A Republikánusok összes képviselője nem támogatta az Európai Parlament múlt héten elfogadott határozatát, ami a jogállamiság magyarországi és lengyelországi helyzetéről szólt – minderről François-Xavier Bellamy beszélt a Visegrad Postnak. A francia európai parlamenti képviselő szerint csak szigorúan és konkrét tények és érvek alapján lehet egy-egy tagállam esetében a jogállamisági kritériumokat feszegetni.
Az a határozat, amit ráadásul két különböző ország esetében fogadtak el, erőteljesen megkérdőjelezhető azon szempontok alapján, amit előbb felsoroltam
- mondta a politikus.
Úgy látom, bárkinek joga van ahhoz, hogy ne értsen egyet Orbán Viktorral, és az ő politikájával, de nem olyan szempontok alapján, hogy megkérdőjelezzék az ő viszonyát a jogállamisághoz.
A múlt héten elfogadott európai parlamenti határozatban semmilyen tények nem szerepeltek, ez pedig egy nagyon súlyos probléma – hangsúlyozta Bellamy.
Egyértelműen egy politikai akcióról van szó, és az egész jelenség még furcsább, ha összehasonlítjuk azzal, hogy Málta esetében, ahol szocialista kormány van hatalmon, meggyilkoltak egy újságírót, durva korrupciós ügyek vannak, és fel sem merül a parlament részéről a hetes cikk szerinti eljárás.
Jól látszik a kettős mérce – tette hozzá.
Bellamy úgy véli, a Fidesznek mindenképpen az EPP-ben kell maradnia. Nem gondolom, hogy felépíthetjük Európát, ha az ellentéteket növeljük, és az EPP sem lesz erős, ha több részre szakad – tette hozzá. A francia képviselő arról is beszélt, hogy nagyon jó a munkakapcsolata a Fidesz EP-képviselőivel a parlamentben, és a távozásuk nagymértékben gyengítené az EPP erejét.
A néppárt bomlasztása egyértelműen a baloldali erők érdeke; volt arra is példa, hogy egy szocialista képviselő az EP plenáris ülésén arról beszélt, hogy reméli, a Fidesz legközelebb már nem fog az EPP soraiban ülni.
Bellamy szerint nem szabad megengedni, hogy a baloldali erők diktáljanak az EPP-nek.
A francia uniós képviselő úgy látja, nem az a fő kérdés, hogy az európai országok megosztják-e azokat a terheket, amit a bevándorlók befogadása jelent, hanem az, hogy Európa miként állítja helyre a schengeni térség külső határainak ellenőrzését.
A valódi szolidaritás az, hogy azon tagállamoknak nyújtunk segítséget, akik mindent megtesznek az EU külső határainak a megvédésében, és nem egy működésképtelen kvóta felállítását erősítik –
mondta a francia EP-képviselő az interjúban.
Mint arról korábban beszámoltunk, az EP állásfoglalásának elfogadása a bevándorláspárti erők újabb nyomásgyakorlási akciója Magyarországra, szoros együttműködésben a különböző Soros-szervezetek embereivel és szervezeteivel, akik sorozatban gyártják a lejárató anyagokat Magyarországgal szemben - jelentette ki Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő Strasbourgban.
A politikus azt mondta, a jogállamiság kérdése "csak fedősztori", valójában politikai vitában áll Magyarország a továbbra is erős bevándorláspárti erőkkel.
Ezek az erők folyamatosan nyomás alatt kívánják tartani Magyarországot azért, hogy engedjen a témát alapvetően meghatározó kérdésben, a bevándorlás kezelésében - húzta alá Hidvéghi Balázs.
Magyarország nem fog engedni ezekben a kérdésekben. Akármekkora nyomást helyeznek ránk, mi ellent fogunk állni. A magyar emberek világos döntést hoztak ez ügyben, ennek megfelelően fogunk eljárni
- fogalmazott. Gyalázatosnak nevezte, hogy a magyar ellenzéki EP-képviselők "folyamatosan, és szinte kizárólag" azzal foglalkoznak, hogy Magyarországot támadják és besározzák az európai politika színterein.
François-Xavier Bellamy neve 2019-ig kevésbé volt ismert a francia politikai életben, legalábbis annak első vonalában. Pedig a kezdettől fogva jobboldali, konzervatív, magát katolikusnak valló filozófus-politikus, esszéíró már korán politizálni kezdett. Alig 23 évesen egy francia városnak, Versailles-nak lett az alpolgármestere. Tavaly ő vezette a francia jobbközép Republikánusok európai parlamenti listáját. A 33 éves Bellamy sikerével egy új generáció kapott óriási lehetőséget.
A francia republikánusok európai parlamenti képviselője nemcsak politikus, hanem filozófus és sikeres esszéíró is. Havonta kétszer lép fel egy párizsi színházban, a Saint-Georges-ban, ahol plakátok és hirdetések nélkül is mindig telt ház van, és ahol a Les soirées de la philo (azaz „A filozófus estéi") címmel indított nagy sikerű előadássorozatot 2013-ban, amely azóta is tart.
Fiatalsága, komplex gondolkodása miatt leginkább Macronnal szokták összehasonlítani, de ha ezt megtesszük, akkor az életkor kivételével csak különbségeket, ellentéteket találunk, amelyeken keresztül jobban megérthetjük, hogy miért őt választották a listavezetésre.
Bellamy, anélkül, hogy Macront megnevezné, nagyon súlyos kritikával illeti az elnök egész rendszerét. „Otthon" („Demeure") című 2018 őszén megjelent esszéjében lerántja a leplet Macron folyamatos változásban megtestesülő, hamis ideológiákra épülő politikájáról.
Ez a hamis ideológia a modernség álarcát ölti magára, és azt a neoliberális felfogást képviseli, amely szerint mai világunkban minden pillanatnyi, semmi sem állandó, és folyamatosan változni kell.
Éppen ez az állandó változás ("lendület", ahogy Macron pártjának nevében van) minden baj oka, mondja Bellamy. A berlini fal leomlása óta nincs igazi célja a magát progresszívnek, „haladónak" valló technokrata elitnek, csak az állandó változás, annak szüntelen hirdetése. És ebben az állandó változásban semmi sincs a helyén, nincs állandóság, zsinórmérték vagy igazodási pont. Egyfajta „sehol sem lenni" állapota ez, amellyel szemben Bellamy nyíltan vállalja az állandóságot, a „valahol lenni" állapotát. Bellamy azt mondja: az állandó változás helyett egy célra van szükség: egy helyre, ahova - ahogy Odüsszeusz - el kell jutni. Ez a cél pedig az, amit esszéjének címe mond: az Otthon.
Ha mindenáron szövetséget akarunk kötni az európai országok között, akkor annak a szuverén államok szövetségén kell alapulni, és nem szabad egy cselekvésre képtelen, még a jelenleginél is hatalmasabb vízfejet létrehozni.
Bellamy számára az európai szuverenitás egy olyan technokrata álom, amellyel szemben meg kell védeni a demokratikus értékeket.