kérdésköre pedig a radikális baloldal nyomására jelent meg az Egyesült Királyságban is.
Keith Farrow espereshelyettes az üggyel kapcsolatban azt mondta, hogy az egyház azt akarja, a kórus minél kiválóbb legyen, a jelenlegi tagokkal pedig ez nem valósul meg. Sokan azonban ezt a kijelentést csak kifogásnak tartják.