Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Miközben rég nem látott módon nő a migrációs nyomás a magyar déli határon, az embercsempészek teherautókon, kisbuszokon, illetve a zöldhatáron ásott migránsalagutakon is megpróbálják bejuttatni Magyarországra az illegális migránsokat, addig
Brüsszelben most éppen azt találták ki, hogy 34 millió illegális bevándorlót kellene Európába telepíteni.
Az uniós terveket abból a szempontból is érdemes értékelni, hogy az Európai Unió területén nagyjából 500 millió ember él. A 34 millió ennek kis híján hét százaléka.
Ha lakosságarányosan osztanák el a migránsokat, akkor Magyarországnak minimum 700 ezer jutna.
700 ezer harmadik világbeli embernek kellene otthont teremtenünk, állandó segélyben részesítenünk őket, amíg önálló keresethez nem jutnak, és ami nem elhanyagolható szempont, mindegyiknek állampolgárságot és szavazati jogot kellene adni - írta Bencsik András, a Magyar Demokrata főszerkesztője.
Az uniós tervek pár hete láttak napvilágot. Lényegük, hogy Brüsszel nem szállásokon vagy befogadóközpontokban szállásolná el a migránsokat, hanem önálló otthont adna nekik a tagállamok segítségével. Emellett azt akarják elérni, hogy több migráns és migránshátterű uniós polgár vegyen részt konzultációs és döntéshozatali folyamatokban helyi, regionális, nemzeti és európai szinten.
Ez a programpont egyértelműen a baloldali és liberális pártoknak kedvez, mivel ezen formációk szavazóinak egyre nagyobb hányadát teszik ki azok, akik nem az EU területéről származnak.
A bizottsági integrációs cselekvési terv is összhangban van Soros György szándékaival. Az amerikai tőzsdespekuláns szeretné elérni, hogy az európai országok nyelve és kultúrája háttérbe szoruljon az illegális bevándorlók gyorsabb integrációja érdekében. Soros György „A nyílt társadalom" című könyvében arról írt, hogy a nemzetállamok tekintélyének hanyatlása üdvözlendő fejleménynek minősül.
Soros 2015 óta arról is nyíltan beszél, hogy a migráció jót tesz Európának.
Felszólította a civil szervezeteket és a vállalatokat, hogy legyenek a bevándorlás szponzorai. A milliárdos spekuláns leszögezte, hogy a kontinensnek végre aktív lépéseket kell tennie a nyílt társadalmak kialakítása érdekében. Egyes európai országokban és multinacionális cégeknél már ma is önként eltávolítják az európai, keresztény szimbólumokat, hogy azok „ne sértsék a bevándorlók érzékenységét". Soros mindezek mellett az általa javasolt örökkötvényből is finanszírozná a migránsok lakhatási és szociális költségeit.
Fontos azt is megemlíteni, hogy a bürokraták nem törődve azzal, hogy egyes, főleg a déli tagállamokban az ifjúsági munkanélküliség 30 és 44 százalék között van – gyorsító pályán szereznének munkahelyet a migránsoknak - írja a Magyar Nemzet.
Az EUROSTAT októberi adatai szerint több mint tizenhatmillió európai munkanélküli kerülhet még nehezebb helyzetbe, ha a dokumentum alapján megvalósul a bevándorlók pozitív diszkriminációja,
elismerik akkreditáció nélküli, sokszor bemondáson alapuló végzettségüket, illetve a munkaadók uniós támogatást kapnak foglalkoztatásukhoz.
Az illegálisan az európai kontinensre érkező bevándorlók célzott pénzelése már évek óta tart. A brüsszeli testület által az uniós adófizetők pénzéből finanszírozott migránskártyaprogram lényege, hogy a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni nemzetközi szabályokat figyelmen kívül hagyva a bevándorlók név nélküli, pénzzel feltöltött bankkártyákat kapnak a kontinens határain lévő táborokban. A bizottság korábban azt hazudta, hogy „az uniós segély nem ösztönzi a migrációt", a gyakorlat azonban mást mutat, mivel ha egy bevándorló megélhetési okokból jön Európába, akkor számára egy ilyen bankkártya igenis ösztönzőleg hat.
Az Európai Bizottság migrációs akcióterve, valamint az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokkal kötött migrációs megállapodás újabb migrációs hullámok megindulásának veszélyét hozza el
- minderről már Szijjártó Péter beszélt. A magyar diplomácia vezetője sajnálatosnak nevezte, hogy
Brüsszel számára a bécsi terrortámadás sem volt elég ahhoz, hogy változtasson migrációs politikáján.
A politikus Brüsszel „migrációt támogató politikájával" szembeni „még erősebb" fellépésre szólított fel.
A Századvég „Európa Projekt" elnevezésű nagymintás közvélemény-kutatásából kiderült, hogy
az európaiak háromnegyede (75 százaléka) aggasztónak tartja az illegális bevándorlást saját országába.
Az egyes országcsoportokat vizsgálva megállapítható, hogy az alapítók és az integrációhoz még a 20. században csatlakozó, hagyományosan célországoknak számító országoknál magasabb az aggodalmukat kifejezők aránya, ugyanakkor a V4-országok megkérdezettjeinek is közel a kétharmada (65 százaléka) véli aggasztónak az illegális migránsok beáramlásának problémáját. A válaszarányok cáfolják azokat a véleményeket, melyek szerint a migrációs válság megoldódott – vagy éppen a bevándorlás „álprobléma". Nos, az európai polgárok szerint nem oldódott meg, és nem is álprobléma.
Míg 2016-ban (a migrációs válság második csúcsévében) a szűk többség (51 százalék) még úgy gondolta, hogy a többség saját életét mentve menekült el hazájából az EU területére, addig 2020-ban már csak 37 százalék vélekedett így.
Ezzel párhuzamosan folyamatosan nőtt azok aránya (47 százalékról 57 százalékra), akik szerint a legtöbben gazdasági céllal, illetve a szociális juttatások miatt érkeznek Európába.
Az adatok a „menekültválság" kizárólagos narratívájának tarthatatlanságára hívják fel a figyelmet, miközben az európaiak valóságérzékelését is igazolják, hiszen a tagállami elismerési ráták alapján az érkezők többsége valóban gazdasági bevándorlónak tekintendő.
A válaszadók elsöprő többsége (78 százalék) a határok eredményesebb megvédését várja az Európai Uniótól – még akkor is, ha ez alapvetően tagállami hatáskör. A hatékonyabb határvédelmet elvárók aránya két külső határt őrző tagállamban a legmagasabb: Máltán (90 százalék) és Magyarországon (88 százalék), de szinte mindenhol meggyőző többségbe került ezen álláspont.
A teljes elemzés itt olvasható.
