Még több segélyt adna Brüsszel a migránsoknak

A dinghy transporting 27 refugees and migrants originating from Gambia and the Republic of Congo is pulled towards Lesbos island after being rescued by a war ship during their sea crossing between Turkey and Greece on February 29, 2020. - Greece blocked hundreds of migrants trying to enter the country on Friday after Turkey said it would open the gates for refugees from Syria to enter the European Union. Turkey's threat came hours after a Syrian strike on Thursday killed 33 of its soldiers in Idlib and was aimed at forcing European governments to do more to support it in its fight against the regime. (Photo by ARIS MESSINIS / AFP)

Pénzügyi segélyt kaphatnak a bevándorlók vállalkozásai uniós forrásokból, a migráns hátterű munkanélküliek pedig előnyt élvezhetnek álláskereséskor – újabb részletek az Európai Bizottság migrációs cselekvési tervéből. A Soros György által már korábban megfogalmazott, betelepítési menetrendként is felfogható dokumentum 34 millió bevándorlót hozna helyzetbe, és még többnek jelentene meghívó levelet, írja a Magyar Nemzet.

Brüsszel a lakhatás és a szavazati jog mellett több anyagi lehetőséget is adna a migráns hátterű embereknek, mint az európaiaknak – derül ki az Európai Bizottság akciótervéből. A november 24-én bemutatott dokumentum szerint:

„A migráns vállalkozók – beleértve a társadalmi vállalkozókat is – több támogatást kapjanak azáltal, hogy könnyebben hozzáférnek a finanszírozáshoz, a képzéshez és a tanácsadáshoz."

A brüsszeli bürokraták – nem törődve azzal, hogy egyes, főleg a déli tagállamokban az ifjúsági munkanélküliség 30 és 44 százalék között van – gyorsító pályán szereznének munkahelyet a migránsoknak. Annak érdekében, hogy a bevándorlók

„támogatást kapjanak képességeik teljes körű kiaknázásához"

a bizottság együtt fog működni a szociális és gazdasági partnerekkel és a munkáltatókkal. Az EUROSTAT októberi adatai szerinti több mint tizenhatmillió európai munkanélküli kerülhet még nehezebb helyzetbe, ha a dokumentum alapján megvalósul a bevándorlók pozitív diszkriminációja, elismerik akkreditáció nélküli, sokszor bemondáson alapuló végzettségüket, illetve a munkaadók uniós támogatást kapnak foglalkoztatásukhoz.

Forrás: AFP/Aris Messinis

Célzott támogatás

A migrációs akcióterv célzott anyagi támogatást is javasol, figyelembe véve

„az olyan egyedi jellemzőket, mint például a nemi hovatartozás, szexuális orientáció vagy a vallási háttér, amelyek sajátos kihívásokat jelenthetnek a migráns háttérrel rendelkezők számára".

Aki azt hiszi, hogy anyagi támogatást csak a már Európai Unióban élő 34 millió bevándorló kaphat, az téved. A bizottság terve szerint az európai társadalmak elöregedése és a gazdasági verseny miatt további több tízmillió bevándorló befogadására van szükség, ezért

„Az integráció már az EU-ba való megérkezés előtt megkezdődhet."

A bizottság jelenlegi cselekvési terve egyik előképeként a migránskártya-program is már meghívó volt az illegális bevándorlóknak. Az illegálisan az európai kontinensre érkező bevándorlók célzott pénzelése már évek óta tart. A brüsszeli testület által az uniós adófizetők pénzéből finanszírozott migránskártya-program lényege, hogy a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni nemzetközi szabályokra fittyet hányva a bevándorlók név nélküli, pénzzel feltöltött bankkártyákat kapnak a kontinens határain lévő táborokban. A bizottság korábban azt állította, hogy „az uniós segély nem ösztönzi a migrációt". A gyakorlat azonban mást mutat, mivel, ha egy bevándorló nem valós üldöztetés miatt, hanem megélhetési okokból jön Európába, ráadásul úgy, hogy közben számos biztonságos országon áthaladt, akkor számára egy ilyen bankkártya igenis ösztönzőleg hat.

Lakás és szavazati jog

Mint azt a Magyar Nemzet már korábban megírta: a migránsok integrálását és a további bevándoroltatást szorgalmazó cselekvési tervet bemutató november 24-i sajtótájékoztatón a téma felelősei, Margaritísz Szkínász az európai életforma előmozdításáért, illetve Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztosok bejelentették, hogy a terv megvalósításához a következő hétéves uniós költségvetés kereteit használnák fel. A dokumentum kiemelt pontja, hogy Brüsszel nem szállásokon vagy befogadóközpontokban szállásolná el a migránsokat, hanem önálló otthont adna nekik a tagállamok segítségével. Emellett az Európai Bizottság azt akarja elérni, hogy több migráns és migráns hátterű uniós polgár vegyen részt konzultációs és döntéshozatali folyamatokban helyi, regionális, nemzeti és európai szinten. Ezen programpont egyértelműen a baloldali és liberális pártoknak kedvez, mivel ezen formációk szavazóinak egyre nagyobb hányadát teszik ki azok, akik nem az EU területéről származnak. Johansson a betelepítési tervként is értékelhető dokumentum kapcsán megfogalmazott kételyekre és kritikákra a sajtótájékoztatón úgy reagált: az integrációs problémák nem a migránsok vallására vezethetők vissza. Szkínász a terrorizmus jelentette veszélyre pedig csak annyit mondott: „Itt az ideje, hogy ne drámázzák túl a migráció ügyét Európában."

Soros terve

A bizottsági integrációs cselekvési terv is összhangban van Soros György szándékaival. Soros szeretné elérni, hogy az európai országok nyelve és kultúrája háttérbe szoruljon annak érdekében, hogy az illegális bevándorlók integrációja hamarabb megtörténjen. Soros György „A nyílt társadalom" című könyvében arról írt, hogy „a nemzetállamok tekintélyének hanyatlása üdvözlendő fejleménynek minősül". Soros 2015 óta arról is nyíltan beszélt, hogy a migráció jót tesz Európának. Felszólította a civil szervezeteket és a vállalatokat, hogy legyenek a bevándorlás szponzorai. A milliárdos spekuláns leszögezte, hogy a kontinensnek végre aktív lépéseket kell tennie a nyílt társadalmak kialakítása érdekében. Egyes európai országokban és multinacionális cégeknél már ma is önként eltávolítják az európai, keresztény szimbólumokat, hogy azok „ne sértsék a bevándorlók érzékenységét".